Erzsébetváros, 1996 (4. évfolyam, 1-17. szám)
1996-01-10 / 1. szám
ÖNKORMÁNYZAT * saságával fennálló munkaviszony megszűnéséig tart. (3) A bérleti szerződésben rögzíteni kell, hogy a bérbeadó abban az esetben vállal másik lakás biztosítására kötelezettséget, ha a bérlő munkaviszonya nem neki felróható okból szűnik meg. (4) Másik lakás biztosítási kötelezettség esetén az Ör. vonatkozó előírásait kell alkalmazni. A bérbeadói hozzájárulás szabályai 5-§ (1) Az Ör. III. fejezetében meghatározott bérbeadói hozzájárulás szabályait, a következő eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni. (2) A bérbeadó a bérlő házastársa, gyermeke, testvére, nagyszülője, élettársa, illetve unokája befogadásához járulhat hozzá. A hozzájárulás azzal a feltétellel adható, hogy a lakásba befogadott személy a bérlő halálakor a bérleti jogviszony folytatására nem jogosult, de a lakás részére bérbeadható, ha az önkormányzattal vagy megbízottjával a házfelügyelői szolgáltatások ellátására munkaviszonyt létesít. (3) A lakás albérletbe adásához, nem lakás céljára szolgáló bérbeadásához bérbeadói hozzájárulás nem adható. (4) A lakás cseréjéhez, illetve a bérleti jogviszony folytatása ellenében kötött tartási szerződéshez az Ör. 37. és 39.§-ában foglaltakon túl akkor lehet hozzájárulni, ha az új bérlő (az eltartó) vállalja, hogy a házfelügyelői szolgáltatások ellátására a bérleti jogviszony folytatásának napjától harminc napon belül - munkaviszonyt (vállalkozói jogviszonyt) létesít és amennyiben a munkáltatói igényeknek megfelel. (5) A cserélő félnek, illetve az eltartónak írásban nyilatkoznia kell, hogy amennyiben a (4) bekezdés alapján vállalt kötelezettségének - az ennek teljesítésére történő felhívástól számított harminc napon belül - nem tesz eleget, a bérbeadó a szerződést közös megegyezéssel megszűntnek tekinti, s a bérlő pénzbeni térítésre nem tarthat igényt. (6) A (2) és (4) bekezdés esetén a bérbeadói nyilatkozat megtételéhez az Ör.-ben szabályzott befogadó nyilatkozatot is csatolni kell. (7) A bérleti szerződés megszűnésekor, pénzbeli térítés megfizetésében történő megállapodásra csak akkor kerülhet sor, ha a bérbeadónak másik lakás vagy cserelakás biztosítási kötelezettsége van. III. FEJEZET A fennálló jogviszonyok rendezése A társasházi közös tulajdonban lévő lakások jogcím nélküli használatának rendezése «•§ (1) Ha a lakás társasházi közös tulajdonban van és azt a volt bérlő használja (a továbbiakban: lakáshasználó), a jogcím nélküli lakáshasználó elhelyezéséről a lakás kiürítéséről, illetőleg önálló albetétbe helyezéséről a polgármester a társasházi tulajdonközösséggel, illetőleg a lakáshasználóval 1995. december 31-ig megállapodást köt. (2) A lakás közös tulajdonból az önkormányzat külön tulajdonába adásáról és önálló albetétbe helyezéséről akkor lehet megállapodni, ha a társasházközösség közgyűlésének az alapító okiratban meghatározott szavazati aránnyal elfogadott határozata ezt lehetővé teszi. (3) Ha az (1) bekezdésben említett megállapodás alapján a lakás kiürítésére van lehetőség, az önkormányzat kötelezettséget vállal arra, hogy a lakáshasználó elhelyezéséről - az Ör. 4.§ (1) bek. h.) pontja figyelembevételével - 1996. december 31-ig gondoskodik. ' (4) Ha a társasházközösség közgyűlése a lakás önálló albetétbe helyezéséhez és a lakáshasználóval bérleti jogviszony létesítéséhez járul hozzá - az annak figyelembevételével kötött megállapodás alapján - a bérbeadó a lakáshasználóval lakásbérleti szerződést köt. (5) A megállapodás alapján az önkormányzat külön tulajdonába került lakás forgalmi értékét, a társasház tulajdonosai részére a közös tulajdonból rájuk eső tulajdoni hányad arányában kell megfizetni. (6) A lakás vételárát, a forgalmi értékbecslés alapján kell a polgármesternek megállapítani. (7) A társasház alapító okiratának módosításával és az önálló albetétbe helyezéssel, továbbá a forgalmi értékbecsléssel összefüggő költségek az önkormányzatot terhelik. 7- § (1) Ha a 6.§-ban szabályzott megállapodás a lakás külön tulajdonba adásáról és önálló albetétbe helyezéséről nem jön létre, úgy a közös tulajdonban maradó lakás használójának elhelyezése vagy a lakás részére történő bérbeadás előtt a társasház közgyűlésének döntését be kell szerezni. (2) Ha a közgyűlés a lakáshasználó elhelyezéséről döntött, ennek költségeit az önkormányzat a közös tulajdoni hányadának megfelelő arányban viseli. 8- § (1) Ha a lakás jogcím nélküli használójának munkaviszonya e rendelet hatályba lépése előtt bármikor nem a munkavállalónak felróható okból szűnt meg, és a szerződés megkötésekor a lakás szolgálati bérlakásnak minősült, akkor a bérbeadó a Ltv. 75.§ (2) bekezdése alapján megfelelő cserelakást köteles felajánlani. A megfelelőségre a Ltv. 26.§ (2)-(3) bekezdésében foglaltak az irányadók. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha a jogcím nélküli lakáshasználó a bérlő halálakor vele együttlakó olyan személy, akit a bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül, az Ltv. hatálybalépése előtt fogadhatott be a lakásba. 9.§ (1) Ha a társasház közgyűlésének határozata alapján a társasház a házfelügyelői szolgáltatásokra nem tart igényt, és a jogcím nélküli lakáshasználó a lakás megvásárlásának szándékáról nyilatkozik - cserelakás biztosítása helyett - a lakásra a lakáshasználóval határozatlan időre szóló bérleti II ERZSÉBETVÁROS 1996/1. szám
