Erzsébetváros, 1996 (4. évfolyam, 1-17. szám)

1996-08-02 / 10. szám

1996/1°-s,lim ÖNKORMÁNYZAT 3 MADÁCH SÉTÁNY I. ÜTEME Nagyszabású kerületfejlesztési koncepció A századforduló óta a városépítők dédelgetett terve volt a Madách tértől a Ligetig egy közbülső, az Andrássy úttal párhuzamos sétány kiépítése. A terv valóraváltását a II. világháború kitörése akadályozta meg. Az elfeledettnek tűnő terv a hatvanas, majd a het­venes években ismét előkerült. Aztán megint nem történt semmi 1990-ig, amikor a fővárosi tanács elvben elfogadta a belvárost az Erzsébet körúttal összekötő gyalogos zóná­nak, a Madách sétány kialakításának a tervét, amelyet Pomsár János, az akkori Lakóterv főépítésze készített. A következő dátum 1996. július 4: Erzsébetváros képviselő-testülete döntött a sétány kialakításának I. üteméről, a Gozsdu udvar rekonstrukciójáról, korszerű átépítéséről. Groó Rudolf a képvi­selő-testület SZDSZ-es frakciójának vezetője a sokáig ,hányatott terv valóraváltá-sáról, jelen­tőségéről nyilatkozott lapunknak:- Az 1990-es szeptem­beri választások után megalakult képviselő- testület már feladatként jelölte meg a Madách sétány kiépítését. 1992-93-ban a Coopers & Lybrand Vagyonértékelő és Ingatlan-tanács­adó Kft.-vei a sétány megvalósíthatóságának tanulmányát is elkészítette. Ajelenlegi önkor­mányzat 1995. február 24-én adott megbízást a Pomsár és Társai Építész Iroda Kft.-nek az engedélyezési terv elkészítésére, s még '95 júniusában döntött a rehabilitáció elin­dításáról. A sétány kialakítása első ütemének legfontosabb része Czigler Győző műegyete­mi tanár tervei alapján 1902-ben kiépült Gozsdu udvar rekonstrukciója, korsze­rűsítése. A hét épületből és hat udvarból álló létesítmény egy épületére a román Ortodox Egyház bejelentette jogos igényét, a többi hat­ból viszont a lakók többsége kiköltözött, választásuk szerint vagy cserelakást vagy készpénzt kaptak.- Mit jelent a kerület életében ajúlius 4-i döntés?- Nagy volt a tét, hiszen a képviselő-testület ha nem szavazza meg a Madách sétány első ütemét, akkor lemond az eddigi költségek megtérüléséről, a kerület nagyszabású fejlesztéséről. De szerencsére nem ez történt. Ahogy majd az érintettek, s a környéken lakók is tapasztalják a befektetők érdeklődése megnő Erzsébetváros iránt, s a Madách sétány nyomvonalával párhuzamosan felértékelődnek az ingatlanok. A kerület megújulása, mérföldkőt jelentő fejlesztése a főváros érdeke is. Hiszen a belváros ter­jeszkedni szeretne, mert a Kiskörút által határolt terület régen „megtelt”, több üzleti, kereskedelmi célú létesítményt ott már nem lehet elhelyezni.- Fel sem merült, hogy az önkormányzat nehéz gazdasági helyzete miatt lemondjanak a fejlesztésről? Miből finanszírozzák? Hitelt vesznek fel?- Ha szűklátókörűén, gazdasági nehézségekre hivatkozva lemondunk a Madách sétány első üteméről, a kerület pusztulásra van ítélve. Az első ütem a Holló utcáig önfinanszírozó. A még használatban lévő lakások, üzletek felsza­badítására saját fejlesztési alapból 140 millió forintot biztosított a testület. Azért, hogy a Gozsdu udvar a befektetőknek meghirdethető legyen kulturális, intézményi, kereskedelmi, vendéglátó célokra. Hiszen a tervhez, a sétáló utcához nem illő raktáraknak, szabászműhe- lyeknek el kell tűnniük a Gozsdu udvarból.