Erzsébetváros, 1994 (2. évfolyam, 1-17. szám)

1994-06-27 / 9. szám

ISKOLÁK, KULTÚRA Legyen a tánc mindenkié! Látogatás az Alsó-erdősor utcai Általános Iskolában Ennek az iskolának nincs kiemelkedő múltja, patinája - mégis olyan hagyományo­kat teremtett, szűk 30 éves működése so­rán, amelyek alapján méltó a legszélesebb nyilvánosságra, Erzsébetváros határain túl is. 1992-ben az Erzsébetvárosi Önkormány­zat felújíttatta az 1965-ben átadott iskolaé­pületet, amely a Bauhaus hagyományaira emlékeztető, modem stílusban újult meg. Tágas terek, szögletes formák, üveghomlok­zat. Szépen gondozott előkertje van, a ját­szóudvar a zsúfolt városnegyedben üde színfoltot teremt. Az új épületrészben helyet kapott a tágas ebédlő mellett a könyvtár, a néptáncterem, valamint több szak- és tante­rem. Az új szárnyat még Kútvölgyi Lászlóné Igazgatása alatt fejezték be az építők. 1991. augusztus 15-e óta egy lelkes, fiatal szakem­ber, Varga Gábor az iskola igazgatója.- Olyan hagyományaink vannak, amelyek példaértékűek lehetnek a kúltura és a sza­badidő kihasználása terén. Évtizedes múlt­ra tekint vissza ének-zene és néptánc tago­zatunk. Zenei osztályokban emelt óraszám­ban tanítjuk az ének-zene tantárgyat. Iga­zán kuriózum, hogy a néptáncot a tanrend­be illesztettük. Néptánc csoportjaink rend­szeresen és igen szép sikerrel szerepelnek versenyeken, fesztiválokon, bemutatókon. A zenei tagozatosok a 6. osztály elvégzése után választhatnak a tagozat folytatása vagy más tárgy - elsősorban az idegen nyelv és az informatika - emelt szintű tanulása között. Egyébként már a harmadik osztály­tól kezdődően angol és német nyelvi tagoza­tos osztályban tanulhatnak, akik a kívánt szintet elérik.- Említette a szabadidő kihasználását..- Mivel az a célunk, hogy a gyerekek ne érezzék az Iskolába Járás kötelező Jellegét, hanem örömmel töltse el őket ez a fontos te­vékenység, ezért hangsúlyt kapnak a kultu­rális rendezvények. E célból indult két éve a nekünk oly kedves házi KI Mit Tud? is, a ha­gyományos néptáncfesztiválok mellett. Ezt a területet Burghardt Jenóné igazgatóhelyet­tes irányítja.- 1971 óta folyik az ének-zene tagozatos osztályokban a néptánctanítás, mely helyi nevelési rendszerünk egyik legfontosabb eleme. Megalapozzuk a kisiskolások moz­gáskultúráját, a nagyobbaknál pedig erős zenei, kulturális kötődést hozunk létre. Kö­zösségeket kovácsol össze a tánc, a zene, s a fejlődésben fontos sikerélmények forrása is - veszi át szót a csupa-mosoly asszony- Ön mikor kapcsolódott be ebbe a munkába?- 1977 óta vagyok itt, azóta minden évben nagyszabású zenés, táncos, verses tanévbú­csúztató ünnepséget rendezünk, hogy meg­mutathassák egymásnak és a szülőknek, amit a tanévben a kultúra területén elsajá­títottak. Ezeken a gálákon szerepelnek a díjnyertes néptánccsoportok (alsó- és felső­tagozat egyaránt), kórusaink és a különböző vers- és prózamondó versenyeken díjat nyert tanulók.- Az Iskolának saját alapítványa Is van...- A Gyermekeink Jövőjéért Alapítvány ta­valy nagysikerű Jótékonysági koncertet adott a Duna-palotában, amelyen részt vet­tek a régi diákokból lett művészek és neves kollégáik is. Csodálatos volt ezt a nagy csa­ládot együtt látni. Az alapítványt támogatók önzetlen segítsége nélkül nem tudnánk ilyen sokirányú tevékenységet kifejteni. Az iskola együttese a külföldet is végigtáncolta már. Voltunk Törökországban, Németor­szágban, Jugoszoláviában, Szlovákiában és most - hála szponzorainknak - Franciaor­szágban jártunk. A toursi nemzetközi feszti­válon óriási sikert arattunk. Erzsébetvárosi gyerekink végre Párizsba is eljutottak. Ezt a folyamatot szeretnénk továbbvinni. Álmaim között szerepel, hogy egy rendezvény kere­tén belül felléptessem egy kis közös ének­lésre a régi kórustagokat és kórusvezetőket - ha lehet - a Zeneakadaméián!