Erzsébetváros, 1995 (3. évfolyam, 1-17. szám)
1995-07-28 / 10. szám
■MB ■■■■■■ FÓKUSZ Vízmérőórák - saját zsebből (folytatás a címoldalról) Az önkormányzati bérleményekben felhasznált víz fizetési feltételeit egy 1990-ben született miniszter- tanácsi rendelet szabályozza. Eszerint, ha nem mérhető a fogyasztás, akkor a bérlő a bérleti díjon felül úgynevezett díjmegtérítést köteles fizetni. Ez a lakások esetében a négyzetméter és komfort- fokozat alapján kiszámított mennyiségi norma és a fővárosi közgyűlés által meghatározott díjszabás szorzatának egytizenketted része. A nem lakás céljára szolgáló helyiségeknél a bérlő és az önkormányzat megállapodása alapján kell fizetni. Az üzleteknél, műhelyeknél és irodáknál kifejezetten indokolt a mérőóra fel- szereltetése, hiszen könnyű belátni, hogy egy ház legnagyobb vízfogyasztója a földszinten üzemelő étterem, netán fodrászüzlet lehet. A mérők kötelező felszerelését az önkormányzat az szerződésben kikötheti. A jelenlegi általány helyett a lakásbérlők is inkább fizetnének az általuk használt mennyiség után, ha nem kellene a tervezés, felszerelés - tízezres nagyságrendű költségeit - teljes egészében magukra vállalni. Egy mérőóra ára 2-6 ezer forint ugyan, ám a régen épült százéves házakban előfordulhat, hogy 3-4, esetleg több mellékmérőt is fel kellene szereltetni ahhoz, hogy a lakás teljes fogyasztása mérhetővé váljon Ez pedig alapvető feltétele a tényleges fogyasztás megállapításának. A VII. kerületben nincs panel épület, azokban ugyanis sokkal egyszerűbb műszaki lehetőségek állnak rendelkezésre. Kihez fordulhat egy erzsébetvárosi lakásbérlő, ha vízórát szeretne? Néhány fővárosi kerületben az önkormányzatok kifejezetten preferálják a mérőórás vízmérést, a VII. kerületben egyelőre még nem foglalkoztak ezzel a kérdéssel. Az ERIK Vállalatnak nincs kapacitása, de anyagi lehetőségeik is meglehetősen korlátozottak - tudtuk meg Rab Viktor igazgatótól. Amennyiben egy bérlő a vízóra felszereltetését saját költségén vállalja, akkor a vállalat - az önkormányzat megbízásából mindössze a tulajdonosi hozzájárulást adhatja meg. A vízművek által kért engedélyeket az ERIK épületgondnokságán, illetve a polgármesteri hivatal műszaki osztályán lehet beszerezni. Mindenek előtt azonban a Fővárosi Vízműveket kell felkeresni, ahol a szükséges információkat közük a kérelmezőkkel, és az engedélyezéshez szükséges formanyomtatványokat is itt adják. A vízművek csak szakmailag megfelelő gépészeti terv alapján adja áldását a vízmérő felszerel- tetésére. Atervnek tartalmaznia kell az órák típusát és a beépítés műszaki megoldását egyaránt. Úgy a terveztetés, mint a kivitelezés költségei a bérlőt terhelik, és a munkálatokat szakipari cégekkel vagy vállalkozásokkal kell elvégeztetni. Avízmérők felszerelése után még egy teendő van, ha az egységes elszámolás helyett a külön számlázást kérik. Ez egy újabb formanyomtatványon igényelhető, mely alapján a vízművek levonja az adott lakásban leolvasott mennyiség utáni költségeket a teljes épület fogyasztásából. A társasházak vízhasználatának mérése és a kiadások elosztása még bonyolultabb feladat Atapaszta- latok szerint jónéhány esetben a bíróságon végződnek a tulajdonosi viták, különösen ott, ahol többen megmaradtak az általánydíjas rendszernél. A műszerrel rendelkezők természetesen csak a mérőóraállás szerint hajlandók fizetni, azonban a közösségnek a ház teljes vízfogyasztása - benne a lépcsőház-takarítás, locsolás, esetleg elfolyás - után kell leróni a díjat Ahol az egyéni mérővel ellátott lakások tulajdonosai nem veszik ki a részüket a közösből, ott többet kell az átalányosok között szétosztani, így a közösköltség is megemelkedik. A vízművek csak tulajdonosi hozzájárulás alapján ad ki engedélyt, ez viszont megnehezíti a kérelmezők dolgát. Mivel a társasházi épületek vízhálózata mindenhol a közösség tulajdonában van, ezért a vezetékekbe történő bármiféle beavatkozáshoz a tulajdonosok 100 százalékának hozzájárulása szükséges. Víz- és csatornadíj Budapesten, a fővárosi közgyűlés 14/1994. rendeleté alapján: 24 forint 60 fillér/köbméter + 20 forinl/köbméter + áfa, vagyis összen 49,00 forint. 