- Az üzlethelyiségek privatizációjából befolyó összegek is a fejlesztési alapba kerül­nek, s átmenetileg a Madách sétány kialakításának anyagi fedezetét is jelenthetik. De csak átmenetileg, mert a társasházak felújítását is ebből a pénzből támogatjuk. De az önkormányzatnak hitelt felvennie nem szabad! Több, kézenfekvő megoldást kínál­nak a beérkezett javaslatok. így például a bank, a beruházó cég és az önkormányzat a sétány hasznosítására közös társaságot hozhat létre. Az önkormányzat ingatlan vagyonával szállna be ebbe a társaságba, a bank a projekt előfmaszírozásával, a szakmai befektetők pedig az ingatlanok piacképessé tételével. A Madách sétány első üteme a Holló utcáig üzletileg, pénzügyi szempontból finan­szírozható, kiszámítható. Ennek felmérése, tervezése megtörtént.- Mire számíthatnak a sétány kialakítása, építése során a környékbeliek?- Egy ideig kellemetlenséget okoznak az ott folyó munkák. De a befejezés után minőségi­leg más lesz az élet ezen a területen. Hosszabb távú célunk ugyanis olyan lakókörnyezet kialakítása, amely régi rangjára emeli a kerületet, biztonságos, tiszta polgári légkört teremtve az itt lakóknak. A Madách sétány 7-8 éven belül elér a Nagykörútig, gyerekeink életében pedig a belváros a Dózsa György útig tart majd. Miközben a kerületfejlesztési koncepció valóraváltása során mindig arra kell figyelemmel lennünk: ne okozzon elvisel­hetetlen terhet sem a lakosságnak, sem az | önkormányzatnak. V. E. ! ÖNKORMÁNYZATI KRÓNIKA Vagyongazdálkodás ütemterv szerint Erzsébetváros önkormányzatának képvi­selő-testülete július 4-én több fontos, a kerület polgárainak életét meghatározó kérdésben hozott döntést. Zárt ülésen foglalkozott a szociális dön­tésekhez kapcsolódó fellebbezésekkel. Az ad hoc bizottság létrehozásáról szóló határozatot megerősítette, a bizottság működésének határidejét pedig meghosszabbította. Döntött a polgármester és az alpolgármesterek illet­ményének, valamint a képviselő-testület tag­jainak, a bizottságok elnökeinek és tagjainak, külső tagjainak, a tanácsnokok tiszteletdíjának emeléséről. Elfogadta a költségvetéshez kap­csolódó privatizációs előteijesztést is. Ezt követően nyilvános ülésen foglalkozott a közigazgatási hivatal törvényességi ész­revételével. Az előterjesztés szerint vissza­vonta a 179/1996. február 29-i határozata 4. fejezetének 3-4. pontját: amely a polgármester kötelezettségvállalását 500 ezer forintban szabta meg. Majd megvitatták a kerület vagyon­gazdálkodási koncepcióját és ütemtervét. Erzsébetváros vagyongazdálkodását átfogó reform elveiről és a megvalósítás ütemter­véről az MSZP és SZDSZ VII. kerületi szervezete és az önkormányzat frakciói - szak­értők bevonásával - egyezségre jutottak. A testület által elfogadott tervezet a meg­valósításhoz szükséges lépéseket, s azok üte­mezését szabja meg. Az ütemterv lényege kilenc pontban foglal­ható össze: 1. a kerületi önkormányzat va­gyonának számba vétele; 2. az önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti ren­delkezési, illetve tulajdonosi jog gyakorlásá­nak szabályairól szóló vagyonrendelet módosítása. 3. Erzsébetváros önkormányzata vagyonát kezelő részvénytársaság alapító dokumentumának előterjesztése; 4. a joghar­monizáció érdekében szükséges rendeletmó­dosítások, határozatok előterjesztése; 5. a GAMESZ feladatainak, tevékenységének át­csoportosítása; 6. az ERIK Vállalat áta­lakításával kapcsolatos dokumentumter­vezetek előterjesztése. 7. az önkormányzat, a vagyonkezelő részvénytársaság és az ERIK Kft. kapcsolatai; 8. az 1997. évi vagyon­gazdálkodási irányelvek meghatározása; 9. a polgármesteri hivatalban tervezett átszer­vezések előkészítése. Döntött a testület a Madách sétány kialakításához kapcsolódó projekt meg­valósíthatóságáról is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom