Erzsébetváros, 1995 (3. évfolyam, 1-17. szám)

1995-09-29 / 13. szám

ONKORMANYZAT Dr. Balázs András alpolgármester: Az Osvát utcai parkolóházról Erzsébetváros Képviselő-testülete 1995. május 10- én hozott határoztával az Osvát u. 5. sz. alatt SKY- Park típusú parkolóház építése mellett döntött. A beruházást a testület túlnyomó többsége, 25 képviselő megszavazta, miután mind a Műszaki és Kerületfejlesztési Bizottság, mind a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság az előterjesztett dokumentá­ciókat alaposan tanulmányozta és megvitatta, majd támogató határozatot hozott. Az önkormányzat ezzel eddigi történetének kétségtelenül egyik legjelen­tősebb döntését hozta meg, beruházás vonatkozásában pedig az elsőt. Közismert, hogy az önkormányzatok megalakulása óta Erzsébetváros­ban nem volt fejlesztő beruházás. Az azóta eltelt négy hónap alatt nem jelentkeztünk a nyilvánosság előtt a beruházással kapcsolatos hírekkel. Ez alatt az idő alatt megfeszített előkészítő munka folyt, feltételbiztosítása, rendezési terv készítés, több fordulós hiteltárgyalások, gazdasá­gossági számítások stb. A mindezekkel kapcsolatos önkormányzati üzleti érdekek ártalmára válhatott volna a nyilvánosság. A hallgatás azonban ürügyül szolgált találgatások, félinformációk és álhírek költésére, a lakosság körében bizonytalanság, aggodalom és zavar keltésére. Nem zárható ki az irigység a pártpolitikai vagy ellenérdekeltségű lob­byk tudatos manipulációjának gyanúja. A lakosság jogos érdeklődésének kielégítésére kívánom itt felvázolni a hiteles és tárgyszerű tényeket. A parkolóház adatai: A ház magasépítésű, egy pinceszinttel, mely fel­használja a telken jelenleg lebontás alatt álló lakóház pincéjét, mélységében azonban nem haladja meg azt. Szerkezetét tekintve könnyű fémszerkezetű állványrendszer, melyben 340 gépkocsinak jut biz­tonságos férőhely. Az épület férőhelyenkénti súlya nem több mint 800 kg. Az emeletek között négy lift, a férőhelyek között ún. robotkocsik mozgatják az autókat zajtalan, kisfogyasztású villanymotorok segítségével. A vázszerkezetet körben - a szomszéd házak hő- és hangszigetelése, valamint állékonyságának erősítése érdekében - falak veszik körül. Elől az utcaképbe illeszkedő homlokzattal, fent tetőszerkezettel és csapadékvíz elvezető rendszerrel egészül ki az épület. A parkolóház működését korszerű elektronikus rendszer vezérli, mely biztosítja, hogy élő szervezet ne maradhasson a gépkocsiban. Az automatika azonosítja, lefényképezi az autót, infrasugárral átvizsgálja, hogy mindenki kiszállt-e, megkeresi a legközelebbi üres helyet, és a kocsit elszállítja a tárolóhelyre. Az autós kap egy parkolókártyát, ennek segítségével viheti el a kocsiját. Fizetés után a kár­tyát csak be kell helyezni az automatába, és a rend­szer maximum 45 másodpercen belül kiadja a ko­csit. Ez is rekord, egy betonépítésű parkolóházban 10 percig is kell pöfögni, mire az utcára érünk. Már ez a néhány adat is fényesen igazolja a SKY- Park technológia előnyeit. Mielőtt ezt a technológiát választottuk, megvizsgáltunk számos más megoldási lehetőséget, de egyik sem közelítette meg azokat a pozitív tulajdonságokat, amellyel ez rendelkezik. Pl. ilyen kis területen más megoldások legfeljebb 180- 220 gépkocsit tudnak elhelyezni. Minden más tech­nológia egy férőhelyre jutó beruházási költsége meghaladja a 2-2,2-2,6 millió forintot, míg itt ez az összeg - minden más sanda híreszteléssel ellentétben - nem éri el az 1,5 milliót. Csak az összehasonlítás kedvéért említem, egyik-másik megüresedett bér­lakás felújítására is kényszerül ennyit költeni az önkormányzat. De nézzük a pénzügyi tényeket: A beruházás nettó megvalósítási költsége kerekítve 27 millió svéd korona (SEK). Azért szükséges koronában számolni, mert a Ft évente változó inflá­ciója és a csúszó devalvációs (forint-leértékelési) ráta a forint-adatokat eléggé bizonytalanná teszi. A beruházást államközi megállapodáson alapuló svéd export-támogatási hitelből valósítjuk meg. (Erről is a májusi testületi ülés döntött.) A svéd állami hitel feltétele 15% önrész előzetes letétele, természetesen SEK-ben. Ez cca. 4 millió SEK, melynek forint ellenértékét két okból volt célszerű minél előbb letenni: 1. a magyar befogadó és lebonyolító bankkal csak úgy lehet megkötni a szerződést, ha a svéd bank a hitelnyújtásról nyilatkozik, és 2. májusban 4 millió SEK-ért 69 millió forintot kel­lett fizetni, szeptemberben ez már meghaladná a 72 millió forintot. Mindez a képviselők előtt már májusban is nyilván­való volt, ezért határozott úgy a testület, hogy utasít­ja a polgármestert az összeg átutalására. Forrásul a lakásfelújítási