Erzsébetváros, 1997 (5. évfolyam, 1-17. szám)
1997-07-04 / 9. szám
6 OKTATÁS 1997/9. szám Díszdiplotnák pedagógusoknak Jászberény, Győr, Baja, Debrecen, Kaposvár, Esztergom, Pécs, Sárospatak és Budapest tanítóképzőiben ötven és hatvan esztendővel ezelőtt végzett pedagógusoknak nyújtottak át Arany, illetve Gyémánt Diplomát június 16-án, a Dob utca 85. szám alatti általános iskolában. A meghitt ünnepségen Bakonyi Karola polgármester és Gyuris- né Braunsteiner Márta, az oktatási, művelődési és sportbiztotság elnöke köszöntötte az egykori tanítónőket, tanárokat.- Nincs az a pénz, amivel ezt az áldozatos munkát meg lehetne fizetni - mondta Bakonyi Karola polgármester. Borzasztóan sajnálom, hogy a társadalom ennyi kulturális fejlődés, enynyi gond múltán sem jutott el odáig, hogy felfogná, milyen fontos a pedagógia, a pedagógust meg kellene becsülni, s lehetővé tenni, hogy egyéb gondja ne legyen, mint a gyermekek nevelése, tanítása. Nem értem, mért nem jövünk rá végre, hogy az egyik legjobb beruházás az ember tanítása, mely egy emberöltőn belül is megtérül. Elmondhatom, hogy Erzsébetvárosban a jelenlegi önkormányzati ciklusban az egyik legjobban működő ágazat a pedagógia. A fővárosi kerületekkel összehasonlítva mi negyven százalékkal több pénzt fordítunk oktatási, művelődési intézményeinkre, mert tudjuk, hogy gyermekeinknek szinte ez az egyetlen eselye az értékes életre.- Az iskolát kezdő gyermeknek elsősorban tasolygott, vezetett bennünket csedesen. Ági néni olyan példa volt, akit kisiskolások közé kerülve igyekeztem követni. meg-határozó lesz az apróság számára. Én magam is így vagyok ezzel. Az én kezemet Veroszta Ági néni fogta meg a Kazinczy utcai általános iskola első osztálybáan, és any- nyi jót tanultam tőle, hogy egész életemben végigkísérhettem a lelkemben. Nem veszekedett és nem kiabált velünk, hanem mindig monítónénit kell választania - mondta Gyurisné Braunsteiner Márta. Mert, hiszen az első pedagógusi kéz, amely megfogja a kisiskolás kezét, egy életre Háziasszony igen - titkárnő nem Ötven, hatvan, hetven fővel is csökkent évről évre az erzsébetvárosi általános iskolába járó gyerekek száma. Ez a fogyás most megállni, sőt megfordulni látszik. Hosszú idő óta először az új tanévben csekély növekedést jeleznek a számok. A kerület nyolc általános iskolájába háromezerötszáz diák jár. Korábban el-elhang- zott, hogy óvodáskor után a kerületből jelentős számban viszik más iskolákba a gyerekeket. Nos, a jelenlegi adatok szerint négyszáz erzsébetvárosi gyerek jár más fővárosi iskolába, ugyanakkor azonban ötszázan vannak más kerületbeliek, akik Erzsébetváros iskoláiban tanulnak. Az Alsóerdősori és a Dob utca 85. sz. alatti általános iskolában egy-egy osztállyal többet indítanak az új tanévben, a Hemád utcában eggyel kevesebbet. A Dob utca 85.-ben háziasszonyképző szakiskolai osztály is működik, ott igen jelentős a túljelentkezés. Ugyanakkor a Kertész utcai iskolában gyors- és gépíró osztály indítását tervezték, mégpedig kettőt, s úgy néz ki, hogy a titkárnői szakma most éppenséggel nem vonzó, jó, ha egy osztályra való gyerek összejön. Az idei tanévtől nem, 1998 szeptemberétől viszont négy iskolában lesz szerkezetváltás. A Madách Gimnáziumban hatosztályos gimnáziumi osztály indul, az Alsóerdősori tizenkét évfolyamos összetett iskola lesz, a Dob utcai, a Kertész utcai szakoktatást működtető intézmények pedig kilencedik és tizedik osztályokat indítanak. Az iskolák már a nyári szünet előtt elkészítették pedagógiai programjukat, melyek értékelésre, véleményezésre országos szakértők kezébe kerültek. A legfrissebb visszajelzések szerint az erzsébetvárosi iskolák alapos, jól átgondolt programot dolgoztak ki, s alapvető változtatásokra nincs szükség.-rpKilenc és fél A Művelődési és Közoktatási Minisztérium pályázata nyomán az erzsébetvárosi iskolák és óvodák 9,5 millió forintot kaptak, amit a pedagógusok továbbképzésére használhatnak fel az év végéig. Soha nem látott nagyszerű lehetőség ez; s a nevelőtestületek önállóan dönthetnek arról, hogy mire fordítják.
