Erzsébetváros, 1997 (5. évfolyam, 1-17. szám)

1997-12-01 / 16. szám

9 1997/16. szám ERZSÉBETVÁROSI KULTURÁLIS NAPOK Egy nyílt nap margójára Évtizedekre visszame­nőleg olvasásszocioló­giai felmérések iga­zolják, hogy az úgy­nevezett szórakoztató műfaj a legidőtállóbb abban az értelemben, hogy leginkább ezeket a könyveket keresik-fal- ják az emberek, s ez nem egyszerűen „hazai jelenség”. Az igencsak megterhelt ember, ha könyv után néz: kikap­csolódni akar. Agymo­sást akar. Az esztétikai kérdés ma már alig jelent valamit. Az emberek ugye, leg- ább az “aluljárók iro- almát” keresik, szép- irodalom olvasására rit­kán adja fejét valaki, klasszikus szerző müve után egy-egy elvetemült diák érdeklődik, már- már azt mondanám, hogy ^úiká ^faltr a valamiképp “gyári­hibásra” sikeredett el­me. A könyvpiacgaz­daság - mint kiderült - végülis jót tett a könyv­táraknak, visszacsalo­gatta a látogatókat. S nem éppen azért, hogy a lakásrezsit csökken­tendő, télvíz idején a könyvtárban meleged­jenek. Ez a melegség valami egészen másról szól. Sokáig szóljon. S habár november 14-én a szo­kásosnál csak néhány- nyal több ember látoga­tott el célzatosan a Kertész utca 15. szám alatti fiókkönyvtárba, és éppen nem működött az Internet, egy könyvtár életében minden nap - nyílt nap. Egyetlen ol­vasó által is mehet e- lőbbre a világ. Művész, tanár, szervező Csóka Béla művésztanár a kerület képzőművész társadalmának motorja, lelke, szervezője. Az idei tárlat kivitelezésében is oroszlánrészt vállalt a művész, és két alkotása is szerepelt a tárlaton, | Tanár úr, mi az ön művészi hitvallása?- Az élethüségre való tö­rekvés, amit megtöltök impresszionisztikus je­gyekkel. Nem naturaliz­mus, hanem elegáns technikák és impresszív hatások szerves egysége az én világom. Ezt gyer­mekkorom óta csinálom, ettől az irányzattól nem távolodtam el semmiféle divatáramlat kedvéért vagy szakmai előnyért.- Tehát divat, posztmo- demkedés teljes mérték­ben elutasítva?- Igen. A mostani kiál­lítás előtt az én tárlatom volt e helyen látható. Büszkén mondhatom, hogy létezik egy nagy számú nemzetközi és honi törzsközönségem, akik mindenhová követ­nek, minden kiállításom­ra eljönnek. A mostani tárlatomat Miskolc Me­gyei Jogú Város jegyző­je dr. Szádeczki Zoltán barátom nyitotta meg. -A tanítványaival tartja a kapcsolatot?- Természetesen. Jelen­leg is sok növendékem van itt a bemutatón. Szeretem őket. Kiváló tehetségű tanítványom volt Sallai Andris a jégtánc világbajnoka, Horváth Teréz a Nép­rajzi Múzeum múzeoló- gusa. Sokan külföldön lettek befutott, sikeres emberek. Rengeteg nagy­díjat, nemzetközi gyer­mekrajz kiállítások ál­lamelnöki díjait tud­hatjuk a magunkénak. Az ERNA alkalmából rendezett kerületi Ki mit tud? győztesei Versmondók II. hely Karsay Kinga, Budapesti Evangélikus Gimn. Prózamondók: I. hely Gerencsér Edit, Baross Gábor Ált. Isk., II. hely Gombai Gábor, Budapesti Evangélikus Gimn., III. hely Tabajdi Zsuzanna, Budapesti