Erzsébetváros, 1996 (4. évfolyam, 1-17. szám)
1996-03-14 / 4. szám
PESZÁCH: Mit? Hogyan? Mikor? A Szent Erzsébet Római Katolikus templom hírei: Az idén április 3-án estétől 11-én estig ünnepli a zsidó nép Peszáchot, a „zsidó húsvétot”. A nyolcnapos ünnep a felszabadulás emlékét őrzi, és azt idézi, hogy Izrael gyermekei a kétszáztíz esztendős egyiptomi rabság után, több mint 3300 évvel ezelőtt tömegesen kivonultak Egyiptomból. Melyek a különleges peszáchi törvények? A kovászos. Az egyik az a kötelezettség, hogy otthonunkat teljesen megtisztítsuk minden kenyér- morzsától és egyéb kovászos ételtől, cháméctól. Ez mindenre vonatkozik, ami Peszáchkor nem kóser. Az eladás. Az ünnep egész ideje alatt érinthetetlen kovászost tartalmazó termékeket nem semmisítjük meg, hanem félretesszük, és a rabbi közvetítésével „eladjuk” egy nem zsidónak, hogy az ünnep nyolc napja alatt ne legyen birtokunkban. Peszách után minden visszakerül a birtokunkba, az eladás mégis törvényes. A macesz. A másik kötelezettség, hogy megfelelő mennyiségű, Peszáchra alkalmas kóser ételt készítsünk elő, és legyen mit ennünk az ünnep nyolc napján. Ezek közül a legfontosabb a mácá (macesz), mert ez helyettesíti a kenyeret. A Szent Erzsébet Római Katolikus templom több évtizedes hagyományt folytatott a március 3-án megtartott gyűjtésével. Az adományok a katolikus iskolák megsegítésére gyűltek, ahol elkél minden forint, hiszen az elmúlt években jelentősen megnőtt az egyházi szellemben nevelő általános- és középiskolák száma, - az állami támogatás pedig szűkös. Az edények. Peszáchkor nem használhatjuk a rendes edényeket és evőeszközöket, mert azok chámé- cosak. Akinek nincs külön peszáchi edénye, annak a főzéshez és tálaláshoz használt edényeket vízben kell kiforralni, azokat pedig amelyekben - akár szárazon, akár zsiradékban - sütni vagy pirítani szoktunk, tűzben izzítani. Aszéder. A nagy felkészülés után, az ünnep első két estéjén - az idén április 3-án és 4-én - kerül sor a hagyományos szédeire, az ünnepi vacsorára. A széder során minden zsidónak maceszt kell ennie, lehetőleg kézzel gyúrt, „smurá” maceszt, négy pohár bort kell meginnia a megjelölt időkben, elsőként a kdddusnál (lehetőleg vörösbort), keserű füvet kell ennie, el kell mondania a Hágádát (elbeszélés), az egyiptomi kivonulás történetét A Hágádá egyben a széder lebonyolításának „forgatókönyve” is. Dicsőítő zsoltárokat (Hállélt) kell mondani. Az ünneppel és a gyakorlati tudnivalókkal kapcsolatos kérdéseket fiatalok és családjuk részéről pedig a hagyományos lubavicsi széderre való jelentkezést várja Chábád Lubavics Zsidó Nevelési és Oktatási Egyesület Oberländer Baruch rabbi. (Budapest VII., Wesselényi utca 4. 1/1. Telefon: 268-0183.) A hívek meghallgatva és megértve a püspöki üzenetet s átérezve, a katolikus nevelés fontosságát és közösségi értékét - az eddigi évekhez képest többet áldoztak e célra. Az adományokat a Magyar Katolikus Püspöki Kar osztja fel és fordítja a legszükségesebb célokra, szolgálva ezzel is a katolikus iskolák felemelkedését. Március 16-án templomunk Carmine Celebrat kórusa és zenekara Bach: János Passióját adja elő, 19 órai kezdéssel. 22- én 5-kor keresztút 6-kor szentmise, fél 8-ig csendes szentóra lesz. 23- án reggel 8-tól kirándulás Mátyásföldre (egy családi néprajzi gyűjtemény megtekintése ) Naplás-tó - Rákoscsaba útvonalon, ami kb. 6 km. 25-én Gyümölcsoltó Boldog- asszony ünnepe, este háromnegyed 6-kor litánia, 6 órakor szentmise. 