Erzsébetváros, 1996 (4. évfolyam, 1-17. szám)
1996-06-07 / 8. szám
SZOCIÁLPOLITIKA 11 Hol, mit, hogyan kell intézni? (2) Az átmeneti gondozóházról és az időskorúak otthonáról „Elvesztett” közgyógyellátási igazolvány A kerületben élő idős emberek vagy rokkantnyugdíjasok kerülhetnek olyan helyzetbe, hogy átmenetileg vagy véglegesen intézményesített otthoni elhelyezést kell hogy kérjenek.- Mi az átmeneti gondozóház szerepe, feladatköre az időskorúak problémájának megoldásában és ezt hogyan, hol intézheti a szolgáltatást igénybe venni kívánó? - kérdeztem Baroskáné Horváth Teréziát az átmeneti gondozóház vezető gondozónőjét.- Az átmeneti gondozóházba való bejutáshoz szükséges egy forma- nyomtatvány kitöltése, mely a kerület 4 gondozási központjában beszerezhető, valamint a Dózsa György u. 46. sz. alatt működő gondozóházunkban is tudunk nyomtatványt adni. Ebben a kérelmi lapban ki kell töltetni a háziorvossal a kérelmező egészségi állapotára vonatkozó részletes információkat betegségükről, gyógyszerezésükről, valamint ehhez a laphoz csatolni kell az utolsó havi nyugdíjszelvényt is. (A gondozóház telefonszáma: 321-5221), hívható 8- 10 óra között). Ebbe az otthonba elsősorban kerületi lakosokat veszünk fel, a térítési összeg havi nyugdíjuk 60 százaléka. Ezért a térítési díjért teljes ellátást, gondozást, felügyeletet biztosítunk. Indokolt esetben kerületen kívüli lakosok is kérhetik elhelyezésüket. Ilyenkor a napi térítési díj 1500 forint. A benyújtott igények alapján hetente összeül a szociális bizottság és dönt a kérelmezők elhelyezésének sorrendjéről. Jelenleg telt házunk van. Ebben az otthonban legtovább 3 hónapig tudjuk elhelyezni a jelentkezőket, a legkevesebb idő amit itt tölthetnek: hat hét. Az elhelyezés időtartama a beteg általános állapotától függ. Kényelmes elhelyezést tudunk biztosítani a magukat kis segítséggel ellátni tudók számára hat kétágyas szobáinkban. A magukról gondoskodni egyáltalán nem tudók részére két hatágyas szobát rendeztünk be.- Milyen kizáró okai vannak a bekerülésnek?- Fertőző betegségben szenvedőket nem tudunk felvenni, valamint az ön- és közveszélyes elmeállapotot említhetem.- Akinek nemcsak átmeneti hanem tartós, végleges otthoni elhelyezésre van szüksége, azt hogyan intézheti?- A jelentkezés ebben az esetben is egy formanyomtatvány kitöltésével kezdődik. Felvételüket a kerületben élő állandóra bejelentett lakosok kérhetik. Érdeklődni lehet a 3415- 533-as telefonszámon. Szintén a Dózsa György u. 46. szám alatt és a gondozási központokban. Ilyenkor egy gondozónő a lakásán felkeresi a kérelmezőt, majd a szükséges iratok kitöltése után a kérelem a polgármesteri hivatalhoz kerül. Javasolom, hogy aki igénybevenné az időskorúak otthonát, az a tervezettnél korábban adja be kérelmét, mert az igény nagy, a várakozási idő elég hosszú. Ma már többféle elhelyezési lehetőség van. Lehet kérni a fővárosi intézményekbe vagy az egyházak által fenntartott időskorúak otthonaiba a felvételt vagy akár magánotthonokba is. Az úgynevezett kiemelt otthonainkba egyszeri magasabb hozzájárulással (500 000-600 000 forint és havi térítés ellenében kellemes, kulturált környezetet tudunk az igénylőknek biztosítani. Sulkó Lászlóné, Vera néni úgy érzi, határtalan igazságtalanság esett meg vele, mert megvonták közgyógyel- látási jogosultságát. A szerkesztőség segítségét kérte, hiszen kihez is fordulhatna, ha nem ahhoz az újsághoz, amely ott jelenik meg, ahol őt a méltánytalanság érte. Hívására sietni kellett, hiszen Vera néni - mint később kiderült nem először - szánta el magát a végzetes tettre. Ha nem kapja vissza a közgyógyellátásra jogosító igazolványát leugrik otthona, a Dob utcai bérház első emeleti folyosójáról. A hivatal döntése - bár még a fellebbezési határidőn belüli az ügy, - úgy tűnik megmásíthatatlan. Az érvényben lévő önkormányzati rendelet alapján közgyógyellátási igazolványra az a kérelmező jogosult a kerületben, akinek családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a 16 320 forintot. Vera néni nyugdíja pedig pontos 17 539 forint, 1219-el több mint amit