Evangélikus Gimn. Énekesek: Kiemelt I. hely Farkas Sára, Madách Imre Gimnázium. I. hely Szegvári Eszter és Zalai Botond, Madách Imre Gimnázium. II. hely Lehotai Kéry Eszter, Julianna Rcf. Ált. Isk. II. hely Tabajdi Zsuzanna, Budapesti Evangélikus Gimn. Éneklő csapat: 11. hely Madách Imre Gimn. 11.a. osztály, III. hely Rottenbiller utcai Ált. Isk. 6.a osztály. Szólisták: Salasovis Dezső, Puka Laura (hegedű), Szénási Annamária (cselló). Zenekarok: 1. Erzsébetvárosi Vonósok, Molnár Antal Zeneisk. 1. Tempo, Ütőegyüttes, Molnár Antal Zeneiskl. Zenei szólisták: I. Berki Vilmos hegedűs. Ált. Isk. Hemád u. 3., Gál Emese hárfás. Molnár Antal Zeneiskola, Koltai Piroska gitáros, Madách Imre Gimnázium, Lisztes Jenő cimbalmos, Rottenbiller utcai Ált. Isk. II. Csemák Leonóra zongorista, Julianna Ref. Ált. Isk., Leiser Márton zongorista, Madách Imre Gimnázium, Madaras Kinga hegedűs. Molnár Antal Zeneiskola. Néptánc: I. Hemád Táncegyüttes, Ált. isk., Hemád u. 3. sz. Modern tánc II. hely 6.a osztály Robbenbiller utcai Ált. Isk. Egyéb: III. 8.a zenés akrobatika, Rotenbiller utcai Ált. Isk., Kriston Viola ugróköteles, Madách IMre Gimnázium, Kováts Hanna-Kováts Eszter, Kéttannyelvű Ált. Isk., Dob u. 85. A szív dala, gyertyafényben Huszonöt éves a Rot- tenbiller utcai óvoda, ebből az alkalomból az ERNA egyik záróműso­raként „színházat csi­náltak” november 24-én az ASZK-ban. A kisdedóvoda elmúlt ne­gyedszázadát Rózsa Ist­vánná óvodapedagógus i- dézte fel, majd a Vajas Pánkó című népmesét hall­hatta a közönség Osváth Arpádné előadásában. Hi­vatás és hitvallás versben, dalban csokorba kötve kö­vetkezett ezután, a szerző ugyancsak Osváth Arpád­né, az óvoda pedagógusa. Gyertyafényben hangzott el a Szív dala című ének az óvodapedagógusok, daj­kák, gyerekek és szülők tolmácsolásában. A kó- rusmü szövegét Osváth Árpádné írta, a zenét a szülők szerezték és kísér­tek hegedűn, zongorán: Báder Róbert és Rigó Ferenc kísért. Az est fény­pontja a Hamupipőke cí­mű Grimm-meséből ké­szült átdolgozás volt. Az Elveszett cipellőket gyere­kek és szülők adták elő. Fotó: Galambos Anita Akinek futotta az idejéből, a hideg ellenére is befutott a Dob utcai általános iskola által szervezett szombati délelőtti városligeti futóverseny rajtjaira. A lefutott családi kategóriában egy, illetve gyerekkorcsoportokban két kilométer igazi célja inkább az együttes megmozdulás, azaz tanárok-szülők-gyerekek „összefutását” kezdeményezte, így, a futottak még helyezésűek sem szégyenkezhetnek, hiszen a részvétel volt a fontos. A Kroboth-famüia négy fős képviselete is jól kifutotta magát, s bár győztek, az apuka elmondta, minden tisztelete a harmadik helyezett Brenneréké, ahol hatan, azaz anyukás- tul-mindenestül vették fel a nyúlcipőt. Majd hozzátette, mindig értékelte az iskola ilyen törekvéseit, a palacsintasütésben szintén versengtek, igaz kevesebb sikerrel. De megérte, hiszen mégiscsak a gyerekeiről van szó...

Next

/
Oldalképek
Tartalom