Erzsébetváros, 1994 (2. évfolyam, 1-17. szám)
1994-08-12 / 11. szám
IRODALMI SÉTÁK 169 éve született Salamon Ferenc Az állhatatosf konok, szókimondó professzor 1885. augusztus 29-én a Damjanich utca 52. számú házának utcai ablakai sokáig világosak maradtak. A lakásban nagy vendégség volt. Már 11 óra Is elmúlt, amikor a kapu kinyílt, és ünneplőruhás emberek léptek ki az utcára. A házmester felismerte közöttük a közelben lakó Xantus Jánost, és a köpcös, keménykalapos Gyulai Pált, aki sokszor megfordult a házban. A kapunyitó számára a nagyobb borravaló tette a napot emlékezetessé. A vendégek számára az, hogy a házigazda Salamon Ferenc, az egyetem történelemprofesszora e napon lett hatvanéves. A lakás ablakai lassan kihunytak, a háziak lefeküdtek, csak az ünnepelt maradt fönt. Bement dolgozószobájába, levett egy vastag dossziét, kinyitotta és írni kezdett. Nagyjából egy órát dolgozott, aztán letette a tollat, becsukta a mappát, és elolvasta a ráírt címet: Budapest története III. Hátradőlt és végiggondolta hatvan évét. Tartsunk vele ml Is! Az ifiéikor Salamon Ferenc 1825. augusztus 29-én született Déván. Tanulmányait a híres na- gyenyedi kollégiumban végezte. Itt Ismerkedett meg Kemény Zslgmonddal, Gyulai Pállal, lf). Szász Károllyal. A kollégium elvégzése után (1847) természettudósnak készült. Nem volt forradalmár alkat, de a haza védelmét kötelességének tartotta. A szabadságharcot honvéd hadnagyként harcolta végig, bátorságáért kitüntetést Is kapott.A bukás után egy Ideig bujkált, majd Pestre Jött, hogy orvosi tanulmányokat folytasson. Elő- gyakorlatként siket-néma gyerekeket tanított. Kemény Zslgmond beszélte rá arra, hogy próbálkozzon meg az Irodalommal. Dickensi, Thackeray-t és egyéb angol szerzők novelláit fordította a Budapesti Hírlapba és a Naplóba. A Hölgyfutár olvasóit francia népballadák bemutatásával örvendéztette meg. Feltehetőleg itt figyelt föl rá Arany János, aki meghívta Nagykőrösre tanárnak. Salamon a gimnáziumban - Arany kollégájaként - matematikát tanított az 1854/55- ös tanévben. Harminc évesen 1855. ősze ismét Pesten találta. Szilágyi Ferenc lapjának, a Budapesti Hírlapnak tárcarovatát bízták rá. Stílusa könnyed, szórakoztató. Irt skandináv, francia, angol szemléket. Különösen akkor érezte jól magát, ha témája az Irodalom lehetett. Érdeklődése az esztétika és a dramaturgia irányába vonzotta. Kezdett Ilyen témájú cikkeket, dolgozatokat írni. Irodalomelméletének szentháromságát a nemzetlrodalom-koncepció, a népiesség-el- mélet és a műfaj-értékrend alkotta. ízig-vé- rlg konzervatív alkat. A nemzetet, mint eszményi egységet tekintette, amelynek tagjai ldealizálandók. Nem költészet az, ami a tömegek érzékiségét vagy Indulatait és vad szenvedélyét igyekszik fölkelteni nemes és emelkedett vagy kellemes és kedves gondolatok helyett (Petőfi Sándor újabb költeményei, 1858). Népiességelmélete abból indul ki, hogy a jobbágyfelszabadítás már megtörtént, a nép tehát már nem szociális, hanem kulturális, etnikai kategória. Mint ilyen egységes nemzetet Jelent, ezért szükségtelen külön Irodalmat csinálni neki. A népies jelző tehát fölösleges, sőt lealacsonyítja azokat, akikre mondják: a két legnagyobbat, Petőfit és Aranyt. Műfajértékrendjében a hierarchia csúcsára a drámát (tragédiát) helyezte. Második az eposz, amely nemzeti műfaj, s egybeolvasztja a drámát és a regényt. A regény maga csak a harmadik a sorban. Ezt követi, s ezzel utolsó helyre szorul, a líra. Az elméletek megjelenése hatalmas vitákat váltott ki. Szinte mindenki, aki számított (Arany, Gyulai, Toldy, Csengery, Kemény, Greguss) ellene szállt sorompóba. Véleménye egyedül maradt, elszigetelődött. Az ellenfelek azonban - milyen furcsa ez ma számunkra - nem váltak ellenséggé. A felsoroltak mindegyikét meleg barátság fűzte Salamon Ferenchez. Az állhatatos, konok, szókimondó embert mindenki szerette. Szellemi értékeinek elismerését 1859-ben az akadémiai, rá egy évre a Kisfaludy Társa- ság-beli tagság jelezte. Időközben megvált a Budapesti Hírlaptól, egy darabig Csengery- vel a Pesti Naplót, majd Arannyal a Koszorút szerkesztette. 1863-ban Gyulaival a Nemzeti Színház drámabíráló választmányába jelölték. A pályamódosítás éve Az Akadémia nyelv- és széptudományi osztályából átkérte magát a történettudományi osztályba, és munkásságát a történelemnek szentelte. Első két műve (Magyarország a török hódoltság korában. 1864. Az első Zrínyiek, 1865.) után az egyetem történelemprofesz- szora lett. A kiegyezés évében a pragmatlca sanctloról és az öröklés rendjéről írott műve az alkotmányjog egyik forrása lett. Elsőnek írta meg (3 kötetben) Budapest történetét (1878-1895). Bár irodalmi cikket 1865 óta nem írt, Gyulai bíztatására kiadta az Irodalmi tanulmányokat (1889). Ebben régebbi vitacikkei szerepelnek - némileg finomított formában. Alkotókedve teljében, teljes szellemi frissességben ragadta el a halál 1892. október 9-én a Damjanich utcai házban. Halálának 15. évfordulóján (1907) a jóbarát, Várdai Béla azzal tisztelgett emléke előtt, hogy két kötetben kiadta a Dramaturgiai dolgozatokat. Az állhatatos, konok, szókimondó professzor halála után Is tovább vitatkozott. Topolay Elek PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Az Erzsébetvárosi Önkormányzat Egészségügyi- és Sportbizottsága pályázatot hirdet ! az Egészségügyi Alapellátásban dolgozók számára az alábbi témákban: 1. Számítástechnika alkalmazása az egészségügyi alapellátásban. 2. A gyermek és Ifjúsági Intézményekben végzett egészségügyi tevékenység Jelentősége az egészség megőrzésében. 3. Az érzékszervi szűrések új lehetőségei csecsemőkortól az Iskoláskorig. 4. A megelőzés lehetőségei, módszerei és megvalósíthatósága a kerület felnőtt lakos- ; ságának egészségmegőrzése érdekében. A jeligés pályázatokat az önkormányzat képviseleti titkárságára (Bp. VII., Erzsébet krt. 6. I. em.) 1994. szeptember 30-ig kérjük beküldeni. Pályázati díj: témáként 30 000,- Ft A pályázatban résztvehetnek a VII. kerületi egészségügyi alapellátásban dolgozók egyénileg, Illetve csoportosan Is. Budapest, 1994. április 28. Erzsébetvárosi Önkormányzat Egészségügyi- és Sportbizottsága 1 ............-..................................................................................,...J 1 994/11. szám ERZSEBETVAROS 7
