Erzsébetváros, 1995 (3. évfolyam, 1-17. szám)
1995-02-10 / 2. szám
KULTÚRA NAGYPAPÁK ÉS UNOKÁIK KEDVENCE Kemény Henrik A hazai bábművészet leghíresebb dinasztiájának világszerte ismert tagja, Kemény Henrik a napokban ünnepelte hetvenedik születésnapját. A művésznek Göncz Árpád, köztársasági elnök a Magyar Kultúra Napján a Parlament Kupolatermében a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét adta át. Kolléganőnk Pardy Margit Huanita a Kolibri Színházban kereste fel a bábművészt.- Hány éve él Erzsébetvárosban?- Több, mint húsz éve. Annak idején azért költöztem ide, hogy közel legyek az Andrássy úti Bábszínházhoz, de otthonosan érzem magam a város bármely részén. Szívesen sétálok ki a színházamhoz a ligetbe. Csak ott érezhetem magam igazán otthon, az egész gyerekkorom odaköt és maga a színház, amit még édesapám épített, az volt a szülőotthonom. Nemrég hoztuk rendbe az épületet, most olyan állapotban van, hogy öröm lehetne benne újra dolgozni, dehát sajnos nem olyanok a körülmények. A Népliget most teljesen kihalt.- Hány éves Vitéz László figurája?- Van annak már vagy 120 -130 éve, hogy a nagypapa megalkotta a figurát. Csizmadiaként járta a vásárokat és megkedvelte a komédiás életet, kocsival, bódéval bevándorolta még Olaszországot is cirkuszosként. Ahogy romlott az anyagi helyezte, egy-egy artista számot bábjátékkal pótolt. Később már csak bábozott. Apám is ebbe a milliőbe született, Amerikából visszatérve a Fehérvári úton megalapította a Columbia Mechanikai Bábszínházát. Vitéz László figurájára visszatérve: köszönöm mindazoknak, akik a Vitéz László útját egyengették és segítik ma is, és a közönségnek, hiszen a nagypapák ma már az unokáikkal jönnek az előadásra.- A család minden tagja részt vett az előadásokon?- Igen, ez egy családi vállalkozás volt, minden házon belül készült. A mama szabta,varrta a ruhákat, a függönyöket, kulisszát, mindent. O így vette ki a részét, mert egyébként lámpalázas volt. Ez nekem soha nem okozott problémát, mi beleszülettünk Matyi öcsémmel, nekünk ez nem volt munka, a magunk örömére játszottunk. Úgy, négy-öt éves lehettem, amikor a papa csinált egy családi jelenetet marionett bábokkal. Amerikában ismerte meg a Walt Disney Micky egerét, a mama-báb zongorázott, a papa meg a kicsi egy táncot lejtett. Azután, ami egy nagyon nagy élmény volt számomra, még Mark Twain, Koldus és királyfi kettős szerepét az iskolai órák alatt tanultam meg, meg is buktam, de a bábozás volt a fontosabb. Apám azt monda: ”A fiam kénytelen kenyeret keresni ”, Ezerkilencszázharmincnégy karácsonyán másfél órás előadás volt, nagy sikerrel. Mit bántam én már akkor, hogy a tanár úr kigúnyolt, hogy ”Te bohóc, te Paprikajancsi ”, Az élet máskor is tartogatott fura dolgokat számomra. Ezerkilencszázötvenhárom augusztus 2 -án akarták államosítani a bábszínházát a ligetben. Azt mondta az ávós tiszt: "Majd holnap felvesszük a leltárt ”. Ez volt a szerencsénk, mert aznap éjjel odamentünk szobrász barátommal, Jakival és hátizsákban kiloptuk a saját dolgainkat. így menekült meg többek között a Vitéz László is. Néhány közülük ma már a Színházi Intézet féltett darabja. És milyen az élet... Pontosan rá egy évre ezenkikilencszázötvenné- gyben megkaptam a Népművészet Mestere kitüntetést. Egy évvel előbb kapitalista kizsák- mányolónak neveztek, elvették a működési engedélyemet, és rá egy évre kitüntettek.- Emlékszik hány bábot készített életében?- Fogalmam nincs, de rengeteget. Atelevíziónak, színháznak még a Játéktervező Intézetnek is. Például még a kísérleti adások kezdetén ezerki- lencszázötvenhétben az első bábjáték éppen a Vitéz László volt. Azt hiszem, sokan emlékeznek még Böbebabára, a Majomparádéra vagy éppen Süsü sárkányra. Minden bábomat magam készítettem, én leheltem életet beléjük. Amíg a kezem emelni tudom, a Vitéz László a kezemen élni fog! A színpadon szeretném befejezni az életem. Kemény Henrik és Vitéz László az érdemrenddel Megjelenik Brunszvik Teréz naplója A magyar pedagógiatörténet jeles alakja, a nőnevelés úttörője, az első hazai óvodák megalapítója, Brunszvik Teréz grófnő (1775-1861) hatvanegy füzetben, németül és franciául vezette naplóját. Válogatott naplójegyzeteinek megjelentetését most készítik elő Martonvásáron, ahol a Brunszvik kastély is megtalálható. A leendő kötet szerkesztői az 1840-től 1850-es évek végéig terjedő időszakra vonatkozó utolsó nyolc füzetből válogattak. A jegyzetek képet adnak a kor Magyarországáról, a történelmi család életének jelentős eseményeiről. A kötet az Argumentum kiadó gondozásában, a Brunszvik Teréz Szellemi Hagyatéka Alapítvány jóvoltából jelenik meg. Valentin-nap A Magyar Virágkötők Szakmai Egyesülete és az Iparművészeti Múzeum 1995. február 11. és 14. között Valentin-napi virágkötészeti kiállítást, bemutatót és vásárt rendez, melynek helyszíne az Ipar- művészeti Múzeum lesz, ahol a négynapos program során bonsaikiállítást és Trend ’95 címmel virágkötészeti divatbemutatót is megtekinthetnek az érdeklődők. 8 ERZSEBETVAROS 1995/2.szám
