Erzsébetváros, 1997 (5. évfolyam, 1-17. szám)
1997-11-10 / 15. szám
1997/15. szám HELYTÖRTÉNET 11 A régi Király utca Fotómontázs 1910-ből: a Király Színház és Fedák Sári A régi Király utca Városerdő (mai Városliget) felé eső részén 1803-tói gyakran rendeztek lóversenyeket. Ide helyezték 1838 után a Pest városi lóversenypályát (mai Lövölde térre), ahol gyakran megjelent baráti körével gróf Széchenyi István is. 1867-ben még csak a Király utca volt a Városerdő felé kiépítve, akik a mai körút túlsó részein laktak, azoktól ismerőseik rendre azt kérdezték: „Milyenek a vetések önök felé?” A belvároson kívül sokáig ez volt az egyetlen nagyvárosi jellegű utca, amelyben barokk, klasz- szicista, romantikus és koraeklektikus stílusban épült két- és három- emeletes házak sora állt az üzletek és szórakozóhelyek tömege az utca életét elevenné tette. Idővel külső szakaszát fasoros sétánynak építették ki magánpalotákkal és villákkal. Sűrűn lakott utca volt, lakossága 1870 körül 7600 főt tett ki. Forgalma óriási volt, omnibusz is közlekedett rajta. A Király utca közepéig jött Budáról az omnibusz, a Teréztemp- lomnál a budai utasok leszálltak, helyüket a Városligetbe utazók foglalták el, a mai Nagymező utcánál fordult az And- rássy útra, a kor parádés lovas korzójára. A Király utca 1822-től határútvonal lett a Terézváros és Erzsébetváros között. A Városi Villamos Társaság első villamos próbajáratát a Király utca és a Nyugati pályaudvar között 1887-ben indította meg a Teréz körúton. Az első igazi mulató a Király utcában működött az 1890-es években Blau Katze (Kék macska) néven. A 71. szám alatt Somossy Károly nyitott mulatót 1901-ben, rövidesen 1903-ban csődbe jutott. A mulató épületét Beöthy László író és édesanyja, Rákosi Szidi - a kor híres színésznője - színházzá alakítatta át, Király Színháznak nevezték el. 1903-ban tartották a pre- mieijét Huszka: Aranyvirág című operettjével, a főszerepet Fedák Sári játszotta. 1951-ben elvették az utca nevét, Majakovszkij, orosz költő nevét viselte évtizedekig. Sztálin hetvenedik születésnapjának emlékére orosz gyártmányú, vörös színű 70-es trolibusz közlekedett az utcában. A Király utca ma is nagyforgalmú. TEREINK, UTCÁINK NÉVADÓI Klauzál Gábor, a politikus Cseh, polgári származású katonatiszt családjában 1804. november 18-án született Klauzál Gábor Pesten. Apjának a XIX. század elején I. Ferenc császár szolgálatának elismeréséül magyar nemességet adományozott. Fia, Klauzál Gábor középiskoláinak elvégzése után jogot hallgatott a pesti egyetemen, tanulmányainak befejezése után 1824- ben ügyvédi oklevelet szerzett, Csongrád vármegye szolgálatába lépett. 1848. március 15-én Nyáry Pállal együtt részt vett a nap eseményeiben, Táncsics Mihályt budai börtönéből kiszabadító néptömeg egyik vezéralakja volt. Beválasztották a Közcsend Bizottmány tagjának (a bizottmány feladata volt a forradalom tisztaságának megőrzése, rend- fenntartás), részt vállalt a Sajtó vétségek ellen felállított bizottság munkájában. Nyáry Pállal közösen megszervezte a pesti nemzetőrséget Igyekezett mérsékelni a szélső radikális „márciusi ifjak” mozgalmait. Batthyány Lajos gróf Szemere Bertalanra bízta 1848. március 20-án a mi- niszterlenöki iroda megszervezését. Szemere Pestre jött, Klauzál Gáborral megalakította a Miniszteri Országos Ideiglenes Bizottságot. Az István nádor által kinevezett Batthyány miniszterelnök megbízásából a helytartótanáccsal, valamint a Budán tartózkodó katonai főparancsnoksággal tartották a kapcsolatot. 1848. április 7-én Batthyány kormányába ipari, kereskedelmi és földművelésügyi miniszternek nevezete ki, miután feloszlatták az ideiglenes bizottságot, Klauzál április 20-án kezdte meg szerteágazó miniszteri tevékenységét. Az első felelős magyar minisztérium tagjai, gr. Batthyány Lajos, gr. Széchenyi István, Klauzál Gábor, Esterházy Pál herceg, Eötvös József báró. Szemere Bertalan, Kossuth Lajos, Deák Ferenc és Mészáros Lázár voltak. A szerb lázadók városaikban Batthyány, Kossuth és Klauzál képeit bitófára szegezték, s Klauzált ennek a híre megrendítette, Lamberg meggyilkolása elriasztotta a politikától. A szeptemberi válság idején, amikor a bécsi kama- rilla áskálódása következtében a kabinetben szélsőséges irány kapott lábra, miniszteri tárcájáról gyenge egészségügyi állapotára hivatkozva lemondott, s akárcsak Deák Ferenc, teljesen visszavonult a politikai szerepléstől. 1861-ben tűnt fel újból a politikai levélben összehívott budai országgyűlésen Szeged város országgyűlési képviselőjeként vett részt. Deák Ferenc Felirati Pártjának a tagjaként szerepet vállalt, de eredményt nem értek el, az országgyűlést feloszlatták. 1865. őszén I. Ferenc József császár összehívta az alkotmányos országgyűlést, Klauzál is még jelen volt, Deák bizalmasaként feladatokat vállalt a Kiegyezés előkészítésében, de már az 1867-es Kiegyezést nem élte meg, 1866. augusztus 3-án, hatvankét éves korában Szegeden elhunyt. Szeged városa teret nevezett el emlékére és 1906-ban felállíttatta szobrát, Vastagh György szobrászművész alkotását. Pesten, az Erzsébetvárosban 1879 óta utcanév őrzi emlékét, 1907-ben pedig az István teret Kaluzál térre keresztelték át. életben, a császári és királyi kör- Pilinyi Péter Zsolnayk Erzsébetvárosban Az Erzsébetvárosi Helytörténeti Klubban 1997. november 12- én, szerdán 17.30 órakor Zsolnay kerámiával díszített épületek Erzsébetvárosban címmel Mattyasovszky Zsolnay Tamás tart veti tét tképes előadást. Helye: Almássy téri Szabadidőközpont VII., Almássy tér 6.
