Erzsébetváros, 1996 (4. évfolyam, 1-17. szám)
1996-09-13 / 12. szám
1996/12. szám ONKORMANYZAT Önkormányzat „kontra” társasház Fővárosunk kerületeinek bérházaihoz hasonlóan az erzsébetvárosi társasházak is többnyire vegyes tulajdonúak. A lakásukat megvásárolt egykori bérlők mellett tulajdonostárs a helyi önkormányzat is (főként a nem lakás céljára szolgáló helyiségek révén), méghozzá pontosan ugyanolyan jogokkal és kötelezettségekkel, mint az ott lakók. Az önkormányzatnak joga van részt venni a házzal kapcsolatos bárminemű döntés meghozatalában és kötelessége arányosan kivenni a részét a lakóház üzemeltetéséből, folyamatos karbantartásából. Neuralgikus pont A tulajdonostársak mindennapi együttműködésének a legrendszeresebb és egyben legneuralgikusabb pontja az üzemeltetési és karbantartási költségek időben való befizetésénél alakulhat ki. A lakógyűléseken általában az üzemeltetési és karbantartási költségeket úgy határozzák meg a tulajdonosok, hogy a befolyt összeg szorosan fedezze a kiadásokat. Kevés ház engedhet meg magának tartalékalap-képzést. Sajnos egyre gyakrabban fordul elő, hogy a lakók egyre nagyobb része képtelenné válik a rendszeres befizetésre, ilyen esetben a rendesen fizető lakók biztosítják helyettük a ház működését. Ekkor létfontosságú, hogy az önkormányzat átutalja a közös költségeket, mivel csak így kerülhető el a csődfenyegetettség. Mégis az tapasztalható, hogy az önkormányzatok átutalásai jelentős elmaradásban vannak. Ilyen esetben se rontsunk ajtóstul az önkormányzat házába. Elsősorban ki kell deríteni az elmaradás okát. Ha megtaláltuk és megszüntettük a fizetéselmaradás okát, az ügy akár le is zárulhat. Ám, ha az elmaradás oka kideríthetetlen, illetve az önkormányzat nem utalta át az összeget, a nem fizető lakótársakhoz hasonlóan fizetési felszólítást szükséges küldeni az önkormányzat címére. Ha az írásbeli felszólítások eredménytelennek bizonyunak, a társasház akár pert is indíthat az önkormányzat ellen. A legszorosabb együttműködés az önkormányzat és a társasház között ott alakult ki, ahol a helyi önkormányzat által létrehozott vagyonkezelő egyben a társasház közös képviselője is. A tulajdonosi együttműködés pozitív példái mellett sajnos vannak kevésbé gördülékeny kapcsolatok is. Alapvető hibává vált, hogy a vagyonkezelő - önkormányzati vagyonrészaránytól függetlenül - előjogokat vindikál magának a döntések meghozatalánál. Ahol ilyen hozzáállás tapasztalható, a társasház, az előző részben leírt módon, felszólítja a közös képviselőt hozzáállásának megváltoztatására és, ha ez nem használ, többségi szavazattal megvonhatja a bizalmat a közös képviselőtől. Diplomácia és tolerancia Az önkormányzat és a társasházi tulajdonosok közötti kapcsolat- tartás nem kis diplomáciai készséget igényel, hisz az élet produkál olyan helyzeteket, amikor is hol az egyik, hol a másik partner toleranciája elengedhetetlen. Példa erre az önkormányzatok által meghirdetett pályázatok esete. Több budapesti kerületben vissza nem térítendő támogatást, illetve kamatmentes kölcsönt igényelhetnek a társasházak felújítására. Ebben az esetben a pályázó ház közössége ki van szolgáltatva az önkormányzatnak, hisz a pályázatok elbírálása ott történik. (Értesüléseink szerint a VII. kerületi önkormányzat jelenleg tanulmányozza más kerületek pályázati rendszerét, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy itt is beindítsa a közeljövőben a pályázati rendszert.) A lakóház állagát erősen ronthatja egy-egy évekig lakatlanul álló lakás, amelynek költségeit fedezve, az önkormányzat korlátlan ideig üresen tarthatja a bérlakást. Viszont mindemellett lakásgazdálkodási feladata is, hogy minél előbb adja bérbe, megpályáztassa az üres lakást. A házmester elhelyezése is az önkormányzat jóindulatán múlik... r Útközben elveszett? Szelei Sándor, a Szelei és Serföző Ingatlankezelő Bt. ügyvezető igazgatója az önkormányzattal való kapcsolattartás gyakorlati tapasztalatairól szólva, a megfelelő tárgyalópartner hiányát emelte ki. Az önkormányzat által megbízott vagyonkezelők fejadata jószerivel az önkormányzatok által átutalt karbantartási és felújítási költségeknek a társasházak felé történő elosztásában ki is merül. A vagyonkezelő alkalmazottai nem ismerik az egyes házak karbantartási, pénzügyi és egyéb problémáit, nem éreznek felelősséget a kezelt házakért. A társasházi lakógyűléseken jelen lévő önkormányzati képviselő meghatalmazása csekély. Hiányt pótolna egy, az önkormányzat hatáskörében megalakuló hivatal, melynek az alkalmazottai társas- házkezelésben jártas szakemberek lennének, akik gyakorolnák az önkormányzat tulajdonosi jogait is. Az önkormányzatnak mint legnagyobb tulajdonosnak (átlagosan 20-50 százalékos tulajdonhányaddal bír) a legnagyobb felelősséget is fel kellene vállalnia a társasházak kezelésénél. Úgy tűnik, azáltal, hogy a házak kezelését vállalkozóknak adta át, a felelősség, a tulajdonosi szemlélet útközben elveszett. Ezt kellene pótolni minél előbb, akár a fent javasolt megoldással. (mátyás) Rend a parkolók körül (folytatás az 1. oldalról) Az üzemeltetőnek pedig a működtetésről gondoskodnia kell. Bár a lakossági parkolók korábbi feltételek közötti igénybevételét biztosító szerződések felbontására sor került szeptember végi hatállyal, Vajda Károly az Erzsébetváros Kft. ügyvezető igazgatója lapunknak adott tájékoztatása során hangsúlyozza: - az új szerződések megkötésekor az addigi használóknak előbérleti joguk van. Tehát a VII. kerületi lakosoknak nincs okuk aggodalomra, hogy autójukat ezentúl nem tudják majd megfelelő körülmények között tárolni. Várható azonban az is, hogy egyre többen parkolnak majd, kiszorulva az önkényesen igénybe vett közterületekről, a járdák mellett, eltorlaszolva a gyalogosforgalmat, veszélyeztetve a gépjármű közlekedést, mintsem vállalnák a parkolóbérleti díj megfizetését. Ebben az esetben azonban számítani lehet arra, hogy a járdaszegélyek oszlopozására is sor kerül. A parkolóügyek rendezése a belváros utcaképi rendezésének fontos része. S ma már a gépkocsitulajdonosoknak is meg kell szokniuk, az autó fenntartásához hozzátartozik annak kulturált tárolása. A piacgazdasági viszonyok között az ingyenes közterületfoglalással járó parkolásra már nincs lehetőség. Azzal, hogy az önkényes területhasználattal parkolót hasít ki magának a polgár, esetleg bódét is állít, hogy védve legyen az autója nem szerez a közterületre sem ingyenes használatot sem örökös bérleti jogot. (gl.)
