Erzsébetváros, 1996 (4. évfolyam, 1-17. szám)
1996-11-08 / 15. szám
1996/15. szám ONKORMANYZAT ROTH MIKSA HÁZ Kulcsrazárt emlékek A Nefelejcs utca ütött-kopott házai között kis ékszerként csillan meg a 26.-os számú épület. Falán emléktábla hirdeti, ebben a házban élt és alkotott Róth Miksa, a magyar üvegművészet legnagyobb mestere. Róth Miksa a múlt század végének, századunk első felének ünnepelt művésze volt. Az épülő, gazdagodó főváros számtalan középületét, templomát, pompás polgárházát díszíti az ő műhelyéből kikerült üvegtábla. Felkészült, széles szakmai ismeretekkel rendelkező mester volt, aki a belső tér és a fény harmóniáját kereste, ezért már a tervezés időszakában együttműködött az építészekkel, hogy a legideálisabb módon tervezhesse meg táblaüvegeit. Azon szerencsés kevesek közé tartozott, akik már életükben hírnevesek, elismertek, jómódúak lehettek. ANefelejcs utcai házat saját vagyonából építtette, a földszinti részen műhelyt alakítva ki, míg az emeleten a kor színvonalának megfelelő, kényelmes polgári lakást rendezett be. Az épület 1948-ban állami, majd 1990-ben önkormányzati tulajdonba került. Állaga, négy évtizeden keresztül romlott, nemrég semmiben sem különbözött az utca többi házától. Harcos városvédők, lelkes lokál- patrióták kezdeményezték az épület felújítását és a művész emlékének szentelt múzeum megnyitását. Róth Miksa életművének megőrzése, ápolása, bemutatása nem lokális ügy, hanem nemzeti érdek. Felismerte ezt az önkormányzat is, ezért felkarolta és támogatta a kezdeményezést. Alapítványt hoztak létre, amely nagy elszántsággal látott neki a ház rendbehozatalának. Egy ideig minden a legnagyobb rendben haladt, renoválták az utcai frontot, felújították az emeleti lakást, abban a részben az emlékmúzeum is megnyílt. Sajnos, a kezdeti lendület megtört, a munkálatok félbemaradtak. Az önkormányzat biztosította források elapadtak, újabb támogatás nem érkezett. Az alapítvány kuratóriumának elnöke az év elején lemondott, újabbat nem választottak. A kuratórium ma gyakorlatilag működésképtelen. Az alapítvány anyagi helyzetére jellemző, hogy a múzeumi teremőrt sem tudják megfizetni. A Róth Miksa emlékház kapuján ma egy kis tábla hirdeti, a múzeum november lóig zárva tart. Reméljük, csak addig. * * * A ház zárva van, mert Erzsébetváros Róth Miksa Alapítvány felélte induló vagyonát, a kétmillió százezer forintot. Fűtésre, világításra sincs pénz - állapította meg felmérés alapján a képviselő-testület kulturális bizottsága október 30-i ülésén. Az alapítvány pénzügyi gazdálkodásáról F991 óta nem készült mérleg, beszámoló, pedig arról az alapítót, Erzsébetváros önkormányzata képviselő-testületét évente kellett volna tájékoztatni. A kuratórium működésképtelen. Az alapítvány létrehozása, 1988 novembere óta a ha- gyatékozó és az alapító szándéka ellenére sem történt meg a hagyaték múzeummá nyilvánítása. Néhány példa csak a visz- szásságokból, amelyek miatt a kulturális bizottság úgy döntött, hogy a képviselő- testület soron következő ülésén visszahívja a Róth Miksa Alapítvány jelenlegi kuratóriumát, s ügyvezetőjét; s megbízza a kulturális bizottság tagját, Farkas Györgyöt, hogy november 30-ig tárja fel az alapítvány 1988-1996 közötti tevékenységét; s az idén december végéig készüljön el a Róth Miksa Alapítvány alapító okiratának módosítása, a kuratórium működési szabályzata. Egyben új javaslatot tesznek a kuratórium összetételére, tagjaira, működésének pénzügyi feltételeire is. KETHLYANNA EMLEKERE Táblát helyeznek el a Damjanich utcában A két világháború között terjedt el egy ironikus mondás a magyar közéletben: „egyetlen férfi van a parlamentben - az is nő.” Kéthly Anna volt ez a férfias hölgy, aki semmiképpen nem külseje miatt kapta ezen minősítést, hiszen rendkívül jó megjelenésű, kifejezetten csinos nő volt, hanem a szegényeket védelmező bátor fellépésével, megalkuvást nem ismerő politizálásával vívta ki a „férfias” jelzőt. Kéthly Anna a 30-as években a Damjanich utca 51. sz. házban 'lakott. Akkori lakótársai közül néhányan még emlékeznek rá, s jó szívvel emlékeznek, mert ők, a szomszédok keresték fel a körzet önkormányzati képviselőjét dr. Serfőző Ilonát, hogy helyezzenek el emléktáblát a ház falán, Kéthly Anna emlékére. Az elképzelés elnyerte a képviselő és az önkormányzat egészének tetszését, mert a testület vita nélkül szavazta meg az emléktábla elkészítését és elhelyezését. Az ünnepélyes felavatásra november 15-én kerül sor. * * * Kéthly Anna 1889. november 16-án született egy kilenc gyermekes munkáscsaládban. Apja elismert szakember volt, így gyermekeit taníttatni tudta. Kéthly Anna újságíróként kezdte pályáját. 1917-ben a Magán- tisztviselők Országos Szövetségében vezetőségi taggá választották. 1919-ben belépett a Magyar Szociáldemokrata Pártba, 1922-től parlamenti képviselő volt. A parlamentben mindig a kisemberek védelmében szólalt fel. Bátran szembeszállt a zsidótörvényekkel. A háború után beválasztották az Ideiglenes Nemzet-gyűlésbe, később a parlament alelnöke lett. Ellenezte a két munkáspárt egyesülését, ezért a Szociáldemokrata Párt 1948 februáijában kizárta tagjai sorából. 1950-ben letartóztatták, négy évig ítélet nélkül ült börtönben. 1954- ben életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélték, ám néhány hónap múltán amnesztiát kapott. A forradalom kitöréséig háziőrizetben élt. Az 1956. november 2-án alakult kormánynak államminisztere lett. November 3-án Bécsbe utazott, hogy tárgyaljon a Szocialista Intemacionálé vezetőivel. Kéthly Anna az emigrációban is aktívan politizált. Tagja volt az 1960-89 között működött emigráns kormánynak. Élete utolsó éveiben fokozatosan visszavonult a politikai szerepléstől. 1976. szeptember 7- én, Belgiumban hunyt el. 1990. november 3-án hamvait hazahozták.
