Erzsébetváros, 1997 (5. évfolyam, 1-17. szám)
1997-02-28 / 3. szám
1997/3. szám ONKORMANYZAT A JÖVEDELEMADÓ EGY SZÁZALÉKA Közcélok támogatására ARómktéri kistemplom „testvére” Ajövedelemadó egy százalékát az 1996-os évi CXXVI. évi törvény értelmében mindenkinek joga van közcélokra fordítani. Erről március 25-ig kell nyilatkozni. Természetesen azok az alapítványok, egyesültek javára fordítható ez az egy százalék, amelyek bejegyezettek, s már egy éve működnek. Szerkesztőségünknek a felsorolásra kerülők jelezték, hogy az adóhivatal már korábban elismerte, tartalmilag, formailagjogosultak az egy százalékra: Budapesti Mentőalapítvány, 1991-től működik, amely sürgősségi orvosi ellátásba kapcsolódott be a VI-VII. kerületben, a Csengery utca 25- ben. Adószáma: 19671224-2- 41. Nebuló Alapítvány, amely a 108 éve folyamatosan működő Kertész utcai Iskola hátrányos helyzetű tanulóinak felzárkóztatására, tehetségek felkarolására, táborozások, kulturális, sport programok támogatására jött létre. Adószáma: 19677701-1-01. Sorsfordító Alapítvány tevékenységét a főváros egész területén végzi, de helyileg Erzsébetvároshoz kötődik. Célja a Biblia minél szélesebb körű ismertetése gyermekfoglalkozásokkal, keresztény kazetták felvételével, evangelizációs koncert programaikkal és az elesettek, hajléktalanok felkarolásával. Adószáma: 18036637-1-01. Thália Társaság, adószáma: 29070222-2-43. Támasz Családsegítő és Környezetvédelmi Alapítvány, tevékenységét Budapest területén végzi, tavalyi legsikeresebb akciója az ingyenes tüzelő házhoz szállítása volt. Adószám: 18062207-1-41. MUNKAMEGOSZTÁS Szó sincs a Hernád utcai iskola bezárásáról Szelet vetettünk, vihart arattunk, amikor - a képviselő-testület döntése előtt - közreadtuk Erzsébetváros hat évre szóló közoktatási, fejlesztési tervét. Nem maga a terv váltott ki vihart, hanem egy rövid szövegrész: „Az általános iskolai hálózat befogadóképessége nagyobb, mint jelenlegi kihasználtsága. Bezárásra azonban mégsem gondoltak a tervezők, mert az iskolák fele szerkezetváltozással (tíz osztály) növeli majd az osztályok számát. A másik ok: a főváros a Hernád utca 46.-ban lévő Kísérleti Általános Iskolájának fokozatos megszüntetésével a tanulók jelentős részének oktatásáról az erzsébetvárosi ön- kormányzatnak kell gondoskodnia.” A Hernád utcai iskola tantestületének, iskolaszékének tagjai, a szülők között a „fokozatos megszüntetés” riadalmat, felháborodást váltott ki. Hibáztunk, mert „távlati, esetleges, későbbi” szavak beszúrásával nem vetünk szelet, s nem aratunk vihart. Csakhogy egy hat évre szóló tervet ismertettünk - amelyet a főváros még meg sem vitatott -, de ebben a tanulók létszámának csökkenése mellett minden lehetőséget, lehetetlent alaposan feltártak, elemeztek annak készítői. Ez persze nem • a főváros akaratának kinyilvánítása, mindössze az esélyek latolgatása a távlati koncepciókban. A hiba persze a mi „készülékünkben” volt, éppen ezért a felesleges riadalom okozása miatt a tantestület, az iskolaszék tagjaitól, s a szülőktől elnézést kérünk. Diáktábor Perkupán Évek óta csodálatos környezetben, Perkupán üdülnek az Erzsébetvárosi gyerekek. A kis- és nagy iskolások közül több százan jutnak el az Égevölgyi Ifjúsági Táborba. Az idén sem lesz ez másként, a szociálisan rászorultak, a kiemelkedő teljesítményt nyújtók jutalomként Perkupán (mert csak így nevezik az Égervölgyi tábort) pihenhetik j ki a tanév fáradalmait, erősödhetnek a jó levegőn. Erről eddig is gondoskodott az önkormányzat, s jövőben is gondoskodni fog. A hangsúly most a jövőre helyeződik, hiszen a költségvetési gondok miatt Perkupa- Verbőc kötjegyzője ajánlattal kereste meg az. erzsébetvárosi polgármesteri hivatalt. Szeretnék ugyanis előre, hosszabb időre bérbeadni a tábort. A képviselő- testület elé került ajánlatról azonban még nem született döntés, hiszen Erzsébetvárosnak jelenleg csak átmeneti költségvetése van. A lap 1997/1. számában figyelemre méltó cikket olvastam: Erzsébetváros mai határainak kialakulása. Mivel az írásban az egykori külső részek felsorolásában szerepelt Rákosfalva, hadd említsek meg néhány adalékot. Rákosfalva területe a mai Örs vezér tértől keletre fekszik, a múlt század második felében keletkezett, falusias, svábok lakta település volt (önállóság nélkül). Lakóira jellemző volt a tehéntartás, a tejjel való házalás. Annyian laktak itt, hogy érdemes volt kezdetben egy fatemplomot, majd 1887-ben egy kis kőtemplomot emelni. Első látásra is feltűnik, hogy ez a templom - annfik ellenére, hogy napjainkra kibővítették - több olyan elemet tartalmaz, mely közös a Rózsák téri kistemplommal, mintegy ez adta a mintát. Ilyen a templomkapu két szárnya a vasalással együtt, vagy a templom sarkain kistornyokat utánzó épületrészek. A Rózsák téri - ma görög katolikus - templom 1881-ben épült mint az erzsébetvárosi plébánia templom, s innen látták el 1919-ig a rákosfalvi templomot, még az anyakönyveket is itt vezették Rákosfalva falusias házai eltűntek lakótelep van a helyén, a templom környéke - Almos vezér tér - őriz valamit: egy 1859-es évszámmal ellátott kőkereszt, egy I. világháborús katonát ábrázoló emlékmű, egy régi egyemeletes iskolaépület, mely lezárja a teret. Még az egykori földmíves néphagyomárjyból is él valami: október 22. Szent Vendel napja utáni vasárnap, még ma is terményáldást tarlónak a templomban. (Vendel mezőgazdasági véd- szent, főleg a németek tisztelték!) Hadd említsek a közelmúltból is kapcsolatot a két templom közössége között! Rákosfalván 1989. március 21-én indult újra a cserkészcsapat (305. Szent István) működése. A Rózsák téri csapat 1990/91-ben mint ennek kihelyezett raja működött önállósulásáig. Dr. Sasx’ári László V J
