Erzsébetváros, 1996 (4. évfolyam, 1-17. szám)
1996-07-05 / 9. szám
1996/9. szám KALEIDOSZKÓP 13 Elmaradt a csúcs meghódítása Többször is hírt adtunk lapunkban arról, hogy az Erzsébetvárosi Sportegyesület két bátor tagja Bradács Ágnes és Straub József tagja volt annak a tíz fos csapatnak, akik a Föld legmagasabb pontját, a 8848 méter magas Csomolungmát a hegyek „istenasszonyát” akarták meghódítani. Az expedíció március 30-án indult, s néhány európai hegymászó is csatlakozott a csapathoz, így Delhiből 17-en indultak a csúcs felé. 7300 méterig minden gond nélkül eljutottak, majd Ágnes néhány társával a sátrat és az élelmiszert föl vitte 7800 méter magasra. (Magyar nő először járt ilyen magasságban a Himaláján.) Sajnos az időjárás azonban kegyetlenre fordult. A hó- és szélvihar, az elviselhetetlen hideg és egy osztrák társuk halála lehetetlenné tette, hogy tovább folytassák az expedíciót, így visszafordultak és a tervezett időpontban június 10-én némi késéssel szerencsésen hazaérkeztek Budapestre.- Leírhatatlan a látvány és elmondhatatlan az az érzés, amit ez a fenséges hegy nyújt az ember számára - mondja Ágnes, de az igazság az, hogy a végére nagyon elfáradtunk és borzalmasan vágytuk egy kis, jó” hazai levegő után. A csúcsot ugyan nem sikerült meghódítanunk, de nagyon sok tapasztalatot szereztünk, s ha legközelebb újra nekivágunk, talán már sokkal könnyebb lesz. Ezek szerint hegymászóink nem adják fel a reményt, hogy egy-szer sikerül majd térdre kényszeríteni az eddig már számtalan áldozatot követelő „istenasszonyt”, s bár lehet, hogy csak néhány év múlva indulnak újra útnak, de mi büszkék lehetünk erre a teljesítményükre is. Daróczy Ildikó Horvátországból jöttek Az önkormányzat négy tagú küldöttsége június 10-13-a között a horvátországi Zadar (Zára) városában tartózkodott, ahol tárgyalt a helyi önkormányzat vezető képviselőivel, az ottani vállalkozó kamarák vezetőivel. Ekkor született az a megállapodás, hogy erzsébetváros önkormányzata húsz zadari gyerek kétnapos budapesti látogatása és tíz napos perkupái üdültetésének költségeit - amelyre legutóbb 120 ezer forint keretösszeget biztosított is a képviselő- testület - vállalja. A gyerekek június 28-án keresték fel az erzsébetvárosi önkormányzat épületét, kísérőikkel együtt ismerkedtek a helyi körülményekkel, s ezt követően hazánk fővárosával. A képviselők horvátországi látogatása során megállapodás született' óvodai pedagógiai programok cseréjének és pedagógusi tapasztaltcserék szervezésének lehetőségeiről is. Egyúttal a zadari kamarák követségével is tárgyaltak, a VI-VII. kerületi Ipari és Kereskedelmi Kamara, valamint az ottani iparos kamarák kapcsolatfelvételeiről. Ebben az esetben az együttműködés elsősorban az idegenforgalmi, a kiskereskedelmi, valamint a halászati termékek importjában lehetséges. A kulturális programok cseréjéről is szó esett, alapvetően a VII. kerület önkormányzatának kulturális bizottsága, az Almássy téri Szabadidő- központ, illetve zadari ön- kormányzata hivatala kulturális osztályának szervezésében. A „Kertész utca” volt diákja: Csisztu Zsuzsa Csisztu Zsuzsával a Magyar TV népszerű sportriporterével abból az alkalomból beszélgettünk, hogy Csabáné Kiss Margit aranydiplomás tanítónőnek egykor tanítványa volt a Kertész utcai Általános Iskolában. Ezekre az é- vekre örömmel emlékezik vissza Zsuzsa: „Margit néni bár kissé szigorú volt és követelt is, de azt mindig szeretettel és megértéssel tette.” Csisztu Zsuzsa előbb kezdte a sportolást mint az iskolába járást, a Szentkirály utcai Spartacus Sportklubban „gyermekenergia-ölő” foglalkozásokon. Kilencéves korában figyeltek fel rá, amikor a Norvég TV portréfilmet készített róla. Margit néni a film készítéssel járó bonyodalmakat is tolerálta. A Magyar TV mai sportriportere kilencéves korától már nemzetközi versenyeken is részt vett. Legjobb eredményét a souli olimpián érte el, ahol nyolcadik helyezett lett. A Kertész utcai Általános Iskola hajdan volt diákja reméljük, hogy az atlantai olimpiáról szóló tudósításaiban is azt a jókedvet, optimizmust közvetíti számunkra, amely a nagy szakmai hozzáértéssel párosul. B.Gy. ÉLETMÓD VONAL Információ az asztma tüneteiről A Glaxo Wellcome és a Fővárosi Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat június 24-én elindította az Életmód telefonvonalat, melyen több témával foglalkoznak majd. Aki tárcsázza a 06-23-337- 865-ös számot, elsőként az asztmáról hallhat tudnivalókat az orvosoktól - tájékoztatta lapunkat az ÁNTSZ Fővárosi Intézetének Egészségnevelési és Kommunikációs Osztálya. A kezdeményezés fontosságát jelzi, hogy Magyar- országon közel 80 ezer asztmást tartanak nyilván. Évente 5-6 ezer beteget regisztrálnak újonnan, de a fel nem ismert, illetve rendszeres egészségügyi ellátásban nem részesülő asztmások száma akár a regisztráltak többszöröse is lehet. Az asztma hazánkban a népbetegségek közé tartozik. Már gyermekkorban jelentkezhetnek a jellegzetes tünetek. A köhögéssel, ful- ladásos rohammal járó panaszok mértéke naponta változik. Az asztma mind az ebben szenvedőt, mind pedig közvetlen környezete életvitelét hátrányosan befolyásolja. A korszerű kezelési módszerek, gyógyszerek azonban hosszú távon tünetmentes állapotot biztosítanak. Az Életmód vonal információt ad a betegség tüneteiről, a kiváltó tényezőkről, különös tekintettel a virágpor allergiára. Felvilágosítást nyújt a megelőzésről, a gyógyszeres kezelésről, a terápiás segédeszközök gyakorlati alkalmazásáról. De segítséget kaphatnak a rászorulók abban is, hogy panaszaikkal hova fordulhatnak. ír.
