Erzsébetváros, 1996 (4. évfolyam, 1-17. szám)

1996-12-20 / 17. szám

Csökken az önkényes beköltözők száma

2 ÖNKORMÁNYZAT 1996111. szám

A képviselő-testület egészségügyi és szociális bizottsága mellett a legnagyobb ügyfélforgalma a lakásügyinek van. Náluk kopogtatnak be a sokgyermekes, nehezen élő családok, gyermeküket vagy gyerekeiket egyedül nevelők, akiknek reményük sincs arra, hogy saját erőből lakást építsenek, vásároljanak. Az egészségtelen lakásból szabadulni igyekvők minőségi cserekérelme is az asztalukra kerül. - Hogyan tudnak rajtuk segíteni? - erről beszélgettünk dr. Szigethy Ágnessel, a lakásügyi bizottság vezetőjével.------------1 - Nagyon nehéz

^

az elmúlt ötven év alatt a

lakóház épült. így aztán akkor üresedik meg egy lakás, ha kihal belőle a bérlő. Erzsébetváros lakásállományát az is meghatározza, hogy döntő többsége a századfordulón épült, szoba- konyhásak, közös illemhellyel. A földszinti lakások egy része pedig a magas talajvízszint miatt vizes, dohos, penészes, egészségtelen.- Megpróbálunk ezen a rossz struktúrán javítani. Éppen ezért szükséglakást csak átmeneti jelleggel utalunk ki, viszont támogatjuk az úgynevezett „csatolásokat”. Erre persze csak akkor van mód, ha két egymás mellet lévő szoba-konyhás lakásból az egyik megüresedik.

Ela összenyithatok, s műszaki akadálya sincs, akkor komfortosíthatja a bérlő. Helyi támogatási rendszerünk pedig az első lakáshoz, tulajdonhoz jutását segíti a fiataloknak, illetve a komfortfokozat növelését. Ehhez nyújt az önkormányzat a bizottság javaslata alapján húsz százalékos, de legfeljebb ötszázezer forintos kamatmentes kölcsönt. A kölcsön törlesztését évente felülvizsgáljuk, s ha kiderül, hogy pontosan fizet, de nehéz helyzetben van, akkor méltányossági alapon a törlesztőrész nem emelkedik. Tudomásom szerint a fővárosban a mi kerületünk az egyetlen, ahol ez a lehetőség adott.- Gyakran hallani az önkényes lakás- foglalókról. Velük mi történik? Maradnak?- A lakásiroda által megbízott őrző-védő kft. lép fel velük szemben. Elhelyezési kötelezettség nincs, kilakoltatjuk őket.

Emiatt kéthetente 15-en, 20-an kérnek méltányos elbírálást. Erre nincs módunk, tekintettel kell lennünk a lakossági, a választói és az önkormányzati érdekekre. Morálisan is rossz hatása lenne a megtűrt önkényes lakásfoglalásnak, mert aki türelmesen vár, joggal mondhatná: lakást nem igényelni, foglalni kell. Az ilyen helyzetek miatt szigorítottuk meg a bérbeadási rendeletet is: ahhoz, hogy valaki lakásbérlő lehessen a VII. kerületben, például ötéves, életvitelszerű erzsébetvárosi tartózkodás kell. Az utóbbi időben tendenciáját tekintve csökkent az önkényes lakásfoglalók száma. De a december 12-i közmeghallgatáson kiderült, valakinek mégis sikerült kijátszania az őrző-védő kft. és a lakásiroda figyelmét.

Lapjuk legutóbbi, 1996. november 29-i számában jelent meg „ Üres szócséplés helyett, érdemi munkát” címmel Kovács Károly kisgazda képviselő írása, mellyel kapcsolatban több panaszt és észrevételt szeretnénk tenni Főszerkesztő Úrnál.

Úgy gondoljuk, hogy az önkormányzat pénzéből fenntartott „Erzsébetváros” c. újság nem azért van, hogy ilyen demagóg módon fogalmazott és ferdítésekkel, de mondhatnánk hazugságokkal teletűzdelt cikket lehozzon.