28-29-3 0-án az esti 6 órai szentmisék keretében Nagyböjti Lelkigyakorlatos beszédeket tart P. Nemeshegyi Péter. 31-én, Virágvasámap a 11 órai szentmisén ünnepélyes barkaszentelés. A hazai görög katolikusság legtávolabbi történeti előzménye az ukrán-lengyel területen kezdeményezett egységmozgalom, melyet breszti unió (1596) néven ismerünk. Ennek nyomán jött létre az ungvári unió 1646- ban, s innen számíthatjuk a mai magyarországi görög katolikus egyház önálló történetét Az egyház hívei több nemzetből tevődtek össze: ruszinok (kárpátukránok), szlovákok, szerbek, románok, görögök és magyarok. Az utóbbiakra vonatkozóan nagyon kevés adatunk van, de a XX. századi Magyarországon a magyar jelleg vált uralkodóvá. A magyar ajkú hívek a munkácsi (székhelye Ungvár), az epeijesi, valamint erdélyi román egyházmegyék keretében éltek. Több mint 150 éve mozgalom indult magyar egyházmegye szervezésére, s ebben vezetőszerepet vitt a hajdúdorogi egyházközség. A törekvéseket siker koronázta, mert 1912-ben megalakult a hajdúdorogi egyházmegye. A székhely azonban központibb fekvése miatt Nyíregyházán létesült. A határváltozások következtében Magyarországon maradt az epeijesi egyházmegyének egy töredéke, ezt a részt ma miskolci exarchátus néven ismerjük. A Április 1-én, hétfőn du. 4-től a Katolikus Legényegylet összejövetele a plébánián. 2-án este fél 7-től a karitász munkatársak összejövetele ugyancsak a plébánián. 4- én Nagycsütörtökön csak este 6- kor lesz szentmise, utána 9-ig Szentségimádás. 5- én Nagypénteken a szertartások este 6-kor kezdődnek, 9-ig Szentségimádással. 6- án Nagyszombaton a szertartások szintén 6-kor kezdődnek és a körmenettel zárulnak. 7- én, Húsvét vasárnap a 11 órai szentmisén Mozart D-dúr miséje hangzik el. 8- án Húsvét hétfőn is vasárnapi miserendet tartunk: de. fél 8, 9 és 11, valamint este 6-kor lesznek szentmisék. hazai görög katolikus egyházközségek száma 1982-ben: 158; a híveké: 228 772. Néhány látható görög katolikus sajátosság: más naptár, más böjti rend, más szövegezésű és felépítésű szertartások. A papnövendékek pappá szentelésük előtt nősülhetnek. (Apüspök azonban csak nőtlen vagy özvegy ember lehet!) A templom berendezésében is vannak eltérések, a legfontosabb a szentképekből összeállított fal, az ikonosztáz. A sajátosságokat még sorolni lehetne, azt azonban meg kell jegyeznünk, hogy az idők folyamán a római katolikusoktól át- át vettek egyes szokásokat. A görög katolikusok zömmel Miskolc-Debrecen-Nyíregyháza- Sátoraljaújhely városok térségében élnek, kisebb csoportjuk található Szegeden és Makón. Az utóbbi évtizedben alakult néhány közösség a főváros környékén és a Dunántúlon. Budapesten 1895-ben alakult meg az egyházközség társadalmi kezdeményezésre, de csak 1905-ben kezdte meg működését a VII. kerületben, a Rózsák terén, a budai 1935-ben alakult majd az utóbbi évtizedekben alakultak közösségek a külső kerületekben is. dr. Sasvári László Gyümölcsoltó Boldogasszony Ünnepe (március 25.) Az evangélium szerint Gábor arkangyal ekkor adja hírül Máriának Jézus megtestesülését. Magyar elnevezése onnan ered, hogy ezidőtájt kezdik a gyümölcsfák oltását. Virágvasámap (március 31.) Ezen a napon ünnepli az egyház a szamárháton Jeruzsálembe bevonuló Jézust akit a nép ujjongva fogadott pálmaágakat szórva a lába elé. Erre emlékezünk a barkaszenteléssel, melyet hazaviszünk, mivel a néphit szerint az megvédi a házat a fűztől, a villámcsapástól, betegségtől. A katolikus iskolákért GÖRÖG KATOLIKUSOK Más naptár, más böjti rend 10 ERZSEBETVAROS 1996/4. szám