18/1990. (I. 31.) minisztertanácsi rendelet - megállapított vízfogyasztási norma köbméter/év: szobák száma: 1 1+fél 2 3 4 és több összkomfortos lakás 154 187 220 286 352 komfortos lakás 140 170 200 260 320 komfort nélküli lakás 70 85 100 130 160 Társasházak a csőd szélén Kézzelfogható közelségbe került annak a veszélye, hogy a frissen alakult társasházak csődbe kerülnek - vélik a VII. kerületi közös képviselők egyesületének vezetői, akik a Legfelsőbb Bírósághoz fordultak a lakástörvénnyel kapcsolatos kérdéseikkel. A civil-szervezet szerint az önkormányzat sok esetben nem közöl olyan alapvető információkat, melyek nélkül a tulajdonosok mozdulni sem tudnak A mai napig nem jött létre megfelelő kapcsolat az önkormányzat és a társasházak képviselői között, ezért jónéhány közösség kerül joghátrányos helyzetbe - állítja Molnár László, az Erzsébetvárosi Társasházak Képviselőinek Érdekvédelmi Egyesületének (ETKE) elnöke. Az érdekvédők csak idén többszáz levelet juttattak el az illetékesekhez, ám választ csak a legritkább esetben kaptak. Ignéczi Tibor, vezetőségi tag elmondta: az önkormányzati ingatlanok üzemeltetésével megbízott ERIK Vállalat számos esetben ’lóg” az elszámolással a többségi tulajdonba került épületeknek. Mint ismeretes, a táisasház megalakulását követően az ERIK látja el a közös képviselői feladatokat mindaddig, míg a magántulajdonú lakások aránya el nem éri az ötven százalékot A néha évekig tartó időszak gazdálkodásáról nem lehet beszerezni a számlákat, de még formálisan vezetett naplófőkönyvvel sem találkoztak - panaszkodik Ignéczi, aki szerint olykor hosszú hónapokat késik az önkormányzati lakások közösköltségeinek átutalása is. A házak ’’alkotmányai”, az alapító okiratok többnyire ugyancsak pontatlanok, de olyan eset is előfordult hogy a lakók meg sem kapták a dokumentumot. A közös képviselők elmondták, hogy a törvényben rögzített véleményezési jognak gyakorlatilag nem tudnak érvényt szerezni. Az alapító okirat a tulajdoni viszonyokat is rendezi, ezért a benne lévő rendelkezések hosszú időre meghatározzák a ház gazdálkodási lehetőségeit Nem mindegy ugyanis, hogy bérbeadással, privatizációval vagy más úton tudja-e hasznosítani helyiségeit, a pineét-padlást, netán üres lakást az adott közösség. A társasházak gazdasági helyzete közismerten kaíasztrofáüs. A tulajdonnal természetesen a fenntartási kötelezettségek is a közösségek nyakába zúdultak, ám ennek megfelelni nem könnyű manapság. Ha az önkormányzat nem támogatja az épületek felújítását, akkor a nagy tervekkel induló társasházak átadhatják magukat a további enyészetnek. Bár az igény egyre nagyobb, a VII. kerületi önkormányzat azonban még nem döntött ilyen keret létrehozásáról. Mivel az OTP nem ad hitelt a társasházaknak, és a rossz állapotú épületekkel a biztosítók sem szerződnek, félő, hogy az egyre többször megemelt közösköltségekből sem tudják fenntartani szerzett tulajdonaikat Amennyiben egy ház csődhelyzetbe kerül, és a lakástulajdonokra jelzálogot jegyeznek be, akkor családi és egyéni tragédiák tömegével kell szembenéznünk - állítják a társasházi érdekképviselők, akik szerint a folyamatot nagymértékben befolyásolják a meglévő és születendő önkormányzati rendeletek. Éppen ezért kifogásolják, hogy a képviselő- testület úgy döntött az elidegenítési és a házmesterlakások kérdését szabályozó rendeletről, hogy az egyesület véleményét nem vették figyelembe. Egyértelműen törvénysértőnek tartják azt a szabályt, amely a házmesteri lakásokat eleve önkormányzati tulajdonba rendeli. Mint megtudtuk, a rendeletekhez benyújtott módosító javaslataikat a képviselők egyáltalán nem vették figyelembe. Az ETKE - a lakástörvény és annak önkormányzati alkalmazásának visszásságairól szóló kérdéseit megfogalmazva - a Legfelsőbb Bíróságtól vár választannak érdekében, hogy a régebbi és a most alakuló társasházak ne kerülhessenek csődbe. Ehhez szerintük feltétlenül szükséges, hogy a lakóközösségek hosszútávra tervezhessenek tulajdoni, jogi és gazdasági kérdésekben egyaránt Szabó Zsolt 1995/10. szám ERZSEBETVAROS 5
