Erzsébetváros, 1996 (4. évfolyam, 1-17. szám)

1996-08-02 / 10. szám

10 KULTÚRA 1996/10. szám Fiúk, fel a fejjel! Szinte mindenki tudja, hogy ezek a Cserkészinduló kezdő szavai, bár nap­jainkban sok helyen már úgy énekeljük: „Cserkész, fel a fejjel...” Hiszen sok csapatban fiúk is, lányok is vannak. Itt azonban könyveimről van szó, s alcíme így hangzik: Fejezetek egy cserkészcsapat életéből. A szóban forgó csapat a 199. számú Madách Imre, mely a VII. kerületi Madách Imre Gimnáziumban működött. A könyv szerzője a csapat egykori cserkésze: Liska Dénes. (A kiadó a Korona Film!) A 162. oldalon sokszor lírai, személyes visszaemlékezést kapunk a szerző gyermekkori élmé­nyeiről, társairól, barátairól. Helytörténeti szempontból is jelentős ez a munka, hisz sok egykori VII. kerületi fiatal szerepel benne, közülük többen neves emberekké váltak. A legkritiku­sabb éveket tárgyalja, a háború éveit, az üldöztetések idejét. A csapat tagjai közül is voltak szép számban olyanok, akiket az embertelen törvények érintettek, az ő sorsuk meg­rajzolása, olykor szerencsés meg­menekülésük is helyet kap a műben. A könyv egyben megemlékezés a csapat parancsnokáról, Pántol Márton római katolikus lelkészről, aki a gimnázium hittanára volt. Szerkesztette a Zászlónk című diáklapot (ma is megjelenik!), nem osztotta azok véleményét, akik mili- tánssá akarták tenni a cserkészetet, kiállt az üldözöttek mellett, s ő maga is bujtatott. A „fordulat éve” táján félreállították, börtönbe nem került, de a mellőztetéstől megtörve halt meg 1960-ban. Négy év hiányzott még ahhoz, hogy hatvanadik életévét betöltse, tehát még élete teljében volt. A csapat 1945 nyarán együtt táborozott a 3. számú Regnum Marianum cserkészcsapattal a Somogy megyei Nagykonyiban. E sorok írója is hivatalos lett volna oda, mint a regnumi cserkész, ha egy hirtelen jött betegség ebben meg nem akadályozza. Csak szóból ismerem így a tábort, de a könyvet olvasván az elmondottak feléledtek bennem. Kár, hogy ez a helytörténetileg is jelen­tős könyv alig hozzáférhető. Egy helyen találkoztam vele, a Magyar Cserkész- szövetség székházában (Bp. II., Tömörkény u. 3/a.) lévő Cserkész­gyűjteményben, ahol meg is vásá­rolható. dr. Sasvári László Három új kiadvánnyal jelentkezett a könyv­piacon a Raj Tamás főrabbi által igazgatott Makkabi Könyvkiadó. A Magyar Zsidó Almanach 5757/1996/1997. egy régi hagyo­mány felélesztésének kezdete. Az első almanachot 1911-ben bocsátotta útjára Patai József, ez a kiadvány a század elejének, a magyar szecessziónak egyik kiemelkedő könyvművészeti remeke lett. A most kiadott almanach gondozói ezt a hagyományt szeretnék felújítani, századunk alkonyán, a legjobb magyar zsidó (vagy bibliai és zsidó témával foglalkozó) írók és művészek közreműködésével. Hű tükrét kívánják adni - ahogyan annak idején a korabeli szerkesztő írta - „a zsidóság sokoldalú és sokszínű szelle­mi életének.” A könyv kalendáriumszerüen az 5757 zsidó esztendő ünnepeit a magyar hónapok sorrendjében mutatja be, s ezekhez hangulatilag odaillő bibliai vagy vallási gon­dolatokat, s főként irodalmi, művészeti alkotá­sokat fűzött a szerkesztő. A Magyar Zsidó Almanach élvezetes olvas­AGÉÉSZ Bt. nemrég megnyitott Lovag utcai irodájának és bemutatótermének exkluzi­vitása, egyedi belső téri megjelenése ötleteknek, jó ízlésnek éppúgy köszönhető, mint az üzleti kapcsolatoknak. Maga a belső környezet azt példázza, miképpen elégíthetők ki egyedi fogyasztói igények jóval a piaci ár alatt. A GÉÉSZ koordinátora, a VI.