Erzsébetváros, 1995 (3. évfolyam, 1-17. szám)
1995-03-24 / 4. szám
Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetvárosi Önkormányzat 6/1995. (III. 3.) sz. rendelet 3. sz. melléklete A VÉTELÁR MÉRTÉKÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSA 1. ) Az Ltv.-ben meghatározott vételi, illetve elővásárlási joggal (vételi lehetőséggel) érintett lakások esetén a vételi ár az alábbiak szerint kerül megállapításra.- ha a házas ingatlan 1-6 lakást tartalmaz, a vételár a forgalmi érték 50%-a,- ha az épület 20 éven belül épült, a vételár a forgalmi érték 40%-a,- hatnál több lakást tartalmazó lakóépület esetén a vételár kialakítására a forgalmi érték 10-40%-a közötti mértékben, - az épület tényleges műszaki állapota alapján kerül sor. 2. ) A Polgármesteri Hivatal elkészíti az épület műszaki állagát meghatározó szakvéleményt. 3. A Polgármesteri Hivatal a házas ingatlan elidegenítése során, az épület műszaki állapotának vizsgálatánál a ©szerkezetek (függőleges és vízszintes teherhordó szerkezet, tetőszerkezet) a homlokzatok, a közös területek és az épületgépészeti berendezések állagát minősíti a ”jó”, "megfelelő”, "felújítandó” kategóriába sorolással, s ezt az épület műszaki állapotáról szóló szakmai véleményben írásban rögzíti. 4. ) A Polgármesteri Hivatal szakmai véleményében felhívja a figyelmet a kiadott és a folyamiban lévő hatósági kötelezettségekre, javaslatot tesz a sürgős, illetve a célszerű karbantartási, javítási, felújítási feladatokra, amelyek a jövőben a lakóközösséget terhelik. 5. ) Ahatnál több lakásos házas ingatlanok esetén az elidegenítés feltételei az alábbiak szerint alakulnak:- 0-5 év között teljes felújításban rdészesült házas ingatlanok esetében a vételár a forgalmi érték 40%-a.- A 15 éven belül teljes felújításra került házas ingatlanok esetében a vételár a forgalmi érték 30%-a.- 20 évnél régebben épült, illetve 15 éven belül teljes felújításra nem került házas ingatlanok esetében a vételár a forgalmi érték 15%-a. 6. ) Az 5. pontban meghatározott értékek a műszaki állapot alapján módosíthatók. A műszaki állapot meghatározásának szempontjai: 1.) Az épület:- kora,- állapota,- homlokzatának állapota,- tetőszerkezetének és csatornázásának állapota,- udvari folyosóinak állapota,- lépcsőházának állapota,- nyílászáró szerkezeteinek állapota,- anyaga,- fűtése,- épületgépészeti alap-, fel- és leszálló vezetékek műszaki állapota. Alakás vételár mértékének alapja A lakás vételár mértékének alapja az üres lakás beköltözhető forgalmi értéke. Aforgalmi érték megállapításához az alábbi szempontokat kell figyelembe venni. 1. ) Alakás:- komfort fokozata,- épületen belüli elhelyezkedése. 2. ) A piaci forgalomban értékesített, hasonló adottságú lakások árával való összehasonlító adatok. 3. ) A forgalmi érték megállapításánál az alábbi értékcsökkentő, illetve értéknövelő tényezőket kell figyelembe venni (a műszaki állapotfelmérés kategóriái "jó”, "megfelelő”, "javítandó” szerint):- az alapozás, illetve a falazat állapota,- födémszerkezet és a padlás állapota,- a héjalás állapota,- az utcai, illetve udvari homlokzat állpota,- a pincék állapota,- közös helyiségek (lépcsőház, kapualj) állapota,- az épület fel- és leszálló vezeték állapota,- a kerületen belüli elhelyezkedése,- a telek beépítettségének foka. 4. ) A bérlő által elvégzett - a bérbeadó által ki nem egyenlítet - értéknövelő beruházások, felújítások a forgalmi értékből levonhatók, illetve a komfort fokozatot növelő beruházás esetén az eredeti komfort fokozatot kell figyelembe venni. 5. ) Értékbecslés elleni panaszt a Polgármesteri Hivatalhoz kell benyújtani. A panaszt a Műszaki és Lakásügyi Bizottság együttesen bírálja el. Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetvárosi Önkormányzat tulajdonában álló lakások elidegenítésének szabályairól szóló 6/1995. (III. 03.) számú önkormányzati rendelet 4. számú melléklete AZ ÁRVERÉS MENETÉNEK SZABÁLYAIRÓL 1. ) Az árverési feltételeket a Polgármesteri Hivatal Hirdetőtábláján 15 napra, a Népszabadság, a Magyar Hírlap napilapban és az Önkormányzat Erzsébetváros c. újságában közzé kell tenni. 2. ) Az árverés nyilvános, azon minden természetes személy részt vehet. 3. ) Az árverés kiírásának tartalmaznia kell:- a lakás ingatlan-nyilvántartási adatait,- a lakás címét,- tulajdoni-lap számát,- helyrajzi számát,- alapterületét,- szoba számát,- a lakás helyiségeinek felsorolását,- komfortfokozatát,- a lakás megtekintésére biztosított időpontokat,- az árverési jelentkezés benyújtásának módját, helyét, határidejét,- az árverési előleg összegét,- az árverési előleg befizetésének határidejét,- a kikiáltási árat,- az árverés helyét és idejét,- az árverést lebonyolító megnevezését, címét és telefonszámát,- a vesztes pályázók részére az árverési előleg visszafizetésének módját. 4. ) Az árverési tárgyalás nyertese a vételár 10%-át foglalóként - az árverés elnyerésekor - köteles az eladónak készpénzben megfizetni. Ennek tényét előszerződésben rögzíti az eladó és a vevő. 5. ) Az árverés kizárólag közjegyző jelenlétében tartható meg. 6. ) Amennyiben az árverési tárgyalás nyertese önhibájából 15 napon belül az adás-vételi szerződést nem köti meg, és a vételárat egy összegben nem egyenlíti ki, úgy elveszíti a szerződéskötésre vonatkozó jogát, és egyben a foglaló összegét. Ebben az esetben a lakás az árverési tárgyaláson második, vagy ennek kiesése esetén a harmadik legmagasabb ajánlatot tevő személy részére értékesíthető. 7. ) Az adásvételi szerződést az árverést követő 15 napon belül meg kell kötni. A vételárat ezzel egyidejűleg az adás-vételi szerződés megkötésekor egyösszegben ki kell fizetni. Az árverési tárgyalás nyertese által befizetett árverési foglaló a vételárba előlegként beszámításra kerül. Kárpótlási jeggyel történő fizetéskor csak egy személy, illetve házastársak fizethetnek sajátjogon szerzett kárpótlási jeggyel, annak megállapított értékén. 8 ERZSEBETVAROS 1995/4. szám
