Erzsébetváros, 1996 (4. évfolyam, 1-17. szám)
1996-11-29 / 16. szám
10 HITÉLET - HELYTÖRTÉNET 1996/16. szám Karácsonyi előkészület Az advent latin szó, jelentése: jövetel. A karácsony előtti 4 hetet nevezik így. Régi magyar elnevezéssel: úrjövet. Előkészülünk a karácsonyra, Krisztus fogadására. A keleti egyházi közösségekben - így a Rózsák téri görög katolikus és a Holló utcai ortodox közösségben ez az idő hosz- szabb, 6 hétig tart. A neve: karácsonyi előböjt. Fokozatosan készít fel az ünnepre! 1. A böjti idő már november 15-én megkezdődik. 2. Az első karácsonyi vonatkozású ének azonban november 21-én hangzik fel: Krisztus születik, dicsőítsétek, Krisztus a mennyből jön, ünnepeljétek, Krisztus a földön, büszkélkedjetek, énekeljenek az Úrnak minden föld, és magasztaljátok Ót, ó népek, mert Ó megdicsőíttetett. November 21 -e Máriaünnep. Egy ősi legenda alapján azt ünnepeljük, hogy a hároméves Máriát szülei a jeruzsálemi templomban felajánlották Istennek. 3. A karácsony előtti második vasárnap ünnepeljük Krisztus test szerinti őseit, az ün- nepelőttin az ószövetségi igazak emlékét. Újabban teljed az adventi koszorú, a négyhetes időszak jelzéseként 4 gyertyával. Tanúja voltam már annak, hogy a görög katolikus család még két gyertyát helyezett a koszorúra! A karácsony előtti nap, december 24-e régen nagyon szigorú böjt volt. Sajátos istentiszteleti rendje van a nap egyes szakaszaira, de ezeket (az imaórákat, vecsemyét és liturgiát - az utóbbi a mise - ma már összevontan, délelőtt végzik. dr. S. L. Erzsébetvárosi kártyagyár Rövid újsághír: „A Piatnik Budapest Kft. az idén 250 millió forintos forgalommal számol. Az 1896-ban Budapesten alapított cég 1993-ban tért vissza Magyarországra. A Piatnik név a kártyagyártás terén fogalommá vált. Jelenleg Bécsből 26 országba exportálják termékeiket. 250 féle kártyát adnak el Magyar- országon (Napi Gazdaság, 1996. november 19.) ” Ki is volt ez a Piatnik? Ma már az idősebbeknek sem mond sokat ez a név, mert a kártya, elsősorban az úgynevezett magyar kártya mint a társasági élet egykor nélkülözhetetlen kelléke, kiment a divatból. A kártyaszenvedély a múlt század derekán Pest-Budán olyan öt családnak adott kártyakészítői munkát, akik 1869. augusztus 14-i cégbejegyzés tanúsága szerint összefogásukat az „Első Magyar Kártyagyártó Részvénytársulat Pesten” névre hallgató vállalkozás megalapításával pecsételték meg. Erőik egyesítése sem volt elég a bécsi Piatnik kártyagyár agresszív piacszerző politikájának letörésére, amely versenytársait csődbe kergetve felvásárolta őket. 1896-ban az első Magyar Kártyagyártó Rt. is erre a sorsra jutott. Belebukott a versenybe, s a győztes Piatnik felvásárolta. A Piatnik család így biztosította egyeduralmát hazánkban és mivel hamarosan kinőtte a Csengén utcai helyiségét, 1903-ban felépítették a Rottenbiller utca 17. szám alatt ma is működő új gyárukat. A háború az épületben súlyos kárt okozott, de a gépek viszonylagos épségben átvészelték a bombakárt. A tulajdonosok még Budapest ostroma előtt Ausztriába mentek, s a háború után tértek vissza. Az 1848-as nagy államosítási hullám elkerülte a gyárat, mivel több mint 50 százaléka külföldi érdekeltséghez tartozott. Az állami ellenőrzést azonban nem kerülhette ki, ami azt jelentette, hogy a tulajdonos helyettes igazgatóként dolgozhatott a saját vállalatánál, míg a folyó ügyek vitelére a minisztérium nevezett ki igazgatót. Ez a helyzet 1950-ig állt fenn, amikor teljesen állami tulajdonba ment át. Nem ez volt azonban a végső leosztás. A négy évtizeddel később történtekről a fenti rövid újsághírből tájékozódhatunk: a Piatnik család ismét Magyarországon. Iván Géza Regnum IVI árián um Egyik cserkésztárgyú cikkemben már tettem említést a Regnumról. A teljes kifejezés: Regnum Marianum. A latin szavak jelentése: Mária országa. Eredete visszamegy arra a legendára, mely szerint Szent István felajánlotta Magyarországot Máriának. A Regnum története valahol a múlt század végén kezdődik. A budapesti iskolákban tanító hittanár- lelkészek közössége látta, hogy nem elég csak az iskolában foglalkozni a fiatalsággal. A hittanárok közösségének otthonául a Damjanich u. 50. sz. alatti ház szolgált. Próbálkoztak középiskolás diákotthon fenntartásával, de idővel az anyagiak hiánya miatt erről le kellett mondaniuk, alapítottak ifjúsági egyesületet, ez kapta a Regnum Marianum Egyesület nevet. Új pedagógiai módszerekre volt lehetőség a cserkészet magyarországi megjelenésével, s 1912-ben meg is alakultak a „3. sz. Regnum Marianum cserkészcsapatai”. Azért csapatai, mert több csapatból állt: a gimnazisták számára évfolyamonként, a más iskolába járóknak pedig gyűjtő jelleggel. Egy csapat létszáma 40 fó körül volt, madárneveket viseltek (például Sólyom, Sirály stb.). A Regnum elvetette a militáns szemléletet, de az 1946-ban alakult Cserkészfiúk Szövetsége se fogadta tagjai közé. A regnumi székház udvarán még a századforduló idején kápolna épült. 1919-ben vállalták a területi lelkipásztorkodást, plébánia alakult, hogy a házat ne vegyék el. A plébánia a Városliget szélén tágas templomot kapott, melyet 1931-ben szenteltek fel. Attól kezdve a kápolna neve: Kis-Regnum; míg a templomé: Nagy-Regnum a hívek ajkán. A kápolnát 1944-ben bomba pusztította el, a házat 1951- ben elvették, a templomot „városrendezési okok” miatt lebontották. 1956-ban kápolna nyílott az 52. sz. házban. Ez a kápolna néhány éve az 50.-be költözött, egy visz- szajuttatott terembe. Az ifjúsági csoportok nem széledtek szét, átélték a 40 évet, csak székház hiányában alkalmi helyeken jöttek össze. Ma mint bejegyzett ifjúsági egyesület működik. A vezetők közül sokan börtönbe is jutottak! A Jogutód” templom és közösségi ház a XIV. kerületben a Zoborhegy téren épült fel. Az idén október 6-án volt a templomszentelés. A közösségi házban működik az 1003. sz. Regnum Marianum cserkészcsapat, de jóval kisebb létszámban mint a régi volt. dr. Sasvári László
