Erzsébetváros, 1995 (3. évfolyam, 1-17. szám)
1995-03-24 / 4. szám
JELES ÉPÜLETEK Egy legendás épület a régi Erzsébetvárosban Az Orczy-ház története Minden városnak, városrésznek voltak és vannak olyan épületei, amelyek mintegy sűrítve örökítik meg a már rég föld alatt porló nemzedékek egykor volt mindennapjainak tárgyi és szellemi hagyatékait. Majd maguk is követik lakóikat, akik évszázadok során dolgoztak, örültek vagy szomorkodtak, egyszóval éltek egykor a falaik között. Ilyen legendás építmény a hajdan volt Orczy-ház a mai Király utca és a Károly körút kereszteződésében amelynek építése a XVIII. század utolsó negyedére tehető, több adat szól az 1792-es évszám mellett. Az előzményei pedig a Rákóczi szabadságharc utáni időre esnek. Még álltak a vastag terméskőből rakott városfalak a mai Károly körúton, védőn ölelve át félkörívben a Duna- parthoz tapadó Pestet, mikor a falak mentén a polgárok zöldséges kertjei, gyümölcsösei és majorságai egyre kelendőbbé váltak. Gyorsan nőttek a telekárak a lakosság rohamos gyarapodása és a város szerencsés elhelyezkedésén alapuló áruforgalom, s kereskedelem kibontakozása miatt Báró Orczy István a hadi- szállításokon meggazdagodott egykori jászlam kapitányt, szemet vetett a mai Károly körút és a Király utca sarkán fekvő telekre és 1728- ban megvette azt. Vonzerejét az akkor még beépítetlen telek annak köszönhette, hogy közel volt a nagy kiterjedésű és élénk forgalmat lebonyolító piac: a mai Erzsébet tér, József nádor tér, Vörösmarty tér és a Deák tér együttesen. Később az Orczy család a meglévőhöz hozzávásárolta a szomszédos telket is a rajta lévő ’’Angol királyhoz” címzett beszálló csárdával együtt. A legenda azt tartja - és hihető -, hogy az akkori Városerdőhöz, a mai Városligethez kivezető szekémyomásos dűlőút is erről a vendégfogadóról kapta a nevét: az ’’angol” jelző • lassan lekopott a mindennapi szóhasználat során, s a megmaradt "király” az utca elnevezéseként máig őrzi a névadót. A hagyomány Orczy Györgynek, a dinasztiaalapító Orczy István unokájának tulajdonítja a telekvásárlással megnagyobbodott területen való egyemeletes házépítkezést, amely derékszögben zárta le a Király utca és a Károly körút sarkát. Ez akkoriban bábeli nagyságú építménynek hatott. Volt egy kapuja a Király utca 1. szám alatt és a Károly körút 17. és 19. számú kapuk is az Orczy-ház részét alkották. A közeli piac miatt idetóduló vásározók, a pesti városfal mögül a Városerdőbe kirándulók, vagy egyszerűen a kertjeikbe, majorságaikba kirajzó pestiek kedvelt pihenőhelyévé válik hamarosan az Orczyak háza. Raktáraival, istállóival, soksok üzlethelyiségével mindenkinek tudott kínálni valamit. Itt éppúgy lehetett egy pohár borra betérni, mint hónapos szobára lelni, vagy csak egy-két éjszakára megszállni az utazó kereskedőnek, aki nemcsak magát, de áruit is biztonságban tudhatta, s ha úgy tartotta kedve, a ház számtalan üzletében tetszése szerint vásárolhatott. Akkoriban a Felső-külvárosnak nevezett negyed legnevezetesebb háza valóságos jövedelemtermelő ’’üzemmé” vált. A XIX. század legelején az a szóbeszéd járta erről a házról, hogy minden órában egy körmöd aranyat fiadzik az Orczyaknak. Azért nem állunk jót, hogy pontosan ilyen búsás hasznot hozott-e, de az biztos, hogy jövedelmező lehetett, mert tellett belőle a bővítésre: 1829- ben az egyemeletes épületet megtoldották még egy szinttel. Három nagy udvara volt a kívülről egységesnek ható, sárgára festett épületnek. Sokhelyütt méteres falai sugározták a polgári biztonságot. Nem is tett bennük kárt az 1838-as nagy és máig emlékezetes árvíz sem. Egy balesetről van tudomásunk 1903-ból, amikor mintegy tíz méter hosszan ledőlt az épület egyik udvari szárnya, betemetve a földszinti vendéglőt. Ennek is emberi gondatlanság volt az oka. Szerencsére egy sebesült volt csak, de a sajnálatos esemény felerősítette a ház lebontásának szükségességét hangoztatok véleményét. Már akkor is, (1903-ban!) a tervbe vett Madách körút megnyitásának okán sürgették a környék felújítását. Lebontására végül 1937-ben került sor. Az Orczy-ház számára a XVIII. század a készülődés időszaka, fénykora a múlt századra esik, mint oly sok épületé a pesti oldalon, és a XX. század első fele a végét jelenti. De ennek bemutatása már egy következő írás feladata. dr. Iván Géza Az Erzsébetvárosi Szent Erzsébet Plébánia hírei Nagyböjt minden péntekén du. 5 órától keresztúti ájtatosságot tartunk. Minden második pénteken a 6 órai szentmise után szentórát végzünk csendes imádsággal. Március 25-én Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén, az esti mise előtt 3/4 6-kor litániát mondunk. Március 26-án, vasárnap az esti mise után a Vasas Művészegyüttes hangversenye lesz templomunkban. Április 1-én reggel 8-tól az egyházközségi munkatársak lelkigyakorlatát tartjuk. 5-6-7-én (csütörtök-péntek-szombat) az esti 6 órai szentmisék keretében Péter Vácz Jenő jezsuita atya tart nagyböjti lelkigyakorlatot. 9-én, Virágvasámap az ünnepélyes barkaszentelést a 11 órai nagymise elején végezzük. 13- án este 6 órakor az Utolsó Vacsora emlékmiséje, után 9-ig Szentségimádás lesz. 14- én, Nagypénteken, du. 3-kor Keresztút, 6 órakor Szertartások, este 9-ig Szentségimádás. 15- én, Nagyszombaton a szertartások este 6 órakor kezdődnek, melynek végén tartjuk a Feltámadási Körmendet. 16- án, Húsvétvasámap és 17-én Húsvéthétfőn is vasárnapi miserendet tartunk: tehát 1/2 8 órakor, 9-kor, 11-kor és este 6-kor lesznek szentmisék. A kerület minden lakójának békés, boldog ünnepet kíván: AZ EGYHÁZKÖZSÉG % 1995/4. szám ERZSEBETVAROS 11
