Erzsébetváros, 1996 (4. évfolyam, 1-17. szám)

1996-08-23 / 11. szám

Védik a gyermekek jogait, érdekeit 1996/11. szám KALEIDOSZKÓP 9 Szervezetileg a Szociális és Gyer­mekvédelmi Központhoz tartozik he­lyiség is a Dembinszky utca 26. szám alatt található gyámügyi csoport. Meyer Róbertét, a gyámügyi csoport vezetőjét kértem, hogy ismertesse tevékenységi körüket, azokat a tennivalókat, melyek munkájuk során a leggyakrabban előfor­dulnak.- Munkánk két fo részből áll - mondta a gyámügyi csoport vezetője. - Részben megelőző jellegű tevékenységet folytatunk. Nyolc fos gyermekvédelmi csoportunk a kerület iskoláihoz kapcsolódó területi felosztásban végzi feladatait, melynek legfőbb célja az, hogy a családok életviteli gondjainak megoldásában segítséget adjon, így sok esetben sikerül megelőzni a gyer­mekek veszélyeztetését. Tartalmas, hasznos munkájuk eredményességét egy fontos tény­nyel is szeretném érzékeltetni: hat évvel ezelőtt 300 gyermeket kellett állami gondo­zásba venni, ez a szám ebben az évben a felére csökkent. A szülő kérésére is A gyámügyi csoportnál hat munkatárs hatósági jogkörben jár el az intézendő, gyakran bonyolult ügyekben, úgymond a már gyermek születése előttől az élet végéig. A lakosság előtt a legismertebb tevékenységünk az állami gondoskodásba vétel. Ha a családon belül nincs lehetőség a gyermek megfelelő gondozására-nevelésére, akkor - főként átmenetinek látszó válsághely­zet megoldásaként - a 60 napos ideiglenes hatályú intézeti beutalást rendeljük el. A szülő kérelmére is elhelyezhetjük a gyer­meket intézetbe, például olyan esetben, mikor a szülő egyedülálló és munkaidő beosztása nem teszi lehetővé, hogy a gyer­mekről megfelelően gondoskodjon. Ilyenkor a felügyeleti jogokat továbbra is a szülő gyakorolja, a gyermeket az intézetben gon­dozzák. Ha a szülő neki felróható okból nem tesz eleget kötelezettségeinek, alkalmat­lanná válik a gyermek nevelésére, ezekben az esetekben határozunk az intézeti nevelés­ről. Az intézeti nevelés időtartama alatt a szülő felügyeleti joga szünetel. Ha az intézetben nevelkedő gyermekkel a szülő rendszeres kapcsolatot tart fenn, körülményei megváltoznak, akkor ké­relmére az intézeti nevelés megszüntethető. Állami nevelésről abban az esetben beszélünk, ha a szülő lemond gyermekéről - ezt a gyermek 2 hónapos koráig teheti meg -, a gyámhatóság a lemondást elfogadja és elrendeli az állami nevelést. Ők adhatók és fogadhatók örökbe. Elméletileg a gyer­mekek örökbefogására 2-3 éves korukig kerül sor. Az örökbefogadási eljárást a közigazgatási hivatal végzi, a gyámhatóság felkérésre előzetesen tanácsot ad és elkészíti az anya lemondó nyilatkozatát. Számadási kötelezettség Az állami gondozásba vételt megelőzően megvizsgáljuk, hogy a szülőn kívüli elhe­lyezésre elsősorban közeli hozzátartozóknál - nagyszülők, rokonság - van-e megnyugtató lehetőség. A gyermek szülőn kívüli elhe­lyezéséről a bíróság dönt, a gyámhatóság a gyermekhez gyámot rendel. Az utóbbi évek­ben megnövekedett mind a vér szerinti mind a gyámmal élő gyermekek körében a va­gyoni ügyek száma. A kiskorú gyermekek nevére vásárolt ingatlant a gyámhatóságnak nyilvántartásba kell venni. Ezeket az ingat­lanokat eladni csak a gyámhatóság hoz­zájárulásával lehet. A szülőt vagy a gyámot itt számadási kötelezettség terheli. Ugyancsak emelkedett a