Erzsébetváros, 1994 (2. évfolyam, 1-17. szám)

1994-08-12 / 11. szám

ERZSÉBETVÁROS

II. ÉVFOLYAM, 11. AZ ÖNKORMÁNYZAT LAPJA 1994. VIII. 12.

Szent István-napi ünnep

Az évente visszatérő ünnepköröknél, ha augusztusra ugrik a naptár minden különösebb gondolkodás nélkül vesszük tudomásul, hogy augusztus 20-a következik. Nagy ünnep, munkaszünet, vlzlparádé, tűzijáték... Akik tovább gondolják, két csoportra oszlanak. Az István király és az alkotmány ünnep táborára. Esetleg mindkettőhöz.

Az aratásnak általában Júliusban vége van. így a megplhenés és az ünneppel felérő új kenyér megjelenése asztalainkon szintén augusztushoz tapad. Az elmúlt évtizedekben hozzáragasztották az alkotmányünnephez, augusztus 20-ához ezt Is. A vitatható 49-es alkotmány 1989 fordulata óta visszatértünk államalapító Szent István királyunkhoz. Az Európához csatlakozás ma hangzatos, de üres frázis. Ml már majdnem ezer éve oda tartozunk, nemcsak földrajzilag, hanem politikai, Jogi és kulturális értelemben egyaránt. Ennek ékes bizonyítéka, egy réges-régl augusztus 20-a. Szent István királyunk műve elsősorban az európaiságunk, amire büszkék lehetünk, hiszen ő alapította meg uralkodása során (1001-1038-lg) a maga korában a legkorszerűbbnek tekinthető keresztény magyar államot. E nehéz folyamat kemény, időnként népszerűtlen belpolitikai lépéseket, következetes jogalkotást, törvénykezést és kiváló stratégiai érzékkel felépített, sikeres külpolitikát foglalt magába. Ez utóbbi az ország elfogadtatására, a stabilitás elérésére, hazánk megfelelő súlyának kialakítására Irányult. Közigazgatási rendszerünk példájául a nagyhatalom Frank birodalom őrgrófságai szolgáltak. Azt is kevesen tudják, hogy államiságunk Idősebb mint Angliáé. Pedig Igaz. I. Istvánt az államalapító királyt és vele államiságunkat is a leghitelesebb források szerint 1083. augusztus 20-a óta ünnepeljük. I. László királyunk a későbbi Szent László határozta el, hogy az ország politikai súlyának növeléséért az államalapító István király tiszteletének egyetemes kultuszát alakítja ki. Ezért kezdeményezte István szentté avatását. István halála napja 1038. augusztus 15-e volt. Ezt a napot az árpádházi királyok törvénykezési nappá nyilvánították. István földi maradványait a halála után rögtön kirobbant hatalmi harc elől sebtiben elrejtették egy ideiglenes sírban. László 1083.

augusztus 15-én, a törvénykezési napon rendelte el a nehéz kőlappal lezárt sír felnyitását, hogy a nagy királyt Székesfehérvár főtemplomában, méltó helyen helyezzék örök nyugalomra. A vaskos kőlapot semmilyen erő nem bírta elmozdítani. A legenda szerint Lászlónak azt tanácsolták, hogy Vlsegrád börtönéből engedje szabadon nagybátyját, a méltatlanul bezárt Salamon királyt. Miután ez napokon belül megvalósult, már semmi akadálya nem volt annak, hogy a sírt augusztus 20-án ünnepélyes keretek között felnyissák. Remekmívű, ezüst ereklyetartóba helyezték a hamvakat, s a koronázó templomba szállították. Ez a nap lett István király szentté avatásának a napja - legalább is a világi hatóságok részéről. De az egyházi kanonizáció időpontjától függetlenül a nagy király egyetemes kultuszának első napja, ünnepe ez az augusztus 20-a maradt. Szent István emlékét a naptár is őrzi.

Azóta is, bármilyen politikai rendszer van Magyarországon, e napon ünnepeljük a közel ezeréves magyar államiságot.

Az Európához tartozást.

Pénz helyett árucikk

Segélycsomag rászorulóknak

Az erzsébetvárosi önkormányzat szociális bizottsága új formában kívánja támogatni a rendszeres nevelési vagy szociális segélyben részesülő kerületi lakosokat. E juttatások egy részét ugyanis ezentúl nem pénzben, hanem élemiszer és tisztítószercsomag formájában küldik el a kedvezményezettekhez.

Július 1-től e program keretében tehát ilyen küldeményt kapnak azok, akiknek lakhatási támogatás jár, s azok a gyermekes családok is, amelyek az évenként egyszer folyósított beiskolázási segélyben részesülnek. A segélycsomagok bevezetése és elosztása kapcsán Koromzay Annamáriával és Pencz Jánossal, a szociális bizottság tagjaival beszélgettünk.- A csomagok csak az előzetesen megállapított segély egy részét váltják ki kezdte Koromzay Annamária -, s a fennmaradó összeget változatlanul készpénzben Juttatjuk el a jogosultaknak.- Mit tartalmaznak ezek a csomagok?- Csupa olyan árucikk van bennük, amelyeket az átlagember fogyaszt, s a háztartásban feltétlenül szükséges - válaszolta Pencz János. - A csomagok értéke 1000 és 9000 forint között változik, attól függően, hogy mekkora segélyben részesül az adott család. A legtöbben 2-3 ezer forint közötti küldeményt kapnak. A búzadarától a fogkrémen át minden megtalálható ezekben, sőt még a gyerekek édességszükségletére Is gondoltunk. A csomagok tartalmán belül egy-két árucikk változhat, ám azok értéke mindig állandó.

(Folytatás a 3. oldalon)