céltartalékot határoztuk meg, melyet a költségvetésben a terven felül szükségessé váló felújítások fedezésére különítettünk el. Ezt az összeget azonban vissza kell pótolni a jövő évi költ­ségvetésbe. Nem csorbítja tehát az ez évi lakás­felújítási keretet csupán a tartalékából lett „kölcsön- véve”. Természetesen erre is született testületi határozat. További 30 millió Ft tartalékot határoztunk meg nem tervezhető váratlan kiadásokra, mint a környező házak állékonyság-javítására, ha szükséges; forgalmi rend szabályozás, tervezés, műszaki ellenőrzés stb. Ebből eddig pár 100 ezer Ft-ba kerül - a nagy vihart kiváltott - benapozási probléma megoldása. Vagyis a környéken lakó azon lakosok kártalanítása, akik ablakába az épület miatt rövidebb ideig süt be a nap. Az önkormányzat pénzügyi terheinek ezzel a végére értünk, illetőleg számolni kell még vám és áfa-költ­ségekkel, ezek azonban a beruházás környezetkímélő volta miatt visszaigényelhetők. A svéd export-hitel kondíciói igen kedvezőek: a megnyitása után másfél év türel­mi idő áll rendelkezésre az első törlesztésig, a kamat mindössze 5%, ezt növeli a 4%-os országkockázat, (a sajnálatos délszláv háború miatt ilyen magas) valamint a befogadó bank 2%-os jutaléka, ha ehhez még hozzáveszünk mindenféle bankköltségeket és illetékeket, akkor sem haladja meg összesen a 15%­ot. Ehhez képest a forinthitel alapkamata 39%. A visszafizetés forintösszegét terheli azonban az öt év­re előrevetíthető devalváció, vagyis a forint devizák­hoz viszonyított 6,5 év alatt várható leértékelése. A megtérülés kiszámításánál ezt is bőségesen számba vettük, így jött ki a többször hamisan idézett 1,3 milliárd forint összes törlesztési kötelezettség a mostantól másfél évvel kezdődő és 6,5 év múlva befejeződő idő­szakra. Az idézők azonban elhallgatnak egy másik fontos momentumot, nevezetesen azt, hogy ugyanezen időszak alatt a megépült garázsház a működési költségein felül 2,1 milliárd forint nyereséget termel, és 3,8 év alatt megtérül. (A beton­vázas garázsházak megtérülési ideje 10-12 év.) Tehát nemcsak viseli a beruházás, a hitel, a kamatok ter­heit, hanem összesen mintegy 800 millió többlet­bevételt is jelent az önkormányzat költségvetésének. Újra egy összehasonlító adat: 1995-ben kb. ugyan­csak 800 milliót fizetnek a nem lakás céljára szol­gáló mintegy 5000, helyiség bérlői bérleti díjként, vagyis 5 év alatt 800 millió Ft 1000 helyiség bérleti díja. Ahhoz tehát, hogy az önkormányzat bérleti díjakból hasonló nagyságrendű többletbevételhez jusson, ezerrel kellene emelnie a kibérelhető helyi­ségek számát, s erre helyiségenként csak félmillió forintot fordíthatna, ha a beruházás félmilliárdos bekerülési értékét vesszük összehasonlítási alapul. Gondoljuk el mennyibe kerül csak egy lakás kifestése. Egy új helyiség kialakítása legalább 5 mil­lió. Ebből is látszik, hogy a parkolóház, a hitel­visszafizetés időszakában is tízszer jobb üzlet, mint a helyiségállomány fejlesztése. A garázsház bevételének alapja természetesen a parkolási díj, melyet nappali órákra 125,- Ft/órás, éjszakai órákra pedig 25,- Ft/órás kezdő értékkel számoltunk. Ne felejtsük el, hogy a főváros rendelete szerint a kiemelt övezetek utcai, őrizetlen parkolás díja ma is 200,- Ft/óra, az erzsébetvárosi II. övezeti díj pedig 100,- Ft, őrizetlenül, az utcán. A 25,- Ft-os éjszakai díj havi 10-12 ezer forint+áfa-s bérleti lehetőséget ad ki. A környékben lakók számára ehhez még ked­vezmények is járulhatnak. A biztonságos megtérüléshez azonban szükséges a parkolási díjak­nak évenként az inflációs rátával történő emelése. Reméljük, hogy a következő években ez már nem lesz olyan magas, mint az eddigiekben, de ez egyben azt is jelenti, hogy a forint leértékelésének üteme is jelentősen csökken, - erre máris vannak utaló jelek - s így a hiteltörlesztés forint-költsége is több százmil­lióval csökkenhet. E cikk szűkös keretei miatt nem esett szó, ezért csak jelzésszerűen érintem azokat az előnyöket, melyeket közvetetten segít ez a beruházás. Ilyen a környezetszennyezés csökkenése, melyet a szűk utcákban reménytelenül köröző, parkolóhelyet kereső autók kipufogó gáza okoz. A környékben a járdán-parkolást meg lehet szüntetni, mód nyílik az utcák tisztítására, amit eddig az ott parkoló autók lehetetlenné tettek. A főváros közlekedési centrumát jelentő Blaha Lujza tér közelében olyan parkolási lehetőséget nyújtunk, mely min­den bizonnyal nemcsak belső-Erzsébetváros, hanem a belváros közlekedési terhelését is eny­híti. Úgy gondolom, hogy sok ilyen beruházásra van szükségünk. 1995/13. szám ERZSEBETVAROS 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom