Erzsébetváros, 1996 (4. évfolyam, 1-17. szám)
1996-12-20 / 17. szám
8 HITÉLET - HELYTÖRTÉNET 1996/17. szám JÖVŐ ÉS MÚLT Mai szamaritánusok a reformátusok A fasori református gyülekezetben élénk gyermek és ifjúsági hitélet folyik. Minden korosztály számára megteremtették az életkoruknak megfelelő foglalkozásokat. Az egészen kicsikre gyermek- megőrzőben vigyáznak az istentiszteletek alatt. A nagyobbaknak hat korcsoportban van rendszeres hitoktatás, biblia óra. A gyermekekkel és a fiatalokkal egy ifjú lelkészházaspár, Somogyi Péter és Ficsor Krisztina foglalkozik. Somogyiék ez év őszétől szolgálják a gyülekezetét. Beiktatásuk jövő tavasszal lesz. A sok munkát még ketten sem győznék, szerencsére már nevelik segítő munkatársaikat, hiszen idősebb tanítványaik sok mindent ellátnak a kisebbek között. A fasori gyülekezet mindig híres volt jószívéről, segítőkészségéről. Manapság is szerteágazó diakoniai tevékenység jellemző a hívekre. 5-6 fiatal rendszeresen eljár a Schweitzer Albert otthonba, ott takarítanak, betegeket látogatnak, segítenek az ápolóknak. Mások a leprá- sokat segítő misszió számára kötnek fáslit. Megszervezték, hogy a nehezen mozgó idős híveket, mozgássérülteket autóval vigyék az istentiszteletekre, gyülekezeti alkalmakra. De a felebaráti szeretet legtöbb megnyilvánulása nem kerül a sokaság elé. A gyülekezet tagjai segítik egymást, ezt nem kell szervezni, sem dicsekedni vele. U. M. Barát utcai édességek A meghitten kopottas Szövetség utcából nyílik a Barát utca, amely olyan, mintha valamely előkelő budai negyedből tévedt volna ide, az Erzsébetvárosba. Ezen a sarkon áll egy, az egész városban ismert és elismert, igazi békebeli nyugalmat árasztó cukrászda. A kicsiny boltban állandó a sürgésforgás, a három asztalkánál minden generáció megtalálható, csacsogó diáklánykáktól, méltóságteljes öregekig. Amíg Bodnár Ferenc cukrászmesterre várok, a képviselőfánk habját csodálom, ami oly keményen, oly fehéren ragyog, mintha carrarai márványból faragták volna.- Annyira szerette az édességet, hogy cukrász lett? - kérdezem a mestert.- Én addig cukrászsüteményt nem is ettem. Azért mentem cukrásznak, mert tanulóként lakást, ellátást kaptam Szekrényi Józsefiéi, akinek a Honvéd utca és a Markó utca sarkán volt az üzlete. Nagyon jó cukrász volt, nagyon sokat tanulhattunk tőle. Más volt akkor a fiatalok mentalitása, ha a mester nem volt ott, még jobban vigyáztunk a rendre. A nagy fegyelem hasznunkra vált.- Mikor kapott segédlevelet?- 1944. május 1-jén. Szerencsére nem vittek el katonának, mire bevonultattak volna, véget ért a háború. Az Andrássy úton volt a Hauer cukrászdának egy fiók üzlete, ott dolgoztam négy évig. Kodály ék is abba a cukrászdába jártak. 1948-ban tettem mester- vizsgát. Majd a katonaságtól leszerelve a Tisztiház cukrászatába kerültem polgári alkalmazottként.- Hogyan lett erzsébetvárosi iparos?- Már amikor a Tisztiházban dolgoztam, szerettem volna önállósulni, de akkoriban nem nagyon lehetett. Ezt a Szövetség utcai helyiséget is kinéztem magamnak. Ez eredetileg lakás volt, de üresen állt. A forradalom után könnyebben lehetett iparengedélyt kapni, akkor vettem meg az üzletet. 1957. május 1-jén nyitottam. Néhány év múltán sikerült lakást is találni itt a környéken, úgy hogy ideköltözhettünk, pont az üzlettel szemben lévő házba.- A vendégektől nap mint nap kap elismerést, a szakmától is megkapja?- Igen. Minden szakmai kitüntetést megkaptam.- Elmúlt hetven esztendős, de még minden munkanapon dolgozik...- Nyugdíjas vagyok, már a lányom viszi az üzletet, de azért minden nap bemegyek én is. Ha nem is dolgozom annyit mint régen, hiányzik a munka is, a társaság is. Itt a környéken mindenki a barátom, vannak törzsvevőim, akik lassan negyven éve járnak hozzám. Sajnos ők már egyre kevesebben lesznek.- Hogyan látja a szakma jövőjét?- Mi még annak idején mindent megtanultunk. Én száz féle teasüteményt tudok. Minden nap 30-40 féle süteményt kellett elkészítenünk. Ma a legtöbben nagyüzemekben tanulnak és csak rész munkafolyamatokat ismernek meg. Az egyik csak a tésztát keveri, a másik csak süt, a harmadik csak a krémet csinálja. Lehet, hogy így gyorsabban és többet lehet termelni, de a szakma szempontjából nem jó. A másik pedig, ehhez a szakmához lelkiismeretesség kell, tisztaság, precizitás, és ahogy az elején mondtam rend és fegyelem. De ezek sajnos, nem csak a cukrász szakmából hiányoznak.
