Erzsébetváros, 1996 (4. évfolyam, 1-17. szám)
1996-09-13 / 12. szám
10 KULTÚRA 1996/12. szám Szigetszentmártoni „betakarítás” A színház tere „Ha az ember úgy fejlődnék, mint ahogyan gyermekkorában mutatkozik, akkor mindenkiből lángész lenne” - mondta Goethe. A nagy szellemnek igaza volt. Megállapítását tökéletesen alátámasztja a szeptember 4-én - Wesselényi utca 21. szám alatti - Támaszpont Galériában Legszigetszentmártonibb munka alkotó díját Kétyi András érdemelte ki. A tábor alkotói egymást zsűrizve a tábori közdíjat Palásti Kovács Andrásnak ítélték. Óriási ovációk közepette vehette át az Általános tábori díjat az egyik tábori alkotókölásig - rokonszenves vezetője Gyöngyösi Levente. Ez a „nyári betakarítás” maga az ELET. A szín: élet. A bánatosszürke, kopott városban őseszmék a színek, alkalmazóik bölcs látók. Pasztellszínek gyengédségétől az akvarellisták muzsikává lényegült kompozícióiig áll össze az anyag. A táborban készült remekeknek művésznevelői értéke felbecsülhetetlen. A kiállítás is igazolja a nevelők kitűnőségét, figyelmüket arra, hogy tanítványaik alkotó, intuitív, eredeti lénye ne csak megőriztessék, hanem ki is fejlődjék. A kiállítást szeptember 13-áig tekinthetik meg az érdeklődők.-szülezösség - kisdiáktól föiskoFotó: Szalay István Megújult a Hevesi Sándor tér. A Nemzeti Színház bejárata előtt nyugalmat árasztó, hangulatos, kicsiny park épült. Tavaly okozott. Az olajtartályok több méter mélyen a föld alatt helyezkedtek el, ezeket kiemelték, ehhez fel kellett bontani a tér Fotó: Szalay István korszerűsítették a színház fűtését. Olajfütésről a lényegesen tisztább és olcsóbb gázfűtésre álltak át. Ez a munka nem csak az épületen belül, de a téren is némi felfordulást megnyílt kiállítás. A tárlat anyaga a szigetszentmártoni nyári alkotótáborban készült művekből állt össze. Akiállítást Toperc- zer Ferenc alpolgármester nyitotta meg. A nagyszámú megjelent előtt Kőszegvári Kálmánnal - az alkotótábor vezetőjével - és Molnár József tanár úrral együtt pénzjutalmakat adott át az alpolgármester a fiatal művészeknek. A megosztott fodíjat Bállá Judit és Schaller István kapta. A többi díj a nem hétköznapi elnevezésével nagy derültséget váltott ki a jóhangulatú vemiszáz- son. A legdinamikusabban fejlődött díját Steffens Bernadett, Szakács Róbert és Szörfi Agnes vehették át. A legígéretesebb gyermek megtisztelő díját Bóka Antal „művész úrnak” juttatta a felnőtt zsűri. Az alkotótábor színhelyének a hangulatát legtökéletesebben visszaadó piktor a Berényi Mária muzeológus tollából román-magyar nyelvű kötet jelent meg, melynek címe; A Gozsdu alapítvány története (1870-1952). Kiadója a Budapesti románok Kulturális Társasága, amely a Holló u. 8. szám alatt tartja összejöveteleit. Az Erzsébetváros hasábjain az utóbbi időben szerepelt a Gozsdu udvar kérdése, mivel érinti a kerületrendezési terv, a Madách Imre sétány kiépítése. A Gozsdu udvar (a Király u. 13. és a Dob u. 16. közötti átjáróházak) az alapítvány tulajdona volt az 1952-es államosításig. Ki volt Gozsdu Emánuel? A múlt század egyik legismertebb és legsikeresebb pesti ügyvédje. 1802-ben született Nagyváradon görög kereskedőcsaládból. Ám igazából nem volt görög, hanem macedoromán. A magyarországi görögök nagyrésze ehhez a népcsoporthoz tartozott. Gozsdu Emánuel 1824-ben szerezte meg ügyvédi oklevelét. Három évig az egri születésű, de szerb származású Vitkovics Mihály ügyvédi irodájában dolgozott. Vitkovics korának neves költője, házánál a reformkori magyar irodalom jelesei szívesen látottak voltak. Gozsdu önálló irodát nyitva igen keresett ügyvéd lett. betonját. A Művelődési és Közoktatási Minisztériumtól céltámogatásként kapott 60 millió forintból szerencsére arra is jutott, hogy ne csak az eredeti állapotot állítsák helyre, hanem kialakítsák ezt a kellemes pihenőparkot. A kicsinosított teret szeptember 5-én adták át. Megjelentek: Erii Mária a Művelődési és Közoktatási Minisztérium tanácsosa, Erdélyi Sándomé és Dékány Sándor a beruházást bonyolító MÜ- BER-től, Horváth Imre az Erzsébetvárosi Polgár- mesteri Hivatal főelőadója, Szántó Csaba a FOKÉRT Rt. föépítésveze- tője, Jagasics János és Kozma Tibor a fővállalkozó Konstruktív Kft. képviseletében, valamint Rétfalvi János a színház főmérnöke. Megcsodálták a szürke és vörös kövekkel kirakott terecske közepén álló kör alapú virágágyás színpompás virágait, kipróbálták a Zsolnay gyárban készült kerámia ivókút víznyomását, „megvizsgálták”, kényelmesek-e a padok, mosolyogva beszélgettek és csendesen örültek. U. M. Jelentős jövedelemre tett szert, már 1832-ben vásárolt a Király utcában házat és telkeket. Ezek képezték az alapját a Gozsdu udvarnak. A politikai életben is részt vett a neves ügyvéd, aki az alapítványt végrendeletével létesítette. 1870-ben halt meg, a Kerepesi temetőben nyugszik. Alapítványának célja: szegénysorsú, román «nemzetiségű, ortodox vallású diákokat segíteni tanulmányaik végzésében. Az alapítványi tőkét házépítésbe és értékpapírokba fektették. A kezelésében részt vett a hazai román ortodox (görögkeleti) egyház. Az Osztrák- Magyar Monarchiában mint az egyik legnagyobb magánalapítvány működött. A Holló utca 8. szára alatti épület adott helyet az 1900-ban létesült budapesti román ortodox kápolnának. 1948-49- ben két intézmény is működött a Gozsdu udvar házaiban: a Magyar- országi Románok Kulturszövetsége és a Balcescu rómán kollégium. Az alapítvány ingatlanait és vagyonát mint egyházi tulajdont 1952-ben államosították. Az elmúlt években ezért a román ortodox egyház jelentős kártérítést kapott. dr. Sasvári László Könyv a Gozsdu alapítványról
