Erzsébetváros, 1997 (5. évfolyam, 1-17. szám)
1997-09-30 / 13. szám
1997/13. szám HELYTÖRTÉNET - KULTÚRA H TEREINK, UTCÁINK NÉVADÓI Költő, lapszerkesztő, nemzetőr Garay János 1812. október 10-én született a Tolna vármegyei Szekszárdon. Nemesi származású atyja kereskedő volt, anyja a városi főbíró leánya, számos gyermeküket gondosan nevelték. Garay János a pécsi gimnáziumban tanult, magántanítással tartotta fenn magát, s a korán verseket író ifjúra nagy hatással volt Vörösmarty költészete. 1829-ben a pesti egyetemen orvosi tanulmányokat folytatott, majd bölcsészetet, irodalmat s nyelvészetet tanult tovább. Tanulmányainak befejezése után csak az irodalomnak élt. 1833-ban a Regélő és a Honművész című lapok segédszerkesztőjeként működött. Hőskölteményeket, novellákat, történeti cikkeket, útirajzokat írt, a sokfelé ágazó írói munkássága nem igazán kedvezett költői fejlődésének, viszont megtanult gyorsan dolgozni. Az 1830-as években a francia romantikus drámák hatása alatt számos színdarabot írt. A reformkor ellenzéki szellemét fejezte ki híres zsamokellenes balladája: a Kont. 1835- ben Szigligeti Edével, Vajda Péterrel, Gaál Józseffel és Tóth Lörinccel megalapította a Pesti Drámai Egyesületet. 1836-ban megnősült, neje félév múlva elhunyt, 1837-ben újból házasságot kötött. A Rajzolatok, majd a pozsonyi Hírnök munkatársaként működött egy ideig, majd visszatért Pestre, ahol a Jelenkor munkatársa volt 1844-ig. A Nemzeti Színház 1840-ben mutatta be Báthori Erzsébet című színmüvét, az Obsitos című föművét 1843-ban írta meg. 1842-ban megindította a Regélő Pesti Divatlapot, amelynek szerkesztését 1844-ben Vahot Imre vette át tőle. Lírai versei és hazafias költeményei az ország legnépszerűbb költői közé emelték, az Akadémia és a Kisfaludy Társaság tagjai sorába választotta, s Garay János a Budán című lírai hangvételű verses gyűjteményével elnyerte az Akadémia száz aranyas díját. Művei egymás után jelentek meg, de a költő anyagi helyzete nem volt rózsás, s hogy megéljen családjával, díjnoki állást is vállalt az egyetemi könyvtárnál. 1848-ban Kossuth Pesti Hírlapjának a segédszerkesztője volt. Eötvös József, Vörösmarty javaslatára kinevezte a pesti egyetem magyar nyelv és irodalom tanárának, rövid ideig nemzetőr szolgálatot teljesített. Úgy tűnt, hogy anyagi helyzete rendeződött, de közbeszólt a történelem alakulása. A szabadságharc bukása után hadbíróság elé állították, szabadon engedték, de tanári katedrájától megfosztották. Pesten családjával nélkülözött, sokat betegeskedett. Az aradi vár honvéd rabjai pénzt gyűjtöttek össze, hogy a koszorús költő nyomorán enyhítsenek, s a börtön parancsnokát kérték fel, hogy az összeget juttassa el részére. 1850-ben sikerült újból álláshoz jutnia, az egyetemi könyvtárban könyvtártiszti állást nyert. A Megyeház utca sarkán álló Veres Ökör vendéglőjének első emeletén találkoztak azok az írók, Degré Alajos, Dobsa Lajos, Bérczy Károly, Lisznyai Damó Kálmán, Bulyovszky Gyula, akik részesei voltak az 1848. március 15-i forradalmi eseményeknek. Garay Jánost naponta fia vezette a vendéglőbe, mivel a mindnyájuk által tisztelt költő akkor már vaksággal küszködött. A súlyos beteg poéta Szent László című, nagy történelmi költeményét 1852-ben már diktálva fejezte be. Negyvenegy éves korában, 