- Ami pedig az iskola Jövőjét illeti - veszi át a szót ismét Varga Gábor igazgató - cé­lunk, hogy a számítógépek használata az oktatás szerves részévé váljon, az oktatás minden fázisában használják azokat a gye­rekek. Az ehhez szükséges géppark kialakí­tásához azonban az önkormányzat segítsé­gére van szükségünk. Célunk a meglévő és a Jól működő tagozatokat megőrizni, értékes hagyományainkat tovább ápolni. Meglehet, hogy a közeljövőben mindezt már egy egysé­gesen képző 12 évfolyamos, érettségit adó - úgynevezett konprehenzív - iskola keretein belül tesszük. A kerületi szülők egy része támogatja elképzelésünket, hiszen szeret­nék gyermeküket az érettségiig családias légkörben tudni.- f.g.a.­A mi városunk - Erzsébetváros Június 21-én délelőtt a belvárosi Pallas Páholyban tartották azt a sajtófogadást, amelyen Faragó János a VII. kerület polgár- mestere mutatta be a fenti címmel napvilá­got látott kiadványt. Egy induló fővárosi, honismereti sorozat első kötete, az Erzsé­betvárosban kellő helyismeret nélkül élő, já­ró-kelő és felnövekvő ifjúságnak készült - mondta ünnepi beszédében Faragó János polgármester. A kerület történelmi, földrajzi, természeti nevezetességeit, látnivalóit ter­mészetes és épített környezetének színes, érdekes ismertetését tartalmazza ez a hi­ánypótló kiadvány. A kötet - mint majd a többi is - a gyerekek nyelvén szól, iskolai segédanyagként is hasznosítható, de bárki más is élvezettel forgathatja. A kiadvány 10 000 példányban jelent meg. Másfél millió fo­rintba került, s a polgármester külön meg­köszönte a szponzoroknak azt a hatékony segítséget, amely nélkül e kötet nem kerül­hetne az Ifjúság kezébe. A készülő sorozat a Karakó Kiadó vállalkozása, a kötet szerzője Budáné Juhász Katatin, aki jó ismerője Er­zsébetvárosnak és lakóinak - hiszen mun­kája évek óta ideköti őt. Könyve színes, sok látnivalót, fel nem tárt titkot rejtő negyedről ad bőséges információt, beillik amolyan he­lyi útikönyvnek is. Az illusztráció - gazdag képanyag, rajzok - művészi színvonalú, Ole- xa József munkája. A szerzők felhasználták Dr. Berti Béla helytörténésznek, lapunk né­hai kedves szerzőjének, Erzsébetváros hű polgárának munkáit is. Ha fellapozzuk a kötetet a kerület' térképének tanul­mányozása után mindjárt a régi Erzsébet­városban találjuk magunkat, a megelevene­dő múltban, amelyen keresztül biztos kézzel kalauzol minket a szerző a máig. Ezután a népesség alakulása és a jelenkori Erzsébet­város lakáshelyzete tárul fel előttünk. Mi­közben az igényes kompozíciókban gyönyör­ködünk végigballagunk városrészünk utcá­in terein, majd egy rövidebb közlekedés-tör­téneti ismertetés után feltárulnak előttünk Erzsébetváros csodálatos templomai, mű­emléképületei, köztéri szobrai, dombormű­vel és emléktáblái - áttekinthetően, egység­be szervezve. Ezután a közoktatás és a köz- művelődés helyzetével ismerkedhetünk meg, majd a kerületben található múzeu­mok, kávéházak, színházak, mozik és szál­lodák ismertetése következik. Náhány szó a kerület kórházairól, sportéletéről és keres­kedelméről, majd Weöres Sándor hangula­tos verse zárja a kötetét A mi városunk - Erzsébetváros - igényes, gyönyörű könyv, s egyben ajándékkönyv, a VII. kerület polgármestere Faragó János ajándéka a kerületben tanuló minden diák számára. Ó bábáskodott a megszületésénél, az Ő baráti, meleg szavai indítják útjára.- Fábián ­10 ERZSÉBETVÁROS 1994/9.szám

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom