Erzsébetváros, 1995 (3. évfolyam, 1-17. szám)
1995-08-18 / 11. szám
Szerencse? Játék? Fülünk lassacskán hozzászokik már a játéktermekből kiszűrődő zúgáshoz, zümmögéshez, kattanó, csattogó hangokhoz. Van, aki legszívesebben nagy ívben kikerülné, de mit tehet, ha egyszer arrafelé lakik? Jó volna, ha minálunk is lennének vigalmi negyedek, ahol a szórakozóhelyek, játéktermek nagyrésze koncentrálódna, ahogyan ez a „felnőtt” világvárosokban régen kialakult már; Londonban a Soho, New Yorkban a Broadway, Párizsban a Place Pigalle és kapcsolt részei. Üzleti vállalkozásnak sem volna rossz, hiszen az idegen is otthonosabban lépne be a „pesti Las Vegas”, ugrabugráló neonreklámjai alatt hívogató hodályba, mint valamelyik gyéren világított mellékutcába, egy péküzlet és egy cipőbolt közé szorult, nem mindig bizalomgerjesztő küllemű játékterembe. És hány, nyugaton portyázó hazánkfia tért be egy-egy ilyen játékterembe szabadsága utolsó napjaiban annak reményében, hogy egy jóságos „félkarú rabló”, néhány elnyelt garasért cserében segít majd megállítani pénztárcája vészes elapadását. De térjünk vissza a földre. Mármint a hazaira. A közelmúltban megjelent az ún. játéktörvény, hivatalos nevén ,,A szerencsejátékokról szóló 1951. évi XXXIV. törvény módosítása.” Milyen változást jelent az új jogszabály a helyi önkormányzatok munkájában? - kérdeztük Rátkai Imrénét, a lakosságszolgálati iroda vezetőjét. Jelentősen megváltozott a jegyző szerepe a játékautomaták engedélyezése, illetve annak megtagadása terén. A korábbi törvény szerint a jegyzőnek állásfoglalásban kellett nyilatkoznia, támogatja-e vagy sem újabb játékautomata üzemeltetését. Most már határozatban kell döntenie (ez eddig csak a pénznyerő gépekre vonatkozott). Ezzel elvileg áttekinthetőbb lesz pl. a nyilvántartás. Mostanáig ugyanis csak néhány an tudták hány játékautomata működik a kerületben. Döntésében a jegyző Tmegszabhatja a feltételeket, kikötéseket alkalmazhat. Ugyanakkor a helyi hatóságnak nincs ellenőrzési joga. Ajogszabály pontosan előírja, mely esetekben tagadható meg az engedélyezés és számos egyéb korlátozást tartalmaz. Ezeket az anomáliákat ez év végéig rendezik.- Olyan jogszabályok látnak napvilágot, amelyek ellentmondásosak (sokszor egy-egy rendelkezésen belül is) és adott esetben ellehetetlenítik az önkormányzatok munkáját. Az állampolgár nem azt váija, hogy a jogszabályokra hivatkozzanak, hanem, hogy az ügyeit elintézzék - mondta befejezésül Rátkai Imréné. Aczél János Otromba bódék, ládák a főváros egyik legforgalmasabb pontján: ólompermet hull a zöldségre- gyüinölcsre, „égből poty- tyant” csúf hamburgeres „doboz” éktelenkedik az elegáns üzletportálok előtt. Vajon meddig tart az intézkedési háború a fővárosi és a kerületi önkormányzat között? Július 7-i számunkban hírül adtuk, hogy a Nagykörút erzsébetvárosi szakaszáról eltűnnek az igen vegyes látványt nyújtó árudák. Még ez évben (legújabb értesüléseink szerint talán már szeptemberben), 12 új, egységes, formatervezett pavilon kerül a helyükre. Ezeket mutatjuk be olvasóinknak. A pályázatnyertes Vadász és Társai Építőművész Kft. tervezői és kivitelezői elsősorban arra törekedtek, hogy a körút lakó házainak és üzletportáljainak stílusegyvelegéhez jól illeszkedő vagy azt idéző, ugyanakkor egyszerű geometriai alakzatokat alkalmazó, tehát kortalan pavilonok kerüljenek a járdákra. A formai-esztétikai szempontokon túlmenően fontos követelmény volt a tartós, erős, betörésbiztos, az utcai szennyeződéseknek ellenálló anyagok kiválasztása. A tartószerkezetek felületkezelt acélból készültek, a kirakatok betörésbiztos (fóliázott) biztonsági üvegből. A kiszolgáló és kirakodó pultokat kívül rozsdamentes acéllemezek borítják. A pavilonok külső, belső világítását korszerű, halogénrendszerű világítótestekkel oldják meg. A tetőn körbefutó ereszre neonreklám szerelhető. A közterület használatát szabályozó rendelet szerint csak újság, könyv, virág és ajándéktárgy árusítható ezekben a pavilonokban; a kiszolgálás, az áruféleségtől függően tolóajtókon vagy a feltolható ablakokon át történik, ami egyaránt szolgálja a vevő és az eladó kényelmét. A. J. 1995/11. szám ERZSÉBETVÁROS 5 B©mi!flteíiplk m, Eirss®Ib®í Miriűn m| ]psivnll®m®lkfflú FÓRUM