családi jogállással kapcsolatos ügyek száma, közismert nevén az apasági ügyek. Az élettársi kapcsolatból született gyermekek családjogi helyzete ren­dezetlen. Az apa megnevezését érintő első jegyzőkönyvet a gyámhatóság veszi fel és célszerű az érintetteknek az ilyen esetek peresítését - ha szükséges - itt kezdeményezni. Ha külföldön jár iskolába Szaporodott a nemzetközi ügyek száma is. Több szülő vagy gyám vállal külföldön hosszabb ideig munkát, ahová családja is követi. Ilyenkor a gyermekek kint­tartózkodásához, iskolába járásához a gyámhatóság engedélye szükséges. Korkorúak házasságkötésének engedé­lyezése szintén a feladatkörünkbe tartozik. Itt a legfőbb problémát a 16 éven aluli kérelmezők jelentik. A családjogi törvény nem teszi lehetővé, az említett koron aluliak házasságkötését, még akkor sem, ha terhes a kiskorú. A nagykorúvá vált, de cse­lekvőképességében korlátozott vagy egészségi állapota miatt önálló életvitelre nem képes gyermeknek a gyámhatóság keres elsősorban a családon belül gondnokot vagy ha ez nem lehetséges, akkor hivatásos gondnokot jelöl ki véglegesen a bírósági ítélet után. A gondnokság alatt állók házasságkötési kérelmének elbírálása is itt történik. Lippai Zsóka ERZSÉBETVÁROS TEGNAP... Kit hívtak „vizesnyolcasnak”? Réges-régen, már szinte történelmi időkben, a egy méteres medvecukorral. Az akkor még 4 Horthy-korszakban a Kertész utcában szülét- osztályos elemi iskolába ugyan már a szom­széd kerületbe jártam, de ez mindössze annyi­tem. A ház 1878-ban épült boltozatos, tágas lépcsőház bejárata csempéből volt kirakva. A földszinten cipészműhely működött, később nyílt egy drogéria és zöldségesbolt. A Klauzál-téri csarnokba zöldségért, tojásért és baromfiért jártunk, húsért az Erzsébet kör­útra, a híres Braun-féle hentesáru üzletbe, a Royal szálló oldalán, közel a Király utca sarkához. Fűszer- és csemegeárut Danzig Aladár vegyeskereskedésében vettünk, a Kertész utcában, közel a Király utcához. Az üzlet olajos padlóját naponta háromszor lo­csolta föl a kisinas, öntözőkannájából a vizet nyolcas alakban csurgatva ezért hívták a boltosinasokat „vizesnyolcas”-nak. A filléres árutól a luxus-csemegéig minden kapható volt. Mi, gyerekek, az 1 filléres szalmiák-ízü medvecukrot szerettük, amely hosszú, vékony volt, mint a fekete cipőzsinór, órákig lehetett szopogatni. Ha édesanyám bármiért is leszalajtott a fuszerkereskedésbe, Aladár bácsi ráadásként mindig megajándékozott ból állott, hogy a Nagymező utca sarkánál át kellett mennem a Király utca másik oldalára, a Teréz-templom mögött, az Érsek utcába. Az osztály zöme nagyon szegény proli-gyerek volt, olyan is akadt közöttük, aki kemény tél­ben, harisnya nélkül, a lábára kötözött lyukastalpú férficipőben jött iskolába Ezért többször előfordult, hogy télvíz idején tor­nacipőben mentem haza, mert a cipőmet odaajándékoztam valamelyik osztálytársam­nak. Ez pedig nehezen volt pótolható, mert egy pár jóminőségű magasszárú gyermek- füzőscipőért 8 pengőt is elkértek a Körút túloldalán, a Király utcai cipőüzletben. A Royal Apollóban vasárnap délelőtt gyermek­filmeket vetítettek, korcsolyázni a Bajza utca és Vilmakirálynő út (ma: Városligeti fasor) sarkán lévő jégpályára jártunk, amely nyáron teniszpálya volt. (következő számunkban folytatjuk) G. Gaál Zsuzsanna

Next

/
Oldalképek
Tartalom