Erzsébetváros, 1995 (3. évfolyam, 1-17. szám)
1995-09-08 / 12. szám
Kórházigazgatói tervek Erzsébetvárosban (folytatás a címoldalról) Az Erzsébet kórház szakmailag sokrétű feladatot teljesít. A VI., a VII. és a XVI. kerületek ellátása mellett többek között kardiológiai osztályán regionális szinten biztosítja a betegek gyógyítását, ugyanakkor a baleseti belosztályon és az úgynevezett krízis intervenció keretében országos feladatokat lát el. A meglévő kórházi ágyszám 749, amelyből 237 a krónikus ellátást szolgálja. Az ágystruktúra a közeljövőben nem változik, legfeljebb bővítésre lehet számítani abban az esetben, ha az előzetes terveknek megfelelően a mentőkórház egyes feladatait átveszi az intézmény, amely évente közel 800 millió forintból gazdálkodik. A kórházban jelentős személyi változás nem várható - mondta Nagy Katalin, aki távlati terveiben szeretné a kórházi konyha korszerűsítését, azonban erre egyelőre nincs pénz. Szintén Erzsébetvárosban található Budapest egyik legnagyobb egészségügyi intézménye, a Péterfy Sándor kórház. A „vezetőcsere” itt simán zajlott, hiszen a régi igazgató a helyén maradt. Ferenczy István arról tájékoztatott, hogy elképzelése szerint a kórház jelenlegi felépítése nem változik, és a meglévő 956 ágy változatlanul fennmarad. A főigazgató azt is elmondta, hogy a Szövetség utcai részleget krónikus osztállyá alakították át, és itt 170 ágy áll a betegek rendelkezésére. Jövőbeni terveik között - a főváros támogatásától függően - a kórház részlegeinek korszerűsítése szerepel, ugyanakkor a kazánház építése pénzhiány miatt leállt, így idén már biztosan nem készül el. A kórházvezető prognózisa szerint finanszírozási nehézségek várhatók az év második felében, ezért a takarékosabb gazdálkodásra helyezik a hangsúlyt. szazs Az orvos válaszol Kérdés: Nyár végén a hétvégeken egyre többször megyünk kirándulni. Szeretnénk tudni, hogy a kullancsveszélyen kívül mire kellene ügyelnünk? Válasz: A rövid, fél vagy 1-2 napos környezetváltozás az emberi szervezet számára mindig egyfajta jótékony stresszhatás. A természet, a levegő, a víz, a napsugár „megmozgatja” idegrendszerünket, anyagcserénket egyaránt. Erdős, bokros vidékeken (hazánkban főleg Zala- és Somogy megyében) nagy a kullancsveszély. A kullancsok ugyanis fertőzöttek lehetnek és gyulladásos betegségeket okozhatnak. Fájdalmatlanul szúr, ezért is nehéz észrevenni a csípést. A kullancs Európában általában két betegséget terjeszt. Az agyvelőgyulladást (kullancs encefalitiszt) vírus okozza, ez ellen szerencsére van már védőoltás. De kullancs terjeszti a LYME-kór nevű bakteriális betegséget is. A baktérium bármely szervünket megtámadhatja, az egész szervezetet megbetegít- heti. A Lyme-kór ellen nincs védőoltás, ugyanis ennél a betegségnél az egyszeri megbetegedés és gyógyulás nem ad védettséget. A kullancsok százszor gyakrabban hordoznak magukban a fenti kórt okozó (borrélia) baktériumot, mint agyvelőgyulladást okozó vírust, ezért veszélyesebbek. A csípés helye körül kerek, vörös, viszkető kiütés keletkezik, melyhez láz és végtagi fájdalmak társulhatnak. 2-6 hét után jelentkezhetnek idegi fájdalmak, érintett lehet az ízérzés és a szaglás zavara is. Gyakori az arcfélizmok bénulása is. Fej- és nyakfájdalmak, szívizombántalmak, később nagyízületi gyulladások kísérhetik a betegséget. Az elváltozások maradandóvá válhatnak, ha a betegség nem kerül időben felfedezésre, és a beteg nem részesül megfelelő kezelésben. Ezért mindent meg kell tennünk, hogy a kullancsokkal ne kerüljünk kapcsolatba: szabadban sétálva az erdőkben, mindig úgy öltözzünk fel, hogy a kullancsok a bőrünkhöz ne tudjanak hozzáférni. Túra után, a kullancsot gondos önvizsgálattal el kell távolítani a bőrünk felszínéről. Erőszakos módszereket kerülni kell, épben kell kiszedni. Egyszerű módja, hogy olajat cseppentünk rá, így a kullancs nem jut levegőhöz és kitúrja magát a bőrből. Ma már megfelelő védőoltás is rendelkezésre áll, mind megelőzésre, mind kezelésre. A Lyme-kór hatékonyan azonban erélyes antibiotikus kezeléssel gyógyítható. A legnagyobb gondot kiránduláskor általában az ivóvíz és az étkezés okozza. Ne keressünk összefüggést a víz zavarossága és fertőzöttsége között. Zavaros víz is lehet iható, de a kristálytiszta víz is lehet fertőzött. De már a víz ásványi anyag tartama is okozhat emésztési zavart, hasmenést. Ásott kút vizéből semmiképp ne igyunk és fertőzöttnek nyilvánított tavakban (bányató stb.) ne fürödjünk, mert a vizében lévő baktériumok (szalmonellák, vérhas stb.) a szánkba kerülhetnek. Gyümölcsöt, esetleg zöldséget utunk során csak akkor fogyasszunk, ha azt meg lehet jól mosni, illetve hámozni (permetezőszer-mérgezés!). Gyorsan romló ételeket ne vigyünk magunkkal, és ha konzerveket kell felbontani, ügyeljünk arra, hogy a nyitáskor ne szennyezzük a tartalmát. Gyomorrontás vagy hasmenés esetére, jó ha van nálunk orvosi széntabletta, esetleg hasfogó (pl. Imódium, Reasec) és ásványvíz a folyadékpótlásra. Napos időben ajánlatos kalappal vagy kendővel védeni fejünket a naptól. Hosszabb tartózkodás a napon az agy felmelegedése miatt idegrendszeri, légzési és szívműködési problémákat okozhat. Hasonlóképpen hegymászás esetén a levegő csökkent oxigéntartalma miatt lehet kellemetlenségünk. Ilyenkor a hűvös helyre húzódás, a sok és hidegebb ital (de nem alkohol) fogyasztás fontos, amíg az orvosi segítés megérkezik. Kirándulásokon előfordulhatnak kisebb sérülések is. Ragtapasz, sebhintőpor, gázlap ideiglenes megoldást jelenthet, Ha hazaérkezés után bármilyen probléma marad, ajánlatos a háziorvost felkeresni. dr. Lányi Péter 6 ERZSÉBETVÁROS 1995/12. szám
