Erzsébetváros, 1996 (4. évfolyam, 1-17. szám)
1996-09-27 / 13. szám
8 KULTÚRA 1996/13. szám Elő-Tér a művészetek előszobája Az idei szeptemberrel a harmadik tanév köszöntött be az Elő-Tér Művészeti Iskolába. Az intézmény korát tekintve fiatal iskolája az erzsébetvárosi önkormányzatnak, ám annál népszerűbb. Hiszen az évente többszáz felvételiző és beiratkozó tanuló bizonyítja, van igény az ilyen típusú tanintézetekre. Az eddigi hagyományokat követve az Almássy téri Szabadidőközpontban helyet kapott iskolában idén is indult első évfolyam mind a képzőművészeti, mind a tánc (ezen belül néptánc, klasszikus- és dzsesszbalett), valamint színházi tanszakon, de a jövő évi tervek között szerepel a videoképzés megindítása is. Az iskolának - amellett, hogy jelentős vállalt feladata van a tehetséggondozásban, a művészképzésben, fontos értékei közé tartozik a készségfejlesztés mellett az önismeret- és személyiségfejlesztés. Elméleti, művészettörténeti, műelemzési óráival, valamint gyakorlati oktatásával pedig olyan felkészítést ad, amely pedagógiai programjával igyekszik megfelelni az Országos Képzési Jegyzékben előírt követelményeknek. Ennek megfelelően állami iskolai bizonyítvány tanúsítja az Elő-Tér Művészeti Iskolában folytatott tanulmányokat. Az iskola, bár nyolc éves kortól 22 éves korig fogad tanulókat, nem egy diák éveinek száma a felső korhatárt jócskán meghaladja. Nem véletlenül, hiszen alighanem azért is egyedülálló ez az iskola, mert színvonalas képzést biztosít - jóval a ma divatos hasonló magániskolák tandíjai alatt. Az oktatógárda minden tagja gyakorló, vagy elismert művészpedagógus. A színházi tanszak és egyben az iskola vezetője Wéber Péter, a táncosokat Jeszenszky Endre és Dobosné Neuspiller Katalin neveli. Rajzra és festészetre pedig Nagy Árpád tanítja a fiatalokat. Bizonyára nem lesz minden növendékből, aki az Elő-Tér Művészeti Iskolában, a művésszé válás egyik előszobájában kapta az alapokat, felnőttként művész. Ahhoz azonban valamennyien komoly indíttatást kapnak, hogy a tanult művészeti ághoz közeli élethivatást válasszanak. Ha azonban messze más területre sodorja őket sorsuk, akkor is mássá, többé lettek, köszönhetően az Elő-Tér-nek. (gácsi) Budapest, a kávéváros A listavezető Erzsébetváros volt Budapest, Budapest, te csodás... - mondja a jólismert slágerszöveg. Igen, fővárosunk a földkerekség egyik legszebb - ha nem a legszebb - fekvésű városa. A dunapartí gyöngyszem. A szeretett-gyűlölt, drága város nem is oly régen még a kávéházak városának címét és rangját is büszkén viselte. Néhány idősebb polgár talán még emlékszik a „kávéházak aranykorára”, ahol redakciók szerkesztői, tollkoptatói, nagy és szerény képességű arszlánok, ficsűrok, fűzfa és veretes poéták múlatták az időt. A kávéházi légtérben - nemes cigarillok füstjén átbeszélve - szavak repkedtek krachról, gavallérok virilitásáról, primadonnák vágyott bájairól, tőzsdei sikerről és bukásról, éji rémdrámákról, vérbefagyott masamódlánykákról, tehetetlen csendbiztosokról, felsült felügyelőkről. Ma - a kapd be és spuri szabványú etetőgyárak korában - a békés polgári enteriőrbe vágyóknak bizony el kell hagyniuk városunkat, ha a békebeli K.u.K.-s nosztalgia kávéházakra szottyanna kedvük. A századforduló tájékán a főváros több mint 500 kávéházzal büszkélkedhetett, de a vidéki Magyarország városai is számos kávéházzal dicsekedhettek. Ezek tények és olvashatók a Budapesti Negyed negyedévenként megjelenő lap oldalain, amely a városról szól, és általában tematikus számokban. Az 1996. nyár-őszi összevont szám a legendás kávéházak Budapestjét mutatja be a város szerelmeseinek. Pompás kiadvány. Kerületünk, Erzsébetváros a könyv egyik kiemelt szereplője. Ez nem véletlen, mivel Erzsébetváros volt a főváros egyik legnyüzsgőbb, aktívabb, irodalmas, poétás, bohém városrésze. A kiadványból nyert tájékoztatástól eláll az ember lélegzete. A budapesti kávéházak 1912- es listáján nem kevesebb, mint (75)! kávéház volt a kerületben. Az adat a fővárosi kávéházi konjunktúra egyik csúcsévéből való, a városban összesen akkor 322 kávéház működött. Néhány kávéház a 75-ből: Aeroplán, Aréna, Berger Leó kávéháza, Citrom, Demokrata, Emke, Erzsébet, Football, Jardin de Paris, Józsi, Keleti, Király Kör, Magyar Színház, Nefelejts, New York, Orczy, Palace, Polgári, Riviera, Royal, Stefánia Corsó, Székesfővárosi Kioszk, Thököly, Üstökös, Vasvári-Mulató, We- kerle, Zöld Koszorú. A „Helyek és történet” részben két írás foglalkozik kerületünk ma is fénylő műemlék kávéház legendájával, a Newz Yorkkal (Hungária). " Csapó Katalin muzeológus „A százéves irodalmi kávéház, a Newyork”, Vadas Ferenc művészettörténész a „Belső- építészet és térhasználat a New Yorkban” című munkáikkal. Az Osztrák Magyar Monarchia legszebb hátrahagyott emléke a kávéház. Nemcsak sikerült átmentenie magát egészen napjainkig, hanem néhány helyen valóban használható is maradt. Szüle Zsolt (Történeti Fényképtár) Büfé és eszpresszó a New-Yorkban. Homlokzati részlet 1948.
