Erzsébetváros, 1996 (4. évfolyam, 1-17. szám)

1996-01-10 / 1. szám

„Szabad államban szabad egyház” A címben szereplő idézet abból a történelmi időszakból ered, amikor a baptizmus - anabaptistáknak (újra- alámerítőknek) nevezték őket - megszületett. A svájci reformá­ció idősza­kában, Zwingli körül találhatók azok a csopor­tok, akik az érett fejjel történő hitvál­lalást vallották. Az 1526-os német parasztháború résztvevői, Münzer Tamás követői már zömében közülük kerültek ki, és a felkelés bukása után tömegesen menekültek Né­metországból. Nyugat felé a Brit­szigeteken át Amerikába kerültek és ma az Egyesült Államok egyik legjelen­tősebb vallása. A másik irány: Kelet-Európa. Elsősorban a Kárpát-medence. Számos emlék jelzi tevékenységüket: a szakmai udvarok, például a tetőfedők életét. Bethlen Gábor idején Erdélyben jelen­tős közösségek települtek le. A baptizmusnak e korai történetét Lukács Gyulától, a VII. kerületi baptista gyülekezet lelkipásztorától tudtuk meg, aki 1994. szeptember elsejétől áll a gyülekezet élén. Szolgálatát Or- goványban kezdte, Foton folytatta - ahol döntő szerepe volt az ottani öku­menikus iskola létrehozásában és Baptisták Erzsébetvárosban működtetésében. Sokan mesél élményeiről, de nem saját személyét tartja fontosnak, hanem a szolgálatot, a közösség életét, a hit szabadságát. A baptizmus újkori története a múlt század közepén kezdődött. A hamburgi tűzvész után önkéntesek - köztük na­gyon sok magyar - ismerte meg ezt a vallást. 1844-ből maradtak feljegyzések az első magyarországi közösségekről. A legfontosabb dátum 1 873. Ekkor érkezett Magyarországra Meyer Henrik, az oroszországi német baptistáktól. A Biblia terjesztésével foglalkozott. Azt vallotta, hogy azok veszik a Bibliát, akiknek erős a hitük vagy ezt erősíteni szeretnék. Az Alföldön indult tevékenység még ebben az évben elérte Pestet és Erzsébetvárosban alakult meg az a baptista gyülekezet, amely lényegében a Kárpát-medence baptista központjává vált. 1886. október elsején a Wesselényi utca és a Hársfa utca sarkán történt a Baptista Imaház alapkő- letétele, és egy év múlva (!) már el is készült a ma is látható - igaz, az azóta épült házak között már nem feltűnő - épület. Az erzsébetvárosi gyülekezet később elvesztette központi jellegét, mert első­sorban németek voltak a tagjai, így a magyar anyanyelvű csoportokkal lazább lett a kapcsolat. Az istentiszteletek német nyelven folytak, egyedül a vasár­napi iskolákban tanítottak magyarul. 1945. fordulópontot jelentett a gyülekezet történetében. Az imaház bombatalálatot kapott (nyomai a mai napig láthatók), a német nyelvű tagok nagy része eltávozott. Az újrasz­erveződő gyülekezet már magyar nyel­ven folytatta tevékenységét. Átvészelte a nehéz időket, szervezte közösségi életét, ápolta a hagyományokat. A bap­tista lelkipásztorok nem fogadták el a politikai feltételekhez kötött állami fizetést. A gyülekezet adományaiból tar­tották el magukat. Ma sem könnyű a helyzet: nehéz a pályázatokon, az alapítványokon keresztül elegendő pénzt szerezni, az önkormányzat lehetőségei is korlátozottak. Mint mindenhol, Erzsébetvárosban sem nagy létszámú a baptisták közössége. Nem céljuk, hogy minden áron növeljék létszámukat. Több évig kell résztvenni a gyülekezet életében és tevékenységével bizonyítani kell hitét annak, akit alámeríthetnek és ezzel teljes jogú taggá válik. Gyerekeket - tíz, tizenkét éves kortól - kivételes esetben akkor fogad­nak be, ha szilárdan meggyőződnek hitéről, életéről. Kerületünk kulturális életében kiemelkedő szerepet játszik az imaház­zal egyidős énekkaruk; ők minden vasárnap művészettel telítik az isten­tiszteletek hangulatát. A Lidia Alapítvány gyermeküdül­tetéseket szervez - ingyenesen - azoknak a számára, akiknek nincs módja nyaral­ni. Aki személyesen szeretne megismerked­ni a gyülekezet életével, szeretettel vár­ják a vasárnap délután öt órakor kezdődő istentiszteleteken. A JAliUÁR keresztény ünnepei, hagyományai Boldogasszony hava Január 18. Árpádházi Szent Margit napja Árpádházi Szent Margit (1242-1271) IV. Béla királyunk leánya volt. Szent Erzsébet unokahúga. A tatárjárás idején a király hete­dik gyermekét engesztelésül Istennek aján­lotta. Először a veszprémi, majd tíz éves korában a Nyulak-szigetén a neki emelt Boldogasszony kolostorban nevelkedett. A nép azt beszélte, hogy imájára a betegek meggyógyultak, és hogy koporsójából ró­zsaillat áradt. Sírja a Margit-szigeten a kolostor romjai közt található meg. Farsang A vízkereszt utáni második vasárnaphoz kötődött régebben a kánai mennyegzőről szóló evangéliumi szakasz, melyet János apostol örökített meg, s melyben Jézus a kevésnek bizonyuló bor pótlására a kancsóba töltött vizet borrá változtatta át. A kánai mennyegző emlékéhez szá­mos vidám szokás, népi mimes játék kapcsolódott. Január 25: a Pál-fordulás Fontos időjósló nap. Szent Pál megtéréshez kapcsolódik, aki a rómaiak szolgálatában mint Saul nevű ifjú üldözte a keresztényeket, mígnem a damaszkuszi úton Jézus megjelenvén neki megtért, sőt Krisztus egyik legna­gyobb apostolává lett. Pál napján az öregek az időjárást kémlelik, ha jó idő van, az jó termést jelent: „Pálfordulás, ha tiszta, Bőven terem mező, puszta. ” Ezért aztán e napon meg kell a ludak fenekét piszkálni, hogy szaporán toj­janak - tartja a néphit. 1996/1. szám ERZSÉBETVÁROS 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom