Erzsébetváros, 1995 (3. évfolyam, 1-17. szám)
1995-04-14 / 5. szám
\ III. ÉVFOLYAM 5.SZÁM AZ ÖNKORMÁNYZAT LAPJA 1995.IV14. Húsvét ha eljő... Zöld ágak és a barka szedése, a velük való ünneplés tájainkon, a tél és a halál kiűzésének szándékától vezérelt, évente tavasznyitáskor visszatérő népszokás. Egyházi eredetű változata Krisztusnak virágvasárnapi jeruzsálemi bevonulását idézi, mely örömhírt és megújhodást jelentett híveinek, akik pálmaágakkal köszöntötték a város falainál. Ennek ni ár majdnem kétezer éve. Atágabb értelemben vett húsvéti ünnepkört virágvasárnaptól számítjuk. A tojás jelkép-értékét már a Krisztus előtti népek is ismerték, a kora- középkorban jeles egyházi szerzők már kódexekben is megemlítik (Sándor- kódex), a fehérjét Krisztus leikéhez, a sárgáját pedig az ő istenségéhez hasonlítva. Eredeti - Krisztus előtti - jelentése a tojásnak a termékenység és a kibontakozás, az élet megújhodásának jelképe. A finn-ugor népek is ismerték - így őseink is - elég csak a Kalevalára utalni. A tojás festésének, díszítésének és magában, illetve egyéb ünnepi ételek (kenyér, sonka stb.) kíséretében való húsvéti tálalásának "ahány ház”-annyi módozata van. Jellegzetes, régi közép-európai szokás a Húsvét hétfői öntözés, locsolkodás. Egy a XVII. szd. közepén kedves, vidám szokása azonban, mely a közösségek összetartozásának egyik példája, jókívánságokkal, a családok kölcsönös meglátogatásának erős hagyományával túlélte a puritán verdiktet. Sőt azon kevés szokások egyike maradt, a tojásajándékozás mellett, amely a népszokásoknak nem nagyon kedvező nagyvárosi környezetben is gyökeret eresztett. A keresztény húsvéti ünnep tartalma lényegében azonos a természet, az élet, s az értékek megújhodásának tartalmával. A megváltó Krisztus földi szenvedéstörténete (passiója) a Golgotán egy égiháborútól zajos, vad napon, Nagypénteken véget ért. A kereszthalált, Krisztus e földi megtestesülésének végét a mindent fénybe borító Feltámadás követte, harmadnapon, Hús vét Vasárnap. Krisztus e dicső napon isteni lényeget öltött a test börtönéből szabadulván, s mindenütt és mindenkor jelen van azóta a hívő keresztények világában. Kellemes Húsvéti Ünnepeket kívánunk Erzsébetváros lakóinak! Fábián Gyula András tartott protestáns szinódus például kemény dörgedelmek kíséretében betiltotta az ún. ’’öntözködést”, nemes emberhez méltatlan, ledér szokásnak bélyegezve azt. A locsolkodás A módosító javaslatok többségét elvetették a képviselők Hosszú előkészítés és kimerítő vita után 1995. március 30-án - a törvényes határidő előtt egy nappal - megszületett Erzsébetváros önkormányzatának költségvetése. A rendkívüli ülésről mindössze egy képviselő hiányzott, és az ötmilliárd háromszázharmincötmillió forint összegű büdzsét a minősített többséghez minimálisan szükséges 16 igen szavazattal, 8 ellenében és 6 tartózkodással fogadta el a képviselő-testület. (Folytatás a harmadik oldalon.) Meghívó a Föld Napjára Bakonyi Karola polgármester közös faültetésre várja a kerület pogárait a Föld Napja alkalmából. E programról és a Föld Napjára rendezett műsorokról az 5. oldalon találják táj ékoztatóinkat. Peszach APeszach a szabadulás ünnepe, a zsidóhúsvét, amelyet a hagyományőrző hívők április 14-én ünnepelnek. Megemlékezésünket a 13. oldalon olvashatják. A tartalomból Terítéken a munkanélküliség... 2. oldal Erzsébetvárosi Föld Napja 5. oldal Kertész utcai Napok 9. oldal Bűnözők a sarkunkban 14. oldal