kapnia illenék ahhoz, hogy közgyógyellá- tott legyen. Állandó betegsége miatt a havi gyógyszerszámlája - mutatja a blokkokat - kétezer forint fölé rúg, rendszeres kiadásai: lakbér, csatornadíj, gáz villany, szemét pénz, öt, öt és félezret visz el a nyugdíjból. Könnyen kiszámítható ezek után mennyi marad élelemre... Vera néni nem az egyedüli kisnyugdíjas sem a kerületben, sem az országban aki idős korára filléres gondokkal kénytelen küszködni. Abban sem kirívó az eset, hogy kapna segítséget, ha elfogadná, de nem kell a szociális ebéd - mondja - . Egyszer hoztak, sok volt, nem kérte többet, mert úgysem tudja megenni. Aprócska otthonát megosztja egy fiatal párral, velük még tartási szerződést is kötne, csakhát a hivatal nem engedi, mert a fiatalok nem magyar állampolgárok. Tőlük kap segítséget: mosást, takarítást, gondozzák a férje sírját, felhozzák a boltból amit kell. Pénzt nem kéme a világ minden kincséért sem tőlük az ottlakásért, úgysem tudná megfizetni nekik a törődést, a segítséget, és azt, hogy jut egy tányér húsleves ha a havi fizetnivalók rendezése után kosztra már alig futja. Vera néni szeme könnybe-könnye lábad, előkerülnek a családi fotók, aztán újra a számlák rendezgetésén a sor. Hetvenhét évesen, évtizedek felgyülemlett fájdalmát, keserűségét nyeldesi el-elcsukló hangon. Mivel segíthetnénk? Mi adna számára vigaszt? Sorolja elszántan a feltételeit: - Segítsenek hozzá az emberi élethez! Vegyék tudomásul, hogy a nyugdíjamból az áremelkedések miatt egykét hónap múlva már a számlákra sem futja! Ami kevés időm még hátra van, azt emberként szeretném leélni, nem könyöradományokból és visszakapni a közgyógyellátási igazolványomat is, mert az eddig járt... Vera néni mondja tovább a sérelmeit és miközben megértőén hallgatom arra gondolok, mindketten tudjuk, hogy elkeseredésének oka - mint többezer hasonló sorsú idős emberé - nem csak a közgyógyellátási igazolvány elvesztése. (Gácsi Lilla) Mautner Istvánná napjai lassan négy esztendeje mindig ugyanúgy kezdődnek, - megérkezik a Király utcai központból a gondozónő. Friss péksüteményt hoz, kávét főz, előkészíti a mosdás kellékeit. Közben folyik a csevegés: közös ismerősök kerülnek szóba, megemlítődik, hogy hervad már a vázában a kardvirág, cserélni kellene, drága a gyümölcs, majd ha ol- csóbb lesz kell eltenni télire . Az élénk eszmecserét megszakítja a heccelődés. olyan szójátékok egymásutánja, amit csak az együvé tartozók ismerhetnek. Négy esztendős érdekközösségben megért pártbeszédek váltják egymást. A kapcsolat több, mint gondozó-gondozott közötti viszony. A gondozott, Tériké pedig vidáman nevetgél. Csak akkor komorodik el, amikor felem- lítödik a múlt, - férje elvesztése, akivel 51 esztendeig élt boldog házasságban, vagy a későbbi események között bal lába 1992- ben történt amputálása. Azóta szorul segítségre, hiszen önmaga ellátására csak részlegesen képes.- Nem bírom fölemelni a lábam a küszöbön - panaszolja - így nem vagyok képes elhagyni a lakást. Tavaly még ki tudtam menni a folyosóra, de azóta sokat fogytam, mostmár inkább csak bent mozgok. Terikének a bevásárláson, önmaga ellátásában nyújtott segítségen túl ebédel hoznak naponta, gondoskodnak a mosásról, takarításról és hét végén sem marad magára, hiszen igényli a folyamatos törődést. Ha szükséges, házhoz jön a fodrász és a pedikűrös is. A szomszédok között is akad segítség, ha kell. Megőrizve korábbi életritmusát, korán fekszik és korán kel - mint ahogy évtizedekig. Napjai ma is aktívan telnek, rádiót hallgat, tv-t néz, a járókeretre támaszkodva jön-megy a lakásban, - nem engedi, hogy teljesen elhagyja az ereje. Ha megkíván valami egyszerű ételt meg is főzi magának és olvas, amennyit csak a szeme bír. A gondozónő, Tóth Anikó szállítja az irodalmat, hozza az otthon már kiolvasott lapokat, cseréli a kölcsönzött könyveket kérés szerint. A négy esztendeje szinte minden reggelen ismétlődő közös szertartás után, a gondozónő a folyosóról távozóban mindig visszaint. Tériké pedig öltözködni kezd egyedül, bekapcsolja a rádiót és az ablakig billeg. glEgyedül, mégsem elhagyottan
