Erzsébetváros, 1997 (5. évfolyam, 1-17. szám)

1997-07-04 / 9. szám

4 HÁZUNK TÁJÁN l997/9-szám Postánkból A jogelőd a hibás? (Megjelent az Erzsébetváros 1997. 8. számában, a 8. oldalon) A leközölt olvasói levelembe néhány értelemzavaró hiba csúszott. 1. A cím (melyet Önök adtak) félrevezető. A jogelőd valóban hibás, de ugyanúgy a jogutód is, aki a nyakunkba varrta a rendszerváltás után ezeket a tönkretett házakat! 2. Az utolsó bekezdés helyesen: „Summa summárum a be­csületes az lenne, ha az ab­lakvisszacsinálást és gombát- lanítást... elkezdené a jogu­tód. ” (És nem a jogelőd, ahogy ez a közölt cikkben szerepel!) „Ezzel mintegy elismerve, hogy bár a bajt a jogelőd okoz­ta, a jogutód mindent megtesz annak elhárításáért. ” Nagy Veronika Wesselényi u 57. III. 2. * * * Köszönjük figyelmességét! (A szerL) Szerződéses műsorok Továbbra is „ műsoron ” maradt a CATV által sugár­zott műsorok témája néhány olvasónknál. Újabb informá­cióink szerint sem tudunk biztatót mondani érdeklődő, reklamáló olvasóinknak. Azoknál a régi típusú tévékészülékeknél, ahol nincs beépítve kábelcsatorna csat­lakozó (kábeltuner), ott nincs segítség! Szakszerviznél kell megérdeklődni, hogy a tuner beépíthető-e, és ez anyagilag mit jelent. Ott is kevesebb állomás jön be, ahol ugyan van kábeltuner, de a tévékészülék csak kilenc gombos. Azt is megtudtuk, hogy néhány csatornánál szerződések kötik, illetve szabályozzák a műsorok su­gárzását. V (A szerk.) Pszt!: csendrendelet? 1978-ban hatályba lépett egy csendrendelet, Budapest Fő­város Tanácsának rendelete a lakóépületek és ingatlanok házirendjéről, ami ki- sebb-nagyobb módosí­tásokkal, még ma is él. Nincsen tehát hatályon kívül helyezve, de a lakóházak saját há­zirendje miatt nincs is figyelembe véve. Jelenleg a VII. kerület­nek nincsen csendren- delete, de van helyet­te Budapest Erzsé­betváros Önkormány­zatának egy rendelete a zajártalom elleni védelem helyi szabá­lyozásáról. Ez a ren­delet 1994. XI. 28-án lépett hatályba és kiter­jed a zenés kulturális, szórakoztató- és ven­déglátóipari, keres­kedelmi, üdülési, sport, valamint egyéb szol­gáltatási tevékenységeket el­látó új és működő műhelyekre, az üzemi létesítményekre, továbbá a helyi hírközlési, vagy hirdetési célokra alkal­mazott hangosító berende­zések működésére, illetve az általuk keltett zaj elleni védelem eseteire. Önök tudnak ezekről a ren­deletekről, hiszen hatályba lépésükkor és módosításaik alkalmával olvashattak róluk az önkormányzati lapokban, mégsem tartják be. Ez abból is adódhat, hogy belső Erzsébetváros zárt sorú beépítésű, ezért ha egy lakóház földszintjén például vendéglátó egy­ség működik, annak ellenére, hogy megfelel minden előírásnak, za­josnak minősülhet. A zaj mindezek melett meglehetősen egyéni fo­galom, hiszen minden ember - akár idegál­lapotától függően másképpen reagálhat rá_ így van olyan, akinek a^ átlagos zaj is idegesítő. Mivel a rendeletekre - kötelezőségük miatt - általában negatívan rea­gálunk, az lenne a leg­jobb megoldás a csend- rendeltre, ha ezentúl megpróbálnánk tekintet­tel lenni lakótársainkra, hogy ők is tekintettel legyenek ránk, és ezáltal megalkotnánk a saját csendrendeletünket. Vanda Közhasznú diplomások Az önkormányzat célja, hogy a rászorultakat ne csak segé­lyekkel támogassa, hanem az aktív munkaképes korban lévőknek munkalehetőséget is teremtsen. Ezért jött létre a kerületi közmunkásokat fog­lalkoztató Kamilla Kft., amely pár évvel ezelőtt még csupán nyolcvan-száz főt foglalkozta­tott, ma pedig már kétszázötven ez a szám. A közmunkások foglalkoztatásával kapcsolatos költségek hetven százalékát - pályázat útján - a Fővárosi Önkormányzat finanszírozza, a harminc százalékos részt a kerületi önkormányzat állja. A kétszázötven erzsébetvárosi közmunkás általában fizikai dolgozó: segédmunkás és szak­munkás. A Kamillának már korábban is szoros kapcsolata volt a Fővárosi Közhasznú Foglalkoztatási Szolgálat Köz­hasznú Társasággal, s ezt a kapcsolatot a júniusi rendkívüli testületi ülésen előterjesztett közszolgálati szerződés jó­váhagyásával a képviselő- testület még szorosabbra fűzte. A testületi határozat nyomán életbe lépett szerződés de jure is lehetőséget teremt olyan diplomások fővárosi foglalkoz­tatására, akiknek a kerület nem tud munkát kínálni. Ennek pénzügyi fedezetét természete­sen Erzsébetváros önkormány­zata állja, a Fővárosi Köz­hasznú Foglalkozatási Szolgá­latot annak mértékében támo­gatja pénzzel, ahány erzsé­betvárosinak munkát biztosí­tanak. Ez a költség azonban nem a kamilla Kft. pénzének terhére megy, mert a tényleges foglalkoztatás mértékében aj önkormányzat külön keretből fizet a Fővárosnak. Tavaly egyébként a fővárosi szolgálat szerződés nélkül is harminc ember számára kínált munkát. A közhasznú munkavégzés lehetősége azonban min­denképpen túlmutat az anya­giakon. Hisz ma már úton- útfélen láthatjuk, tapasztal­hatjuk, hogy a munkanélkülivé vált, segélyekből vagy ki tudja miből tengődő emberek a lelki összeomlás nyomán testileg is leépülnek, elveszítik kapcso­latukat a külvilággal, a valóság­gal. A közhasznú munka lehető­ség az önbecsülés megőrzésére, visszaszerzésére is.-rp­S ha egyszerre felbőgnek a motorok..

Next

/
Oldalképek
Tartalom