Erzsébetváros, 1997 (5. évfolyam, 1-17. szám)
1997-03-21 / 4. szám
8 HELYTÖRTÉNET - HITÉLET 1997/4-szám Húsvét - természet és történelem A kereszténység legnagyobb ünnepe, a húsvét „csak” alig két évezredes múltra tekinthet vissza, ám egyes elemeiben, szokásaiban az emberiség talán legősibb, máig élő ünnepének motívumait is őrzi. A Földközi-tenger medencéjében és annak környékén kialakult ókori kultúrák és vallások különös jelentőséget tulajdonítottak a tavaszi napfordulónak (március 21-nek). A különböző népek ünnepeiben közös volt a természet megújulásának, a megtisztulásnak, az élet újraéledésének, a feltámadásnak a gondolata. A természet nagy változásai, a rügyfakadás, a vizek áradása a meghaló és feltámadó istenek sorsát jelképezték. Ezekben az ünnepekben három ősi eszmekor, örök emberi vágy nyert kifejezést. Az egyik az élet örökös körforgásának megjelenítése, az elvetett, „eltemetett” mag kicsírázik, „feltámad”. A második a megtisztulás vágy, megszabadulni a bűnöktől, a sötétségtől, a gonosz erők hátaimtól. A harmadik pedig a termékenység, a szaporodás, a férfierő megnövekedésének kifejezése. Ezek, a kezdetben tisztán természeti rítusok idővel társadalmi jelentést nyertek. A zsidó húsvét, a peszah az egyiptomi szolgaságtól való megszabadulás emlékünnepe. A peszah szót, kivonulásnak, átmenetnek, elkerülésnek fordítják, kettős értelemben is, miként a nép kivonult Egyiptomból, elkerült a szolgasorból, a Nap is átmegy a tavaszi napéjegyenen. A nyolc napos ünnep sok elemében megőrizte a sémi gabonaünnep motívumait, bár ezek a jelképek már értelmezést nyertek. A zsidó naptár szerinti niszán hónap 14-e a peszah előnapja. (Ázsió naptárban a hónapok újholdkor kezdőnek.) Aznap tartják meg az első széder-estét. Ilyenkor a családfő ünnepi vacsora keretébe foglalva, meghatározott rend szerint (széder-rend) elmeséli, feleleveníti az egyiptomi fogság és a megszabadulás eseményit. Bár az ünnep legfőbb célja az, hogy a gyermekek átéljék, tudatosítsák a nap szenvedésének és felszabadulásának történetét, a zsidóság megemlékezzen a meghatározó jelentőségű történelmi eseményről és ezért hálát adjon Istennek, egyes rítusokban még felismerhető az ősi természeti ünnepek átalakítva megőrött hagyománya is. A keresztény húsvét kialakulása a peszah- hoz kötődik. Jézus a peszah ünnepére vonult be Jeruzsálembe. Nagycsütörtökön az úrvacsora szereztetésének estéjén, tulajdonképpen a széder-vacsorát fogyasztotta el tanítványaival. A keresztények sokáig niszán 14-hez kötötték a húsvét megünneplését. Vagy azon a napon, vagy az azt követő vasárnap ülték meg a feltámadás ünnepét. Egyes területeken szokás volt, hogy március 21-én tartották a húsvétot. 325-ben, a niceai zsinaton született meg az a döntés, hogy hús vét vasárnapja a tavaszi napéjegyenlőséget követő első vasárnap legyen. Természetesen a keresztény húsvéti szokások között is megtalálható a már említett három, ősi eszmekor számos tárgyi, szellemi szimbóluma. Ám ebből tévedés lenne arra következtetni, hogy a húsvéti ünnepkör nem más, mint az ősi rítusok átigazított, modernizált változta. Jézus szenvedése, halála, feltámadása gyökeresen új demenzióba helyezi az ünnepet. A keresztény ember számára Jézus beteljesíti az emberiség évezredes vágyait. Még a múlt század végén, 1894-ben a Király utca és a Károly körút sarkán már akkor is több mint egy évszázada „üzemelő” Orczy kávéház egyik kávésa, Wassermann Jónás összegyűjtögetett pénzéből vásárolta meg az ekkori Wéber kocsmát és a kor szavára hallgatva, átalakíttatta kávéházzá. Ezt nevezte el a kávéházi keresztségben Emkének, ami könnyen megjegyezhető és rövid volt, egyébként az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület rövidítése. Egyesek szerint ez a jól megválasztott név alapozta meg a kávéház népszerűségét. De minden bizonnyal szerepe volt az ismertté válásában annak is, hogy forgalmas helyen, közlekedési csomópontok találkozásában feküdt: a Kerepesi út (mai Rákóczi út) és a Nagykörút metszéspontjában, tőszomszédságában a Népszínházzal. A kávéház a virágkorát a két világháború között élte, 1936 végén hozzáláttak az átalakításához is. Akkoriban legmodernebb gépészeti, konyhatechnikai eszközökkel látták el. A bejárat hármas, tökéletesen záró A Szent Erzsébet templom hírei Március 21-22-én este 6 órakor Szentmisék keretében nagyböjti lelkigyakorlatot tart dr. György Attila sashalmi plébános. * 23-án Virágvasámap a 11 órai szentmisén ünnepélyes barkaszentelés. Ezen a szentmisén a templom Carmine Celebrat kórusa gregorián passiót énekel, valamint Schütz- és Berchem motettákat ad elő. Vezényel: Zimányi István. Délután 5 órától ifjúsági keresztút. * 27-én Nagycsütörtöön este 6-kor hálaadó szentmise az Oltáriszentség alapításáért. Utána este 9-ig Szentségimádás. * 28-án, Nagypénteken du. 3 órakor Keresztút járás, este 6 órakor szertartások. Templomunk kórusa passiót énekel, Perti- és Vittoria-motettákat ad elő. 9-ig Szentségimádás * 29-én, Nagyszombaton este 6 órakor szertartások és Húsvéti feltámadási körmenet. * 30-án Húsvét vasárnap 11 órakor templomunk kórusa és zenekara Bárdos Lajos: Missa Prima c. miséjét adja elő. * 31-én Húsvét hétfőn is vasárnapi miserendet tartunk, tehát fél 8- kor, 9-kör, 11-kor és este 6 órakor lesznek misék. szélfogójával a ruhatárba vezetett, ahol egyszerre három lift szállította a kabátokat az alagsori helyiségbe. A kör alakú zenekari pódium észre sem volt vehető, mert a padló szintjébe simult. Esténként innen egy automatikus szerkezet emelte fel a zenészek számára. A kávéház megtervezői Erhardt Ernő, Forgó Gábor és Keller József igen korszerű és látványos teret alakítottak ki. A kávéházi belső képen talán legfeltűnőbbek a művészeti ízlést tükröző csillárok és az oszlopokra szerelt világítókarok. A falak egy része és az oszlopok „Vitrax” üvegfalakkal készült, amely magyar szabadalom volt és akkoriban külföldön is ismertségnek örvendett. Ma már alig tudja valaki, hogy a II. világháború előtt az Emke kávéhéz felett 5 teremben nyert elhelyezést a Színészmúzeum (VII., Erzsébet krt. 2. sz.) kézirattára. A háború után az Emke már csak nevében élt tovább. Iván Géza U. M. A kávéházak negyede - Erzsébetváros Volt egyszer egy Emke A kávéház az 1936-os átalakítás után
