Erzsébetváros, 1994 (2. évfolyam, 1-17. szám)
1994-04-05 / 5. szám
JELES ÉPÜLETEK Rózsák téri görögkatolikus templom — A Rózsák terén - szinte a nagy katolikus székesegyház árnyékában - apró templom húzódik meg. Ez a görögkatolikusok legnagyobb pesti hitközségének központja. Ez a hitközség és templom Ili sorozatunk mai témája. Az egységes katolikus egyházban a szakadás 1053-ban következett be. Kirobbantója Cerularius Mihály pátriárka, aki elvetette a pápa fennhatóságát, és mind a szertartás, mind a hittan tekintetében a latin egyházétól sokban eltérő nézeteket vallott. A különvált keleti és nyugati egyház között az újraegyesülés 1439-ben a firenzei zsinaton ugyan létrejött, de 1443-ban a jeruzsáleml zsinaton a keleti patriarchák az uniót ismét elvetették, s a további unió-kisérletek csak részben vezettek eredményre. Azokat a keletieket, akik a firenzei unióhoz hívek maradtak, egyesült keletieknek, Magyarországon görög katolikusoknak nevezik. A görögkato- llkusok tehát a katolikus egyháznak görög Illetve bizánci szertartást követő hívei. A római pápával és a katolikus egyházzal egységben élnek, hitelveikben teljesen azonosak a nyugati (latinszertartású) katolikusokkal, szertartás és egyházfegyelem tekintetében azonban a görög keletiekkel egyeznek. A görögkatollkusok éppoly teljesjogú és Igazhívő katolikusok, mint a latlnszertartá- súak, csak külső szokásokban térnek el tőlük. A közösségre Jellemző adat, hogy a papképzés egészen 1950-lg a római típusú teló- gián folyt, s csak akkor szerveződött meg a görögkatolikus teológia. Melyek a különbségek a két katolicizmus között? A görögöknél a szertartás anyanyelven folyik. Két szín alatt (kenyér és bor) áldoznak. Ilyenkor kenyeret és nem ostyát (kovászta- lan kenyér) vesznek magukhoz. A papok szentelés előtt nősülhetnek, utána már nem. Nős pap viszont nem lehet püspök. A plébániát parókiának nevezik, vezetője a pa- rókus. A források szerint a felekezet az ország keleti és északi részében szerveződött elsősorban. Pesten a középkor végén már élnek görögkatolikusok. A reformkori polgárösszeírások szerint 1830-40. tájékán 3-4 Ilyen vallású család élt a városban. Legnevesebb képviselőjük a Vasvári család volt, akik a Pesten tanuló görögkatollkus diákokat anyagilag is támogatták. Följegyeztek egy esetet, hogy 1845. húsvétvasárnapján Vasúd rí Pál lakásán összejövetelt tartottak, megfogták egymás kezét és szeretteikre gondolva húsvéti énekeket, himnuszokat, tro- parionokat énekeltek. A múlt század utolsó negyedében a főváros lakosságával együtt nőtt a görögkatollkusok létszáma is, a század végére elérte a hatodfél ezret. 1895. január 6-án a Nemzeti Tornacsarnokban megalakult az egyháztanács. Ennek a feladata lett, hogy megfelelő templomról gondoskodjon a hitközség számára. A hívők kicsiny száma miatt templomépítésre nem lehetett gondolni, ezért a hercegprímáshoz fordultak kérésükkel. Vaszary Kolos a problémát úgy oldotta meg, hogy feleslegessé vált római katolikus templomot adományozott a felekezetnek. A mai Rózsák terén 1881-ben épült római katolikus templom Erzsébetváros számára kicsi lett. 1901-re elkészült az új. (Lapunkban írtunk már róla.) A régi használatlanul állt, és ezt kapta meg a görögkatollkus egyházközség. Parókiaépület ekkor még nincs, ezt 1929-ben építették a templom két oldalán álló üres telkekre. Az első liturgiát egy nappal a prímás! rendelet előtt, Január 7-én tartották. A neoromán stílusú templomot Jobbról és balról az azonos homlokzati tagolású parókia fogja közre. Az íves ajtón belépve kétoldalt egy-egy gyóntatószék helyezkedik el. Ezek és a bejárat fölött található a kórus. Az egyhajós templom padjai keményfából készültek, faragásuk szép. Beljebb haladva egymással szemben két mellékoltárt láthatunk. Ezek nem eredetiek, 1957-ben készíttette a parókia. Eredeti viszont a szószék, amelyet baloldalra, a templom legmegvllágí- tottabb részére tettek. Kecsességét jól ellensúlyozza a túloldalon lévő stallum. Eredetileg a hely a főpolgármesternek volt fönntartva, mert a templom kegyura a főváros. Jelenleg azonban a papi család ül rajta, ezért papi stallumnak aposztr ofálták. Aldozórács nincs, a templomhajótól a szentélyt ikonosztáz választja el. Jézust és Máriát ábrázolja. Festőjük: Roskovics Ignác, lelkész, liturgiafordító, a debreceni egyház- község megszervezője. Ő volt az első, aki magyarnyelvű, teljes énekeskönyvet adott a hívek kezébe. Az ikonosztáz mögött a főoltár helyezkedik el. Anyaga márvány, 1933-ban készítették. A pap az oltár felé fordulva misézik, háttal a híveknek, mint régen a római katolikusok. A főoltár két oldalán egy-egy előkészítő oltár van, szintén liturgikus funkcióval. A főoltár mögött helyezkedik el a papi trónus, mellőle a királyajtó nyílik. Ezen közlekednek a miséző papok. Hátul a teret színes üvegablakok zárják le. Árpád-házi szenteket ábrázolnak, festőjük Kratzmann Emil. A templom egyéb képeit Boksay József és Kontuly Béla készítette. Kiemelkedik közülük az oltárkép, amely Magyarország nagyasszonyát ábrázolja. A kívülálló számára furcsának hat, hogy a templomban egyetlen egy szobor sincs. Ez vallási előírás. A parókia falai között az egyetlen nagyteremben élénk élet folyik. Nyolc csoportban tanítanak hittant, itt tartja próbáit a templom énekkara. Ugyanez a terem ad otthont az ikonfestő szakkörnek is. Ezért próbálja a parókia megszerezni a szomszédban üresen álló, régebben biliárdszalonnak használt helyiségeket. Erre azért lenne szükség, mert így méltó helyre kerülhetne Erzsébetváros egyik leghumanistább kezdeményezése. A Hit és Fény és Bárka alapítványok szellem- I fogyatékosoknak és családtagjaiknak klubösszejöveteleket rendeznek, hogy ezzel segítsék betagolódásukat Erzsébetváros polgárainak nagy családjába. Topolay Elek ÚJ 1——1 ,**T **Hi H-H-i ‘•W* rf*» Wn OTTHON BÚTORÁRUHÁZ Magyar-Szlovák Kft. 1 097 Bp. Illatos út 23. Kombinálható elemes előszoba-, fürdőszoba-, konyha-, gyermek- és irodabútorok,szekrénysorok, hálószobabútorok. VISZONTELADÓKNAK KEDVEZMÉNY Különösen szép Import tapéták nagy választékban. Tel: 157-1855 vagy 147-4613 Fax: 127-4888, Telex: 22-4197 1994/5. szám ERZSEBETVAROS 13
