Erzsébetváros, 1994 (2. évfolyam, 1-17. szám)
1994-07-15 / 10. szám
MELLEKLET • • Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzata 16/1994. (VI.27.) sz. rendelete a közterület-használat engedélyezésével kapcsolatos eljárásról. Erzsébetváros városrendezési, városképi és esztétikai valamint közlekedésbiztonsági szempontjainak érvényesítése érdekében figyelemmel a helyi sajátosságokra és ezen belül kiemelten a kerület lakosságának ellátására, továbbá a közterületek fenntartására és rendjére vonatkozó fokozott igényekre - Erzsébetváros Önkormányzatának Képviselő testületé önkormányzati rendeletet alkot. Ez a rendelet az 1991. évi XX. törvény 82 §-a és az 1990. évi LXV. törvény 1.8 (4) bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján készült. A rendelet hatálya 1. § E rendelet hatálya kiterjed az ingatlannyilvántartás (telekkönyv) helyrajzi szám mutatójában közterületként (pl.: közút, Járda, tér, közpark) nyilvántartott belterületi földrészletekre, továbbá a műtárgyak (alul- és felüljáró) és épületek közterületként használt részére (épületárkádok alatti Járda). A közterület-használati engedély 2. § (1) A közterület rendeltetésétől eltérő használatához (továbbiakban: közterület-használat) engedély szükséges. (2) Közterület-használati engedélyt kell beszerezni: a) a közterületbe nyúló üzletkirakat, kirakatszekrény, üzleti védőtető, emyőszerkezet, hirdetőberendezés (fényreklám), továbbá cég- és címtábla elhelyezésére, b) árusító és egyéb fülke (pl. virág, könyv, hírlap árusítására szolgáló pavilon) elhelyezésére, c) a közúti közlekedéssel és fuvarozással kapcsolatos állomáshely, indító fülke, pénztárfülke, fedett várakozó helyiség, üzemanyagtöltő-állomás, iparvágány elhelyezésére, d) egyes létesítményekhez a közút területén kívül szükséges gépjármú-várakozóhelyek céljára, e) a köztisztasággal kapcsolatos építmények és tárgyak elhelyezésére, f) szobor, emlékmű, díszkút, vízmedence, szökőkút, alapza- tos zászlórúd, önálló hirdetőberendezés és köztárgyak (pad, figyelmeztető és tájékoztató táblák, közvilágítási táblák, tartóoszlopok, árubemutató vitrin stb.) elhelyezésére, g) távbeszélő fülke, fülke nélküli távbeszélő készülék, postai levélszekrény, totó-lottó láda elhelyezésére, h) építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag és törmelék elhelyezésére, i) alkalmi és mozgó árusításra, Javító-szolgáltató tevékenységre, j) film- és televíziófelvételre, k) vendéglátóipari élőkért céljára, üzleti szállítás vagy rakodás alkalmával göngyölegek elhelyezésére, árukirakodásra, l) kiállítás, vásár, alkalmi vásár-, sport és kulturális rendezvények, továbbá mutatványos tevékenység céljára, m) közhasználatra még át nem adott közterületnek (pl. meg nem nyitott utca) ideiglenes hasznosítására, n) kereskedelmi és szolgálttó létesítmények üzemeltetéséhez szükséges közterületre, р) üzemképtelen Járművek Ideiglenes tárolására, r) közüzemi (víz, csatorna, távfűtés, elektromos, gáz) felújításhoz, beruházáshoz szükséges területre, s) taxi megállóhelyek céljára használt területre, t) az önkormányzat rendeletében meghatározott egyéb célra. 3. § (1) A közterület-használat engedélyezésével kapcsolatos ügyekben - a (2) bekezdésben említett esetek kivételével — az elsőfokú építésügyi hatóság Jár el. (2) Ha a közterület állandó jellegű használata építési (létesítési) engedélyhez kötött építési munkával kapcsolatban szükséges, annak engedélyezése felől - az engedélyben - az építési (létesítési) engedély megadására jogosult hatóság határoz. (3) Építkezés céljára történő közterület-használat csak a szükséges időtartamra és a műszakilag indokolt területre engedélyezhető. (4) Nem kell közterület-használati engedélyt beszerezni az élet- és balesetveszély, valamint a közüzemi (víz, csatorna, távfűtés, elektromos, gáz) elhárítására irányuló munkákhoz. A szakhatóság közreműködése 4. § (1) A közút, járda és közpark területét érintő közterület-használati engedély megadásához az illetékes elsőfokú építésügyi hatóság és rendőrhatóság hozzájárulása szükséges. (2) Közterületen folytatni kívánt kereskedelmi, vendéglátóipari, illetőleg kisipari tevékenység esetében a közterület-használati engedély megadásához az első fokú kereskedelmi, illetőleg iparhatóság hozzájárulása is szükséges. (3) A szakhatóságok hozzájárulását - a 3.8 (2) bekezdésében említett eset kivételével - az engedélyező hatóság szerzi be. Az engedély iránti kérelem 5. § (1) A közterület-használati engedélyt annak kell kérnie, aki a közterületet használni kívánja. (2) Ha a közterület állandó jellegű használata építési (létesítési) engedélyhez kötött épület vagy más építmény elhelyezése céljából szükséges, az engedélyt az építési (létesítési) engedély iránti kérelemben az építtetőnek kell kérnie. (3) Ha a közterület ideiglenes jellegű használata építési munka végzésével kapcsolatos állvány, építőanyag, törmelék stb. elhelyezése céljából szükséges, az engedélyt az építést végző kivitelezőnek kell kérnie. (4) Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell: a) az engedélyt kérő nevét, állandó lakó- és telephelyének címét, személyi adatait, b) a közterület-használat célját és időtartamát, vagy azt, hogy a közterületet az engedélyt kérő állandó jelleggel kívánja használni, с) a közterület-használat helyének, módjának és mértékének pontos meghatározását. XII ERZSÉBETVÁROS 1994/10. szám