Erzsébetváros, 1996 (4. évfolyam, 1-17. szám)
1996-12-20 / 17. szám
4 ÖNKORMÁNYZAT 1996/17. szám Számvetés félidőben A jelenlegi képviselő-testület mandátumának félidejéhez érkezett. Ilyenkor már illik, sőt szükséges számvetést készíteni arról, hogy lehetőségeinket mennyire használjuk ki, mit végeztünk el a feladatokból és mi az, ami a hátralévő időben reálisan megcélozható. A választások nyertese, az MSZP és Bakonyi Karola polgármester rögtön az új önkormányzat létrejötte után Toperczer Ferenc szembe találta magát azzal a feladattal, hogy döntsön a Vagyonkezelő Rt. és az ERIK Rt. sorsáról, értelmezze a testületben létrejött arányokat és ahhoz illeszkedő stratégiát válasszon magának. Véleményem szerint mindkét kihívásra rossz válasz született. Az MSZP nem bízott abban, hogy partnereket talál a létrejött szervezetek konszenzuson alapuló átalakítására és szerződéseik módosítására, a törékeny többséget pedig túlértékelte. A bizalmatlanság és az erőpolitika meghozta nem kívánt gyümölcsét, hónapokig tartó ádáz politikai csatározás kezdődött. 1995 februárjában végül leültek a vitázó felek a tárgyalóasztalhoz és úgy nézett ki, hogy a közös munka feltételei kialakíthatók. Minden lényeges kérdésben létrejött a megegyezés. Az MSZP tárgyaló küldöttsége a megegyezésnek azonban nem minden elemét tudta elfogadtatni saját fiakciójával. Sajnos éppen az általunk alapvetőnek tekintett vagyon- és ingatlankezelés átalakításának közös szakértői szerve nem jött létre. Ez a mozzanat újabb bizalmi válság csíráját hozta létre. A válság be is következett, amikor a Polgári Szövetség egyik képviselőjének jelentéktelen lépésére az MSZP frakció túlér- zékenyen reagált Minden terv és ígéret szerint a megszüntetett részvénytársaság helyett 1995 nyarára vagy legkésőbb a nyári szünet utáni hetekben állni kellett volna az új vagyonkezelő szervezetnek. Az MSZP frakció belső viszonyait és ezzel az egész képviselő-testület képét jelentősen változtatta meg Szegő Tamás tragikus hirtelenségű halála. Az ő szerepét máig sem tudja betölteni egyetlen MSZP-s képviselő sem. Az időközi választások nyomán az SZDSZ frakciójának létszáma nőtt. Közben egyre több kérdés merült fel az 1995-ös év gazdálkodásával és a polgármester ebben betöltött szerepével kapcsolatban. Néhányan az MSZP képviselői közül is elégedetlenkedni kezdtek. A folyamat tetőpontján vizsgálat indult és a polgármestert a képviselő-testület felfüggesztette. A vizsgálatnak ki kellett volna derítenie, hogy mire költöttek többszáz millió forintot, beleértve a korábbi SZDSZ-es önkormányzati vezetés befejező időszakát is. Addigra több olyan szerződés került napvilágra, melynek jogszerűségéhez kétség fért és az önkormányzat gazdasági helyzetét kedvezőtlenül érintette. A felelősség szétkenődött Akkor még nem lehetett látni azt, hogy nem minden párt és képviselő érdekelt az ügyek egyértelmű kitisztázásában, a hatáskörök egyszer és mindenkorra történő pontos körvonalazásában. Ma már egyértelmű, hogy többen csak gazdasági és politikai érdekeik érvényesítéséhez kerestek jobb alkupozíciót 1996 tavaszára a Polgári Szövetségként megfogalmazott hárompárti (MDF, FIDESZ, KDNP) összefogáshoz való viszonya országosan megváltozott az MDF-nek és a KDNP-nek. Többek között ez vezetett a Magyar Demokrata Néppárt megalakulásához, majd a kerületben is a Polgári Szövetség felbomlásához. Véleményem szerint részben emiatt is látta elérkezettnek az időt az SZDSZ és az MSZP, hogy helyi szinten is létrehozza az érdekek egyesítését, elsősorban a vagyongazdálkodás és ingatlankezelés témakörében. Ezt persze egyik párt tagsága sem fogadta osztatlan lelkesedéssel. Ezzel párhuzamosan az elindított vizsgálat lanyhulni kezdett, majd elhalt. A felelősség szétkenődött. Az önkormányzatokat országosan sújtó gazdasági környezet és a rossz gazdálkodás következményeit sikerült összemosni. A megkezdődött helyiségprivatizáció bevételei csökkentették a hiány drámai mértékét. A továbbhaladást veszélyeztetheti Az egyetlen teljesen egyértelműnek nyilvánított ügyben (Kiss Bálint ügy) a képviselő-testület az elévülési időn belül nem indított fegyelmit és könnyedén búcsút mondott a törvénytelenül kifizetett millióknak. Arról már egyáltalán nem esett szó, hogy a polgármesterrel szembeni vizsgálat befejezése miért vonta automatikusan maga után az SZDSZ-es ön- kormányzat utolsó hónapjainak „elfelejtését” is. Az összefüggést valószínűleg minden erzsébetvárosi olvasó sejti. Az elvtelen megegyezést azért tartom károsnak, mert úgy takartuk be a feltárás alatt lévő terepet, hogy már nem tudjuk hol vannak a szilárd pontok, hol az ingovány és hol maradhattak rejtett aknák. Ez a biztonságos továbbhaladást veszélyeztetheti. A polgármester sem kapott egyértelmű válaszokat a saját kételyeire. Pontos határait nem ismerve most már óvatosságból nem közelíti meg őket. Ez is okozhat még komoly egyensúly zavarokat. A Vagyonkezelő Rt. felállítása, vezetőinek megválasztása véletlenül egybeesett a Tocsik- botrányként elhíresült korrupciós ügy kipattanásával és szálainak felfejtésével. A kerületi választópolgárokat valószínűleg nem nyugtatják meg ezeknek a szálaknak helyi vonatkozásai, különös tekintettel a régi és sok elemében azonos új vagyonkezelő szervezetre. Ugyanebben az időszakban következett be a kerületi médiastruktúra megváltozása (Nyitott Világ megszűnése). Akár ezt is tekinthetnénk véletlen egybeesésnek, de úgy gondolom, hogy egyre kevesebben hisznek a véletlenek ilyen mesés sorozatában. A kábel- televíziós változások hozták újra felszínre azt az igényt - magam is osztottam ezt már az előző ciklusban -, hogy az önkormányzat vállaljon jelentősebb szerepet a helyi közélet médián keresztül való szervezésében. Ez javíthatja az önkormányzat és a civil társadalom kapcsolatát, a kerületi polgárok tájékozódását, a tudatosabb választói magatartás kialakulását. Az elvi egyetértés ellenére is eről- tetettnek tekinthető sebességgel vitték keresztül az egyedül maradt CATV és az önkormányzat társulását. Ennek természetesen lehetnek előnyei is, de - úgy érzem - nem kellő körültekintéssel vizsgáltuk meg a lehetséges alternatívákat. Mi várható a hátralévő két évben? Két fontos területen még nagyon sok nyitott kérdés van, és így számos lehetőség is. Az egyik a kerületfejlesztés, amely 1990 óta alig halad előre. A fejlesztési alap létrehozása, ésszerű és hatékony kezelése, megfelelő szervezeti forma megtalálása nagyon pozitív folyamatokat indíthat el végre. A másik a hivatal átszervezése: ennek eredményeként a hivatalnak jelentősen meg kell növelni a szerepét a döntések szakmai megalapozásában, előkészítésében és a döntések végrehajtásában. Ennek alapvetően a vezetők és beosztottak felkészültségére, emberi és szakmai tisztességére és mind teljesebb és hatékonyabban kezelhető információs bázisra kell támaszkodnia. Toperczer Ferenc alpolgármester az MDNP képviselője