Erzsébetváros, 1995 (3. évfolyam, 1-17. szám)

1995-05-25 / 7. szám

Sokan tudjuk talán, de annál kevesebben vesszük tudomásul, hogy négylábú bará­tainkkal való együttélésünket a fővárosban ren­delet szabályozza. Egy többször módosított, lassan harminc éves fővárosi tanácsi rendelet. Eszerint a három hónapos kiskutyákat a gazdik­nak 30 napon belül be kell jelenteni a körzeti állatorvosnak. Az elhullott jószágot az elszál­lítástól számított egy hónapon belül szintén. Fontos tudnivaló, hogy évente egyszer,a már bejelentett ebet be is kell mutatni az orvosnak, aki köteles megvizsgálni és védőoltásban részesíteni, továbbá egészségi állapotáról igazolványt kiadni. Aki a fentieket elmulasztja, egy 1976-os módosítás szerint 3000 Ft-ig terjedő bírságot fizet. A póráz használatának kötelezettsége közterületen ismert dolog, a támadó természetű kutyának ilyenkor szájkosarat is kell viselnie. Vigyázzunk, a bekerítetlen telken ebet szabadon tartani tilos. Sokan megszegjük mostanában a nyilvános helyiségekre, piacokra, üzletekre, élelmiszerrel foglalkozó üzemtelepekre vonatkozó eblátogatási tilalmat. Ez vonatkozik az oktatási, egészségügyi, kulturális és közintézmények egész sorára is, valamint kiterjed a játszóterekre és közösségi szállásokra. Ha kutyánk a fenti intézmények szomszédságában túl sokat és rendszeresen ugat, tulajdonosa kötelezhető eltávolítására is! Kutyák szaporítása a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének és a körzeti közegészségügyi felügyeletnek az engedélyéhez kötött. De nem mellőzhető ehhez a szomszédok hozzájárulása sem. Ha ez nincs meg, a szaporulat nem tartható a lakásban 8 napnál tovább. Ha a kutyákat - bármilyen okból - el kell távolítanunk környezetünkből, a Fővárosi Közterület-felügyelet köteles őket átvenni, róluk gondoskodni. Ha kutyánk netán megmar valakit, a megmart személyi adatainak közlésével a körzeti állatorvost haladéktalanul értesíteni kell! Ugyanezt kell tennünk, ha kedvencünkön valamilyen betegség jelei mutatkoznak (veszettség, bélféreg, stb.). Ennek megelőzésére az évenkénti oltás is kötelező. Végezetül jó ha tudjuk, hogy négylábú barátainknak is vannak jogai. Nem bántalmazhatjuk őket sem durva ütleggel, kínzással és nem tarthatjuk őket szenvedést okozó körülmények között. Aki ezt teszi, súlyos bírságot kell fizetnie. Megkockáztathatjuk: az jobb, ha nem is tart kutyát. Információink szerint az Erzsébetvárosi önkormányzat várhatóan hamarosan napirendre tűzi a helyi ebrendelet megalkotását.-fgy­A kutyákkal való együttélésről szóló sorozatunkat folytatjuk. A harci kutya is - akár a gazdája - örömmel fogadja a női kényeztetést. És - minden ellenkező híreszteléssel szemben - a gyerekeket is szereti. Az azonban kétségtelen, hogy más, kutyákkal szemben támadó. Csak erős kezű és akaratú férfiak válasszák társuknak! Rejtő-kocsma az Osvát utcában ”A kocsmáros azt mondta, hogy amíg nem hoz orvost, hagyjam bent a kést, mert különben elvérzek. A kocsmáros ért ehhez, mert itt már öltek orvost is. Régi étterem.” Ilyesmit sugall a "Kocsma Piszkos Fredhez” feliratú repedezett cégér, és erre készül az emberfia, míg a ’’biztonsági” kötélkorlátba fogódzva leballag a pinchelyiségbe. Meglepő látvány fogad. Szolidan berendezett, kellemes bokszos helyiségek. Halk gépzene. Bádogborítású söntés helyett elegáns bárpult. Ide orvos is nyugodtan betérhet. De azért Rejtő is jelen van. Nagyobb méretű freskó ismert regényalakjait ábrázolja. Köröskörül a falakon őt idéző raj­zok, karikatúrák, plakátok, tárgyak /pl. Fáraó ’’eredeti” vulkánfíber koffere/, kéziratok, vagy a két mos­dóajtó közé kifüggesztett tábla: Vészbejárat. És akad itt egy dom­bormű is: valódi légiós egyenruha, kőbe ágyazva. Akár az Ismeretlen Légiós emlékműve is lehetne. /miért ne?/ A fenti regényidézettel ellentétben az étterem sem régi. Két évvel ezelőtt nyitotta meg két vajdasági magyar vendéglős - tájékoztatott Czibula Csaba üzletvezető.- Rejtő Jenő szülőházának közel­sége ihlette a kocsma nevét vagy csak jópofáskodásból nevezték el Piszkos Fredről?- Elsősorban jópofáskodásból nevezték el így a tulajdonosok, de ahogy elnézem, van valami kötődésük is az íróhoz. Sok emléktárgyat gyűjtögettek tőle. A falon látható relikviákat is mind ők hozták otthonról.- Fordultak-e meg itt olyan vendégek, akik kife­jezetten Rejtő nevére jöttek el?- Hogyne. Jöttek, és nem csak itthoniak. Sok külföldön élő magyar is megfordult itt - nosz­talgiából. A kinti magyarok körében talán na­gyobb a Rejtő-kultusz, mint idehaza.- Kialakult a két év alatt egyfajta törzsközön­ség?- Igen. Főként a konyhánk miatt. Például rengeteg szerb ételünk van. Amúgy nincsen olyan törzsvendégünk, aki mondjuk naponta bejárna. Inkább hetente, kéthetente. Klasszikus törzsvendégeink, akiknek törzsasztalunk is lenne, - ahogy ez valamikor szokásban volt -, olyanok már nincsenek. Legalábbis nálunk.- Mégis mennyi törzsvendéget tartanak szá­mon?- Durván számítva a közönség maximum 10-15 százalékát. Nagyon sok az átutazó. Elsősorban a Metropol szállodából jönnek, pár lépésnyire vagyunk és ott megszüntették az éttermet.- Járt-e itt ez alatt a két év alatt nevezetesebb vendég?- Hogyne. Elég sok zenész jár ide - Demjén Rózsi, Hevesi Tamás is gyakran megfordul nálunk. Azelőtt rendszeresen bejárt a volt pol­gármester, Faragó János. Sok diplo­mata fordul meg itt a jugoszláv nagykövetségről. Hamarjában nem is tudnám felsorolni, ki mindenki vendégeskedett már nálunk. Mindenesetre sokan, lekopogom. Az' utcára érve azért végigta­pogatom a hátam. Sehol semmi. Úgy látszik itt a kést már csak étkezéshez használják. Ki hallott még ilyet!-élján­10 ERZSEBETVAROS 1995/7. szám KÖRNYEZETÜNK Kutyakódex

Next

/
Oldalképek
Tartalom