Az említett írásában a képviselő az egész képviselő-testületet elmarasztaló, dehonesz- táló kijelentéseket tett, mondván, hogy az üléseken csak üres szócséplés, „kamerák előtti show-műsor” folyik, és azt a látszatot igyekszik kelteni, hogy a 30 fos képviselő- testületből senki más, csak egyedül ő képviseli a lakosság érdekeit.

Különösképpen sértő és igaztalan a lakásügyi bizottsággal kapcsolatos azon megállapítás, mintha a bizottság nem „ lakosságcentrikus ” lenne. A képviselő azt állítja, hogy a bizottság elbujdosik előle és zárt ülést tart. Az igazság ezzel szemben az, hogy minden képviselő bármikor, bármelyik bizottság ülésén részt vehet - feltéve, ha tud viselkedni - és csupán az ő, saját lakásügyével kapcsolatban voltunk kénytelenek zárt ülést tartani, elkerülvén az említett képviselő állandó ran- dalírozását.

Úgy érezzük, hogy az igazság kedvéért szükségesnek látszik e sorok közzététele is, mellyel talán elejét vehetjük hasonló írások megjelenésének.

Nevezett képviselő úrnak nem a lakásbiÁm ami késik, nem múlik, a kilakoltatásra sor kerül... Még olyan esetekben is, amikor a lakóközösség befogadta. Hiszen mindig az a kérdés, ha az egyiknek kedvezünk, ezzel kinek (melyik lakásigénylőnek) okozunk hátrányt?- Az első lépést jelentheti a lakásállomány gyarapodásában, hogy vállalkozói alapon a Hutyra-Rottenbiller-Dohány-Rózsa utca által határolt tömbbe lakóház és idősek otthona épülne. Az önkormányzatnak nincs pénze, hiszen az állami költségvetésből leosztott összeg évről évre csökken, de vállalkozói alapon gyarapodhatna a kerület lakásállománya. Modernebb városrész kialakítása kezdődne meg, s talán a kerület is visszanyerné régi fényét, vonzereje a fiatalok számára is megnőhetne.

zottsággal van problémája, hanem a lakásbizottság törvényes határozataival. A bizottságnak immár a képviselő úr második lakásügyével kellett foglalkoznia, - az első minden további nélkül elintézést nyert, és a mamája Tatabányáról felköltözve egy felújított lakást kapott a kerületben, amit azóta meg is vásárolt. A második lakást ez év végén vásárolhatja meg kivételes kedvezménnyel. Az ezzel kapcsolatos megnyilatkozásai a képviselő úrnak, nyomdafestéket nem tűrő viselkedése, valamint, hogy az ő ügyével foglalkozó lakásbizottsági ülésekre természetszerűleg nem hívtuk meg, ezért kényszerültünk zárt ülés megtartására, ahol ennek ellenére megjelent és nem képviselőtől elvárható módon követelte saját lakásügyének tárgyalását, mint a lakosságnak egy tagja. Ez a megnyilvánulása véleményünk szerint nem lakosság-barát.

A cikkben említett úgynevezett kétgyermekes egyedülálló asszony a lakásbizottság határozata értelmében már 1995-ben - soron kívül - azonnal kapott lakást annak ellenére, hogy ahonnan elköltözött, abban a 2 szobás lakásban egyedülálló személy maradt vissza. Felújított, komfortos lakásba költözött be, és csak annak szobaszám-növekedését igényelte, melyet a bizottság nem tartott jogosnak. Különösen, miután hasonló vagy nagyobb problémákkal küszködök ezrei vannak a kerületben és a többszöri méltányosság senkit sem illet meg.

dr. Szigethy Ágnes, dr. Hahn György, Kalász László, Kardos Péter, Márton Gáborné, Horváth Gábor lakásügyi bizottság

„ Üres szócséplés helyett érdemi munkát? ”

Válasz Kovács Károly képviselő cikkére