Erzsébetváros, 1998 (6. évfolyam, 1-17. szám)
1998-05-05 / Választási különszám
12 VÁLASZTÁSI KULONSZAM Amikor a Kis Pipa még fogalom volt Dr. Pongrácz Tibor D r. Pongrácz Tibor közgazdász, az Antall-Boross kormányok pénzügyi államtitkára volt, a Józsefvárosi Önkormányzat gazdasági tanácsadója, a Magyar Demokrata Fórum országgyűlési képviselőjelöltjeként Budapest 10. számú választókerületében indul a választásokon.- Önt erős családi kötelékek fűzik e térséghez?- Valóban, hiszen dédapám több, mint száz évvel ezelőtt költözött a Józsefvárosba. A család azóta él itt, én is ugyanabban a házban lakom, itt töltöttem a gyerekkoromat, itt élek feleségemmel 31 éve, és itt nőttek fel gyerekeim is.- Hogyan emlékszik vissza, milyen volt a kerület élete?- A századforduló idején Erzsébetváros és Józsefváros szépen fejlődött, az épületek több mint nyolcvan százaléka 1920 előtt épült! 1945 után csupán 7, míg a fővárosban 45 százalék. Az Erzsébetváros életét élénk kereskedés, valódi polgárság jellemezte, itt volt a legendás Kis Pipa és Seress Rezső, míg a Józsefvárosban sorra épültek a nagy főúri paloták. Ezek ma bérházak, de ide sorolhatnám a Rádió épületét, a Szabó Ervin könyvtárat. Sok múzeum és kis színház, a legtöbb egyetem és főiskola itt működik, itt található a fővárosi egészségügyi intézmények 23 százaléka. Valamikor élénk kereskedés és kisipar jellemezte ezeket a városrészeket, az Iparművészeti Múzeum szecessziós kiállításán csupa kerületi mester müve szerepelt.- Miért szakadt meg a fejlődés?- Az épületek állaga jelentősen leromlott, a két kerületben mintegy nyolcvan- százmilliárd értékű felújítás maradt el a korábbi szocialista kormányzások ideje alatt. Ezek orvoslására sem a jelenlegi kormány, sem az önkormányzatok nem találtak megoldást. A kerületekben továbbra is jelen vannak a társadalmi és nemzeti szempontból fontos intézmények, de a propaganda és a romlás alapján sajnos az elszegényedésről, az elöregedésről, a kisebbségi problémákról, a komfort nélküli és eladhatatlan lakásokról, az országos csúcsot jelentő bűnözésről, a prostitúcióról híresült el a környék, ez kerül mindig a lapok címoldalára. Ezek a problémák kétségtelenül jelen vannak, de nemcsak a kerületben, hanem az országban is. Az új kormánynak tennie kell annak érdekében, hogy ezek a negatív folyamatok megforduljanak, meg kell teremteni ezek törvényi feltételeit és meg kell állítani az önkormányzatok elszegényítését. Elfogadhatatlan, hogy a jelenlegi pénzügyi megszorítások az önkormányzatok függetlenségét veszélyeztetik. Térségünk legfőbb értéke az adófizető polgár, akiket mindenáron meg kell tartani. Ehhez megfelelő környezetet kell biztosítani számukra.- A kerület gondjai egyben országos bajok is. Ön, mint az MDF gazdaságpolitikájának kidolgozója, miben látja a változtatás szükségességét?- Az MDF a szociális piacgazdaság talaján áll, ami azt jelenti, van egy olyan szociális háló, amely mindenki számára megfelelő emberi életlehetőséget biztosít és csak e fölött kezdődik a verseny. Józsefváros és Erzsébetváros ismeretében pontosan meghatáMagyar Demokrata Fórum rozható, hogy ennek a hálónak hol kell feszülnie. Az MDF nyilvánvalóan olyan szociálpolitikát fogalmazott meg, ami megállítja a veszélyeztetett rétegek, elsősorban a gyermekeket nevelő családok, a nyugdíjasok, közalkalmazottak (orvosok, pedagógusok stb.), s mások leszakadását. A Hom-kormány alatt ugyanis a lakosság mintegy tíz százaléka erősen meggazdagodott, 90 százaléka pedig elszegényedett, vagyis az elosztási arányok erősen eltorzultak. Az MDF erősíteni kívánja a családi támogatást, folytatja - de nem csak a választás évében - az értékálló nyugdíjak megteremtésére irányuló Antall József által kezdeményezett politikát, növekedésbarát gazdaságpolitikát folytat, ami a kis- és középvállalkozások számára kitörési lehetőséget, a bérből és fizetésből élők számára pedig jövedelemnövekedést, munkahelyteremtéseket igér. A kerületek vonatkozásában nagyon fontos, hogy a közbiztonság költségvetésének csökkentését megállítsuk - négy év alatt 40 százalékot csökkent. Jelentősen megemeljük az oktatás támogatását, erősítjük az ösztöndíj- rendszert, mert ma egy szegény családból származó gyereknek a felsőoktatásban való részvétel illúzió, a középiskolába jutás pedig nehéz. Mi ugyanis a középrétegek szélesítését és nem azok szűkítését akaijuk. Olyan adó- és támogatási rendszert vezetünk be, ami lehetővé teszi az elöregedett városrészek ma már nagyrészt társasházi tulajdonban lévő épületeinek felújítását. A z MDF programjában elfogadta az IPOSZ programját, ami a VII. és VIII. kerület számára is fontos. Bízom abban, hogy négy év alatt is sokat lehet tenni annak érdekében, hogy szavazókörzetemet ismét élénk kiskereskedelem és igényes iparosréteg jellemezze. Mint régi lakos, ismerem a környék múltját és jelenét, problémáit, gondjait, de ismerem az örömeit is. Önökkel együtt remélem, meg tudjuk valósítani a kerület szebb jövőjét és el tudjuk érni, hogy több vidámság költözzön a szomorú házak falai közé is. S
