Erzsébetváros, 1995 (3. évfolyam, 1-17. szám)
1995-12-01 / 16. szám
Az örökkévalóság anyagának művésze Van Erzsébetvárosnak egy magángalériája, ahova ha betér a művészetkedvelő, a világon egyedülálló alkotásokban gyönyörködhet. A kicsi tűzzománc-kerámia festmények - a számos országban már ismert Kesztyűs Ferenc alkotásai - az egyetemes képzőművészetben is teljesen új műfajt képviselnek. Több mint tíz éve már, hogy sikerrel kecsegtető kísérletbe fogott az addig olajképeiről, grafikáiról és karikatúráiról ismert művész. Mint mondja, a kezdet kezdetén a tűzzománckerámia anyaga igazi vad oroszlánként viselkedett vele, míg - négy év kísérletezés után -* sikerült annyira magához édesgetnie, hogy ma már jószerivel azt tesz vele, amit akar. A tűzzománc-kerámia pedig szinte határtalan lehetőségeket nyitott megszelídítője előtt. Elsősorban különleges paraméterei teszik lehetővé használhatóságát - magyarázza a sarkadi születésű, ám fővárosivá lett festőművész. - Amikor az első képeimmel készen lettem, búcsút is vettem tőlük, mert magával vitték az állami minőségellenőrző intézet munkatársai. Lemondásomat az indokolta, hogy tudtam, agyon fogják a munkáimat gyötörni. Egy hónapon keresztül három műszakban vizsgálták például a fagyállóságát. Az eredmény - 40 Celsius fokig a kerámiáim teljesen épek maradtak. Ám kiderült, a nagy hőnek is ragyogóan ellenáll, hevíthetik akár 1200 Celsius fokig, az anyag csak felizzik, aztán - amint kihűl - visszanyeri eredeti pompás színeit. A képeim mindegyike kiállta a kemény próbát, épségben kerültek vissza hozzám. Nem csupán az anyag kidolgozása és megmunkálása ütközött némi nehézségbe eleinte. Hozzá kellett szokni egy fordított festészeti módhoz is. A képek színeit adó, vízzel kevert porfestékek ugyanis jobbára a barna, a zöld és a kék árnyalataiban lelhetők fel. Csak a kiégetés után változnak át pirossá, narancssárgává vagy lilává. így amikor Kesztyűs Ferenc leül festeni, a maga előtt látott belső színes képhez keresi ki a megfelelő porfestéket. Ma már annyira kiismeri a színeket, hogy a tárolóedényeken lévő címke ellenőrzése nélkül is el tudja dönteni, melyiket kell választania, hogy az égetés után a kívánt színt kapja. Az anyag rendkívüli ellenállóságának persze sem a festészet terén láthatják hasznát a művészek. Mivel ellenáll hónak, szélnek és napsütésnek, esőnek és szárazságnak még 2- 3000 év múltán is, azért mint a modem építészet forradalmasítójára is tekint a feltalálója. A kormos, koszos városok, embertelen lakótelepek újjáélesztője lehet a tűzzománc-kerámia, ezzel a különleges technológiával barátságosabbá tehető komor környezetünk. Hatalmas, házfalnyi képek készíthetők, mint ahogy azok első darabjai már láthatók az Épületkerámiaipari Vállalat főbejáratának homokfalán, a Debreceni Református Kollégium dísztermének főfalán, valamint a sarkadi 1. számú Általános Iskola homlokzatán.- A technológiának azonban ipari jellege is van - egészíti még ki a számos felhasználási területet a feltaláló művész — Nem feltétlenül kell képet festenem, elég, ha egyszerűen a lemezre felviszem a színeket, és így burkolom be a házat. De az sem lehetetlen, hogy a téglaág egyik oldalát festjük be tűzzománccal, és a fal felrakása után nem kell már vakolni. így, amíg az épület belső tartóelemei ki nem fáradnak, a külső falfelület is ugyanolyan pompában díszeleg, mint új korában. Ráadásul a tűzzománc-fal nemcsak praktikus, de esztétikus is. Nem kell mást említenem talán, mint az Iparművészeti Múzeum vagy a Mátyás templom Zsolnay-féle tűzzománc cserepekkel díszített épületeit. P. Tóth Csilla * Az Erzsébetvárosiak Klubjának hírei A klub decemberben nem tart lakossági fórumot, de továbbra is minden kedden este fél 6-tól megrendezi találkozóit az Almássy téri Szabadidőközpontban. Januári első nagyrendezvénye pedig 8-án este fél 6-kor kezdődik, amelynek fővendége várhatóan Fiiló Pál parlamenti képviselő lesz.-AHA híres-neves Böske-bál fodros nyitótánca 12 ERZSÉBETVÁROS 1995/16. szám
