Erzsébetváros, 1997 (5. évfolyam, 1-17. szám)
1997-02-07 / 2. szám
8 Egészségügy - szociális ellátás 1997/2. szám Az orvos válaszol Kérdés: Sokszor pánikba esem, amikor felszökik a lázam. Szeretném tudni, mikor kell csökkenteni a lázat, és melyek a legfontosabb lázcsillapítók Válasz: A láz alapvetően a szervezet védekező reakciója, amely valamilyen gyulladás vagy fertőzés tünete. Alapja az állandó hőháztartást szabályozó központ átállása magasabb szintre. A magasabb testhőmérséklet gátolja a kórokozók szaporodását, gyorsítja az ellenanyagtermelést, a kórokozók megsemmisülését. A láz tehát alapvetően jó jel. A nagyon magas láz azonban mielőbbi beavatkozást igényel. Magas láz esetén ugyanis a szervezet oxigénszükséglete fokozódik, növekszik a szív és az izmok munkája és az anyagcserefolyamatok. Nő a folyadékveszteség. Mindezek a szervezet kimerüléséhez vezetnek. Először mindenképpen a hőközpontot kell csökkenteni. Erre szolgálnak a lázcsillapító tabletták. Csillapító hatás „erősorrendje” a következő: 1 tbl. Aminophenazin (korábbi néven Amidozaphen) = 2 tbl. Algopyrin = 2 tbl. Aszpirin = 4-6 tbl. Rubophen. (Az amidazophen vérképkárosító mellékhatása - a többivel ellentétben -rendkívül ritka. A hőközpont gyógyszeres bénítása után csökkenthetjük a „köpeny”-hőt:- homlokra, mellkasra, csuklóra és bokára helyezett állott vizes (27- 28 Celsius fok körüli) ruhával, negyedóránként cserélve. Ennek lényege a fokozatos hőelvonás. Végső esetben kerül sor a hűtőfürdöre, amikor a beteget normál fürdővízbe helyezzük és fokozatosan hideg vízzel 24-26 Celsius fokosra hűtjük. A lázcsillapítás és bőrhűtés mellett a lázcsillapítás harmadik fontos része a meleg, de nem forró folyadékpótlás, mellyel a szervezet vízháztartását kell egyensúlyba hozni. dr. Lányi Péter TEJALAPOT HOZNAK LETRE Forrásmegosztás a fővárosban A szokásosnál gyorsabban és nagyobb viták nélkül alkotta meg a Fővárosi Közgyűlés a forrás- megosztásról szóló ez évi rendeletét. A tervezet elfogadása azért jelentős, mert a kerületek csak annak birtokában tudják pontosan megtervezni a saját költségvetésüket. Az Önkormányzati Törvény előírja, hogy a fővárost, valamint a kerületeket megillető különböző bevételek számszerű elosztásáról minden évben a Fővárosi Közgyűlésnek kell döntenie - a 23 helyi képviselő- testület véleményének kikérésével. A közös pénzek közé tartoznak az állami hozzájárulások, a személyi jövedelemadó, a gépjárműadó, továbbá a feladatarányos támogatásba bevont iparűzési adó, amely összegek a fővároshoz folynak be. A szakértők a korábbi forrás- megosztási gyakorlat korszerűsítésére 1996-ban meghatározták az anyagi juttatásra jogosult önkormányzati alapfeladatok körét, a működési hiány ellensúlyozására létrehozták a Támogatási Alapot (az iparűzési adó egy részéből), és céltámogatási rendszereket vezettek be: a reálszolgáltatások területén szennyvízcsatorna- építésre lehet pályázati úton pénzt nyerni, a humánszolgáltatások területén pedig a szociális ellátórendszerek fejlesztésére. A forrásmegosztási rendeletben a pénzelosztás két lépcsős rendszerét alkalmazzák. Az első fordulóban osztják el az alapfeladatokra járó pénzt, amelyben azonban nem szerepel a lakásfenntartás és a tűzoltóság működési költsége. (Az egészségügyi ellátást pedig az Országos Egészségbiztosítási Pénztár finanszírozza.) A fővárosi normatíva összegét az önkormányzatok 1996-os költségvetése alapján számolják, illetve az igazgatási teendőkre mindenki egységesen 2000 forintot kap állandó lakosonként. A szociális feladatok után kapott pénz számítási módszere lehetővé teszi, hogy különbséget tegyenek az ilyen szempontból eltérő helyzetben lévő helyhatóságok között. Szintén az első lépcsőben osztják meg a fővárosi és a többi önkormányzat között az idegenforgalmi adót és a hozzá kapcsolódó üdülőhelyi normatív állami hozzájárulást. (E bevétel 60 százaléka kerül a nagy budapesti testülethez, 40 pedig a kerületekhez.) Az iparűzési adóból 914 millió forint jut a céltámogatási rendszerek működtetésére, amelyben benne van a Fővárosi Tejalap létrehozásának költsége is. A Soros Alapítvány ugyanis úgy döntött, hogy nem fizeti tovább az általá-( nos iskolásoknak a tejet és a kiflit. A tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, hogy sok diák mindössze ezeket fogyasztja el, amíg az iskolában van. Ezért a főváros és a kerületek közös tehervállalásával várhatóan legkésőbb a következő tanévtől folytatódik az akció. A forrásmegosztás második fordulójában kapnak pénzt a működési forráshiányos ke-1 rületek a Támogatási Alapból. A juttatott összeg legfeljebb a hiány 40 százaléka lehet, amit az 1997. szeptemberében befolyó iparűzési adóból utalnak át. Várják a véradókat A Péterffy Sándor utcai kórház vérellátó állomásán hétfőnként fél 7-től 6-ig, a többi hétköznapon fél 7-től 15-ig fogadják az önkéntes véradókat. A vérellátó körzetébe tartozó egészségügyi intézményekben ugyanis előfordult, hogy előre tervezett műtéteket kellett elhalasztani a vérhiány miatt. A Magyar Vöröskereszt erzsébetvárosi szervezete székházéban hamarosan megszervezi a véradónapot. A kővetkező lapszámunkban ennek pontos dátumát közöljük.
