Erzsébetváros, 1994 (2. évfolyam, 1-17. szám)

1994-11-11 / 15. szám

ÖNKORMÁNYZATI HÍREK Szolgálati lakások Erzsébetvárosban Az önkormányzat képvise- lő-testülete 205/1993. (XI. 18.) számú határoztával életre hívta a házfelügyelői szolgálati lakások ügyét ren­dező bizottságot. A bizottság tagjai: dr. Révai Károly. Báli­ké Károly és dr. Halm György, elnöke: Haller Gyula. A bizottság feladata: 1. A kijelölésre váró épületekben lévő szolgálati lakások ügyé­ben ajánlást tegyen a testü­let felé. 2. A már elidegení­tett épületekben kialakult ellentmondásos helyzetet feloldja. Általában elmondható: a legjelentősebb problémát az osztatlan közös tulajdont képező szolgálati lakások ügye adta. ill. adja. A bizott­ság legfontosabb feladatá­nak a rendelkezésre álló adatok egységes, áttekinthe­tő szerkezetbe való rendezé­sét tartotta. A kérelmek túl­nyomó többségének tárgya a nem osztatlan közös tulaj­donú lakások tekintetében, a szolgálati jelleg megszün­tetése. Olyan megoldásokra volt szükség, melyek figye­lembe veszik mind a szolgá­lati lakásban lakó. mind a társasház érdekeit. Megol­dás csak úgy lehetséges - az önkormányzat szűkös lehe­tőségei mellett - ha minden érintett hajlandó a megegye­zésre. Sajnos ez ott. ahol a legnagyobb szükség lenne rá (az osztatlan közös tulajdo­nú lakásoknál), túlnyomó- részt nem jellemző! Nem osztatlan közös tulaj­donú lakások esetén elhe­lyezésre tarthat igényt (az elhelyezés a jelenleg lakott lakásban is történhet!): — aki lakást adott le: — 4 évnél régebben, pá­lyázat útján került a la­kásba: — visszamaradt jóhiszemű (családtag stb.): — aki munkaviszony út­ján került a lakásba. Kivétel, ha a munkáltató fegyelmi úton felmondott. A szolgálati jelleg meg­szüntetésének feltételei: — lakók több mint felének hozzájárulása: — kezelő hozzájárulása: — igényjogosultság. Osztatlan közös tulajdon esetén a következő megálla­podás-tervezetet fogadta el a bizottság: A. változat: 1. A VII. kér. önkormány­zat vállalja a szolgálati la­kásban lakó kihelyezését. 2. A társasház. a kihelye­zési költség megosztása­ként. az így megüresedő szolgálati lakás forgalmi ér­tékének 50%-a - magántu­lajdoni hányad arányában való megfizetését vállalja. 3. A fizetés módja: a) rész­letfizetés. 5 év futamidő. 3% kamat, vagy b) egyösszegű befizetés. Ez esetben 20% kedvezmény il­leti a társasházat. 4. A társasház vállaja: a szolgálati lakás rendelkezé­sére bocsátásától számított I hónapon belül 3/a. esetén: megkezdi a törlesztést, mely havonkénti egyenlő részletek, az önkor­mányzat egyszámlájára tör­ténő befizetését jelenti. 3/b, pont esetén befizeti az önkormányzat egyszám­lájára. a jelzett összeget. B. változat: 1. A ... út (utca. krt.) ... sz. alatti társasház vállalja a szolgálati lakásban lakó ki­helyezését. 2. A Vll. kér. önkormány­zat vállalja, a kihelyezési költség megosztásaként, az így megüresedő szolgálati lakás forgalmi értékének 50%-a - önkormányzati tu­lajdoni hányad arányában való - megfizetését a társas­ház felújítási alapjára. 3. A fizetés módja: a szol­gálati lakásban lakó kihe­lyezésétől számított 1 hóna­pion belül egy összegben fizeti meg a fent jelzett módon. C. változat: A társasház eladja a szol­gálati lakást a bennlakó­nak. a privatizáláskor rá­juk vonatkozó feltételek mellett (figyelem: 100%-os tulajdonosi hozzájárulás szükséges!) Az önkormányzat lemond a társas ház javára az őt megillető árbevételről, még­pedig úgy. hogy megfizeti a társasháznak egy öszegben. a B/2 pontban rögzített cél­ra. a fent említett összeget. Amennyiben van a fenti­ektől eltérő javaslatuk, ké­rem jelezzék, úgy annak megtárgyalására a bizottság lehetőséget biztosít. Amennyiben nem tudunk megállapodni, úgy bíróság­hoz fordulunk az alapító ok­irat azon pontjának semmis­sége Iránt, mely a szolgálati lakást osztatlan közös tulaj­donként mondja ki. A fentiek alapján ez ideig több mint 150 kérelmet ha­gyott jóvá a bizottság. A szű­kös kapacitások miatt saj­nos még hosszadalmas az átfutás, reményeim szerint ez mihamarabb egy-két hét­re csökken, amennyiben a konkrét ügy nem igényel külön bizottsági döntést. A speciális esetekről, hely hiányában és természetük miatt nem áll módomban helyezetképet adni. Haller Gyula a bizottság elnöke 1994/15. szám ERZSÉBETVÁROS 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom