Erzsébetváros, 1995 (3. évfolyam, 1-17. szám)
1995-03-03 / 3. szám
ÖNKORMÁNYZAT A Roma Kisebbségi Önkormányzat tervei Kisebbségi sorsban Dr. Reményi Géza 1942-ben született. Öt testvére van. Az általános iskolát Gávavencsellőn végezte, majd a mátészalkai mezőgazdasági technikumban érettségizett. Az Állatorvos-tudományi Egyetem elvégzése után néhány évig vidéken dolgozott. A fővárosba visszatérve a roma kisebbség helyzetével, annak - mint mondja - jobbításával foglalkozott. Jelenleg a Magyarországi Cigányok Igazság Szövetségének és a VII. kerületi Roma Kisebbségi Önkormányzat elnöke. Reményi doktor a kisebbségi önkormányzati munkát egy teljeskörű tényfeltáró munkára kívánja alapozni .Teljes képet szeretne kapni a kerületi cigányság általános, szociális, oktatási, kulturális, egészségügyi és foglalkoztatási helyzetéről. Mint mondja: nem tudjuk, hogy ennek a kerületnek 6-9 vagy 10 ezer roma lakosa van. Úgy szoktuk meghatározni, hogy a kerület lakosságának körülbelül tíz százalékát teheti ki ez a népcsoport. Jelenlegi ismereteink szerint a kerületben élő cigányok 80-90 százaléka munkanélküli. Az előítéletek miatt sokszor a szakmával rendelkező emberek sem tudnak elhelyezkedni, ezért szeretnénk létrehozni egy szociális gondozóhálózatot. Farmergazdálkodás A Magyaroszági Cigányok Igazság Szövetségének (MCISZ) jelenleg 68 tag- szervezete van. Tagjainak száma 8900. A szövetség egyik fo feladatának tekinti a munkahelyteremtést. Ennek érdekében az elmúlt évben Hemádvécsén megvásároltak egy termelőszövetkezetet, ahol kilenc juhhodály, három szarvasmarha-istálló, egy kastély található valamint működik egy asztalos- és egy fűrészüzem. Aszövetkezet 35 cigány családnak biztosít munkahelyet. Az MCISZ célja, a cigányság körében a háztáji gazdálkodás felvirágoztatása, a mezőgazdasági munka betanítása, egy oktatási központ létrehozása. Kisebbségek pénze 80 millió forintot kapnak a kisebbségi önkormányzatok működésükhöz a belügyi tárca keretéből, további 70 millió forintot differenciáltan a település nagysága, a kapott szavazatok száma alapján osztanak szét közöttük, illetve az országos kisebbségi önkormányzatok felállítását követően a Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért közalapítvány 470 millió forintos alaptőkéjéből pályázati úton nyerhető el további támogatás. Dr. Reményi Géza a kisebbségi önkormányzat működéséhez elengedhetetlenül fontosnak tartja, hogy a VII. kerületi önkormányzat 10.565 ezer forinttal támogassa éves költségvetésüket. Ez az összeg fedezhetné a kisebbségi önkormányzat személyi, tárgyi és anyagi feltételeit. Reményi úgy gondolja, hogy a kisebbségi önkormányzat szervezeti felépítésének hasonlítania kell a kerületi önkormányzathoz. Szeretné, ha Erzsébetváros önkormányzata 150-200 négyzetméteres, három-négy helyiséges, különálló irodát és infrastruktúrát biz1993 nyarán több szükséglakás-igénylő család, az önkormányzatban való sorozatos csalódások miatt, úgy érezte, hogy egyetlen esélyük a lakáshoz jutáshoz az, hogy csoportosulnak, és együtt próbálnak fellépni a hivatalos szerveknél. Első lépésként 208 üres lakást írtunk össze, és a listát a javaslatokkal együtt elvittük az akkori polgármesterhez. Pontos választ azóta sem kaptunk. Ez késztetett bennünket arra, hogy társadalmi szervezetet alakítsunk. Erzsébetvárosi Szükséglakás Igénylők Köre (ESZIK) néven saját magunk, s egyben VII. ker.-i szükséglakásigénylők érdekeinek képviseletére. Azóta is rendszeres kapcsolatunk van az önkormányzattal, pl. az előző Lakásügyi Bizottság ülésein szervezetünk rendszeresen részt vett. tosítana számukra, amely ha kezdetben bérlemény is lenne, a kisebbségi önkormányzat később megvásárolhatná. Nem tartaná szerencsésnek, ha a kisebbségi önkormányzat létét ”egy, az önkormányzat épületében lévő helyiségben található asztalra és szekrényre korlátoznák”. A kért összeg egyharmadát kulturális célokra - klubok, könyvtár - fordítanák. Természetesen nemcsak az önkormányzattól kapott pénzekből tudnánk gazdálkodni. A kisebbségi önkormányzatok állami költségvetésből is részesednek, s emellett pályázat útján is pénzhez juthatunk. Ezek együttvéve teremtenék meg számunkra a létalapot. Szeretnénk beépülni a kereskedelmi hálózatba is. Ezért bérleményként még az idén szeretnénk üresen álló helyiségeket kapni a kerületi önkormányzattól. Szeretnénk lehetőséget biztosítani a roma családoknak, hogy kereskedő, szolgáltató tevékenységet végezhessenek. Önkormányzatunknak gazdálkodó tevékenységet is kell végeznie. Ezzel egyrészt az önálló vagyont gyarapítása, másrészt a munkahelyek létrehozása a célunk. Munkavállalókká, munkaadókká akarunk válni. A cigányságot is adófizető állampolgárokká kell nevelni, amelyhez meg kell adni a létalapot. Ha a feltételek nem lesznek meg, nem tudom,hogy fogunk működni. Pedig lakás- és egyéb problémáikkal már most is ideküldik az önkormányzattól a roma családokat. Legnagyobb eredményünk az volt, hogy szerződést kötöttünk a önkormányzattal, mely alapján az önkormányzat 20 lakást átad nekünk társadalmi hasznosításra. Ám, hiába az önkormányzat képviselők progresszív szándéka, a végrehajtás mind a mai napig szégyenletesen lassan halad. A szerződés szerint két hét alatt meg kellett volna kapnunk a lakásokat, eltelt azóta 1 év, és a 20 lakásból csak 8-at kaptunk meg, holott még a Soros Alapítvány és a Fővárosi Szociális Alapítvány támogatását is elnyertük. E nehézségek láttán, maroknyi csapatunk úgy döntött, hogy a szervezet hatáskörét kiterjeszti valamennyi szociális bérlakást igénylő VII. ker.-i lakosra. Sarkadi Ildikó MEGHÍVÓ az Erzsébetvárosi Szociális Lakásigénylők ALAKULÓ GYŰLÉSÉRE 1995. március 13-án, 17.30-kor tartjuk az Almássy téri Szabadidőközpont II. emeletén ESZIK, nem ESZIK 4 ERZSEBETVAROS 1995/3. szám