Erzsébetváros, 1997 (5. évfolyam, 1-17. szám)
1997-06-13 / 8. szám
4 OKTATÁS 1997/8. szám NYERTES DIÁKJAINK Erzsébetvárosi gála (folytatás az 1. oldalról) Az ünnepségen természetesen olyan diákok is jelen voltak, akik bár nem kerületi versenyen, hanem fővárosi vagy országos erőpróbán szerepeltek eredményesen. A díjazottakat és tanáraikat Bakonyi Karola polgármester köszöntötte. » Az ő nevük az idén már benne lesz a kerületi Aranykönyvben - mondta Bakonyi Karola polgármesterasszony - természetesen mellettük a felkészítő tanár neve. Ilyen alkalmakkor valóban jó polgármesternek lenni. Én mindig büszke voltam arra, hogy Erzsébetvárosban ilyen kiváló az oktatásügy, Budapesten kerületi szinten a többiekhez képest negyven százalékkal nagyobb ösz- szeggel áldoz e célra az önkormányzat. Mégsem vagyunk% elégedettek, mert tudjuk és hitvallásunk is az, hogy az embereknek az iskola talán az egész élet esélyét teremtheti meg. Azoknak, akik azt mondják magukról, érzékenyek az emberi szabadságra és az emberi tehetségre, kutyakötelességük azt támogatni, hogy a gyerekek egyenek, öltözzenek, tanuljanak. Kapják meg a lehetőséget, hogy ha tanulni kívánnak, erre módjuk is legyen. A versenyezők és nyertesek bizonyítják, hogy élnek ezzel a lehetőséggel, de szomorú vagyok azért, mert nagyon sok gyermek nem él a lehetőséggel, elkallódik az odafigyelés ellenére is. A tanulás nagyon fontos, még akkor is, ha időnként úgy tűnik, a jelen társadalomban nem aszerint keresi valaki a pénzt, hogy mennyi a tudása. A tudás kinyitja számunkra a világot, s azt senki el nem veheti tőlünk, nem kell rácscsal védekezni, széfbe zárni. Bízom abban, hogy a társadalom hamarosan aszerint méri és fizeti, díjazza az embereket, hogy mit tesznek le a közös asztalra. Iskolán túl A kerületi versenyben első helyezést ért el Bendzsák István tanár űr ötödikes tanítványa, Szegvári András, akit Lajkó Éva tanárnővel közösen készítettek fel. A hetedikesek másodikok lettek a vers- és prózamondásban.- Olvasnak mostanában verset a gyerekek?- Természetesen olvasnak verset, de nem csak azt, hanem regényeket, színdarabokat is. Az ötödikes és a hetedikes színitagozatos osztállyal minden évben legalább egy vizsgadarabbal színre lépünk a Budapest Bábszínházban. Ezekbe az osztályokba, persze válogatott tehetségű, képességű és jó tanulmányi eredményeket felmutató gyerekek kerülhettek, így nyilván eleve nagyobb fogékonysággal rendelkeznek az olvasás, a kultúra iránt. Ez mutatkozik meg a versenyeredményekben is.- Született tehetségekről beszélhetünk, vagy szülői serkentés áll a háttérben?- Valószínűleg a szülők is inspirálják őket, viszont többségük nem színész szeretne lenni. Azért választották a színitagozatos osztályt, mert itt a hagyományostól eltérő képzést is kapnak. így beszédtechnikát, dzsesszbalettet, néptáncot, színpadi mozgást, helyzetgyakorlatokat tanulnak az iskolai oktatáson túl, szakköri keretek között is.-r.Aktuálpolitika, történelem, tanítás Szent István és kora címmel rendeztek történelem szaktárgyi tanulmányi versenyt az idén a kerületi iskolák között, a hétből öt iskolánk nevezett be a vetélkedőre, legjobbnak a Kertész utcai hetedikesek csapata bizonyult: Tövispataki Beáta, Tövispataki Júlia és Sárkány Viktória a színitagozatos 7. c-ből. Rajtuk kívül a Fővárosi Horváth Mihály Történelem Tantárgyi Tanulmányi Versenyen korcsoportjában (5. évfolyam) és választott témájában: - Életmód, hitvilág, szokások Géza fejedelemségének idején -1. helyezést ért el Szegvári András 5. c osztályos tanuló, aki szintén iskolánk színitagozatos növendéke.- A felkészítő tanárokról ritkán esik szó, pedig a gyerekek eredménye az ő sikerük is. Ki Ön. Soós Katalin?- Történelemtanár vagyok - az 5. c színitagoza- tosok osztályfőnöke - és már sok-sok éve dolgozom a pályán. Nagyon szeretem a szakmámat. Minden lehetőséget igyekszem kihasználni. A tehetséges gyerekeknek, mint ez a három kislány - de az egész osztályt is mondhatnám - diffenciáltan, szakköri foglalkozásokon adhatok pluszt. Nagyon szép a pedagógusi pálya, de amit az ember mint történelemtanár ezentúl egyes gyerekekkel vagy osztályközösségekkel elérhet, az hallatlanul örömteli. Amit a gyerekeknek verseny előtt, a felkészítés során adhatunk, ahhoz nem szabad sajnálni az energiát és eredményt csak így érhetünk el.- Az elmúlt nyolc-tíz évben sokat változott a történelemszemlélet, a történelem értékelése. Miképpen élte ezt meg tanár és diák?- A tanár nem könnyen élte meg. Nagyon oda kellett figyelni, és élni közben a midennapokban azzal a szakmai rugalmassággal, ami az egyedüli segítő tényező volt éveken át, a rendszerváltást megelőzően és az azt követő években is. A gyerekeknél viszont nem tapasztaltam ezeket a nehézségeket. Sok tapasztalattal gazdagodtunk az elmúlt 'években, és letisztultak az elmúlt folyamatok, nem okoznak személyes problémát. A gyereknél pedig, főleg a tizennégyéves, nyolcadikos korosztálynál ahol a jelenkor, a napjaink története és a huszadik század tanítása, - vagy taníthatósága? - kapcsán merül fel sok kérdőjel, - ott az objektivitáson, tárgyilagosságon, információátadáson van a hangsúly.- Ami ma aktuálpolitika, abból történelem lesz, a szakemberek a mai dokumentumok alapján írnak majd történelemkönyveket. A jelen története érdekli a gyerekeket?- A gyerekek nagyon figyelnek mindenre. Azt kell nomdanom, hogy állampolgári ismereteik elemi szinten adottak anélkül is, hogy az iskolában különórát kéne venniük. Vannak tehát napi ismereteik, de ezeknek rendszerezése mindenképpen tanári feladat. Hogy a gyerekek tájékozottak, abban nagyon nagy szerepe van a családi odafigyelésnek. Persze van, aki többet hoz magával a családból, de azok a gyerekek sem „információmentesek”, ahol talán kevesebb az otthoni odafigyelés. Az ő esetükben a tanár szerepe nagyobb, hogy eligazodjanak ők is az információk között. i i