1853. november 5-én hunyt el Pesten, a Kerepesi (ma Fiumei úti Nemzeti Sírkert) temetőben helyezték nyugalomra. Özvegye és árvái javára írótársai 20 ezer forintot gyűjtöttek össze, hamvait 1908. május 29-én díszsírba helyezték át. Fő művének az Obsitosnak hőse, a nagyot mondó Háry János, Kodály Zoltán daljátéka nyomán vált híressé. Szobrát, Számovszky Ferenc művét 1898. június 5-én leplezték le Szekszárdon. Emlékét tér és utcanév is őrzi Erzsébetvárosban. Pilinvi Péter Kulcsok a nagyvilág kapuihoz Fogócska Gyermektáncház 1997. szeptember 28. vasárnap 10.00-13.00 Az Almássy téri Szabadidőközpontban öt évvel ezelőtt született a Fogócska Gyermek-táncház. A neve is arra utal, hogy a gyermekek játékos formában sajátítják el a dalokat és a táncokat. A havonként egyszer megrendezett táncházban a Hegedős Együttes játssza a talpalávalót. Minden alkalommal kézműves foglalkozások a nagyobbaknak. Totyogó bébijátszó a 2-3 éveseknek egészíti a programot. Novembertől minden táncházban más-más nemzetiségi gyermektánccsoport lép fel. Ingyenes matematika, fizika korrepetálás indul az általános iskola felső tagozatos tanulói és középiskolások számára. Jelentkezés és beiratkozás: szeptember 29- től október 3-ig, minden nap 14 és 18 óra között személyesen a VII., Dob u. 103. sz. alatti (Dob u.-Rózsa u. sarok) SZDSZ irodában vagy a 322-9815-ös telefonon. „A könyv a legjobb barát. ” Sok embernek cseng ismerősen ez a mondat, azonban napjainkban már egyre kevesebben engedhetik meg maguknak, hogy e néma - és meglehetősen drága - barátok számát kedvük szerint gyarapítsák. Ezért is nőtt meg az utóbbi években a különböző könyvtárak, közöttük a legszélesebb olvasói igények kielégítését szolgáló közművelődési könyvtárak jelentősége. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár hálózatának első tagkönyvtára egy márvány emléktábla tanúsága szerint „A Deák Ferenc szabadkőműves páholy 25 éves fennállásának emlékére tett 20 ezer koronás adományból épült 1913-ban.” Jelenlegi helyén, a VII. kerületi Rottenbiller utcában pedig 1952 óta működik. A könyvtár lelkes vezetője Fiigediné Csőri Agnes, órák hosszat megállás nélkül tudna beszélni az 1995-ben felújított, a változó igényeknek megfelelően korszerűsített könyvtár működéséről, érdekességeiről. Ajelenlegi taglétszámuk 3500 körül van. A használat 70 év felett, siketeknek és vakoknak, - újdonságképpen pedig július 1 -tői 14 éves korig - ingyenes. Idősebb diákoknak és nyugdíjasoknak évi 200 forint, míg a dolgozóknak évi 500 forint. Szolgáltatásaik közé tartozik a kézikönyvtár, amely a helyszínen történő olvasást, jegyzetelést teszi lehetővé. A gyermekkönyvtár-részleg a kötelező olvasmányokkal, s a bonyolult iskolai feladványok megoldásában segít. A fiatalok örömére lehetőség van videofilmek és köny- nyűzenei kazetták kölcsönzésére. A 4 ezer darab hagyományos lemezen és a kottákon kívül 2 ezer db CD, CD-ROM, valamint rockzenei gyűjtemény áll az érdeklődők rendelkezésére. Helyben készíttethetők fénymásolatok is. A könyvek elvesztése esetén a kikölcsönzött könyv beszerzését vagy ellenértékének megtérítését - ez akár többezer forint is lehet - kérik. A lopások, rongálások előfordulása különösen vizsgaidőszakban növekszik meg, s ez a magas könyvárakkal magyarázható. Szádvári Julianna