-VII. kerületi ipartestület alelnöke Hollender Iván az előzmények között említi a cég jogelőd­jének 1985-ös alapítását, az azóta bekövetkezett névmódosítást, a tevékenységi kör bővülését. Ezekről az évekről tanúskodik a még máig is fenntartott Nagymező utcai iroda. Ma fo profiljuk épületek, lakások felújítása mellett a tervezés és a teljes kivitelezés, valamint az ehhez kapcsolódó szolgáltatási, üzemeltetési és kereskedelmi tevékenység. Bár a cég székhelye szerint terézvárosinak számít, a GÉÉSZ-nek több oldalról is nagyon szoros kapcsolata van Erzsébetvárossal. A közelmúltban, 1993-tól 1996-ig, jelentős lerobbant lakásállományt varázsoltak újjá szakembereik lehetőségek szerint a VII. kerületben és ezen szakemberek közül többen maguk is kipróbált, a cég követelményeinek megfelelt erzsébetvárosi mesterek. Az építőipari tevékenységi körön túl számos ötlet fogalmazódott és valósult meg lakossági szolgáltatásként a bt. részéről. Az egyik a legaktuálisabbak közül (megfelelő számú, szerződéssel garantált igénye esetén) társasházak műszaki kezelésének vállalása a mányt, s élményt nyújt, negyven élő szerző műveiből. A tízéve meghalt Scheiber Sándor legendás müve a Folklór és tárgytörténet egyetlen impozáns kötetben jelent meg. Az 1977-es kétkötetes kiadáshoz Scheiber Sándor halála előtt társult egy harmadik könyv is. A tudós szerző hűsége a magyar zsidóságához, felkészültsége világszínvonalú, pótolhatatlan írásokat hívott életre. A kitűnő gondolkodó szellem Summa Vitae című művében megtalálható ars poétikája: „Sokszori és csillogó csábítással szemben itthon maradtam. Marasztalt a magyar nyelv- és irodalom szeretete. Marasztalt a hivatástu­dat, hogy a helyben található anyag feldolgo­zása az egyetemes zsidó tudomány érdeke. Ebből nőttek ki könyveim.” Szabolcsi Lajos Magyar hászid történetek című elbeszélés-gyűjteménye először 1923- ban jelent meg a világhírű filozófus-teológus Martin Buber hászid történeteinek mintájára. A mostani kiadást Engel Tevan István könyvillusztrációi díszítik. VI. és VII. kerületekben, amely átfogná a gyorsszolgálati tevékenységtől a nagyobb munkákat, valamint a házfelújítások pályázati anyagának előkészítését is. További ötlet a lakások gázkészülékeinek házankénti egyide­jű gyorsjavítása, helyszínen összeállított javítási árjegyzékkel, - s mindez jóval olcsób­ban a jelenleg szokásos kiszállási és átvizs- gálási költségeknél.Miközben pénzről, piacról, a mindennapi versenyről esik szó a cég bemutatótermében a VII. kerületi mester Markovics Tibor homoküvegjei, a Marazzi cég csempekollekciója társaságában meg­csodálhatok Kesztyűs Ferenc festőművész alkotásai is. Az üzlet mellett a művészetek pártolásának igénye is jelen van a GÉÉSZ-nél. A július 9-én megtartott megnyitótól két hétig most a VII. kerületi művészek alkotásai közül Kesztyűs Ferenc munkáin a sor, a bt. szervezésében azonban már bemutatkozhatott VI. kerületi művész, de a sor tovább foly­tatódik.- Befogadjuk a művészeket minden műfajban, amire a téri lehetőségeink adottak - mondja Hollender Iván -. Hiszen a modem lakás- kultúra részei a képző- és iparművészet. Emellett kölcsönös haszonnal is járhat az együttműködés a művészekkel. Hiszen ilyen alkalmakkor a kiállítás megnyitójának résztvevői, a tárlatlátogatók megismerkednek cégünkkel is, de a mi megrendelőink, üzlet­feleink is találkoznak a művészek munkáival. (&) Egy fedél alatt üzlet és művészet Makkabi kiadványok

Next

/
Oldalképek
Tartalom