Erzsébetváros, 1994 (2. évfolyam, 1-17. szám)

1994-07-15 / 10. szám

ÖNKORMÁNYZATI HÍREK A vélemények megoszlanak (Folytatás a 1. oldalról) Az rt. anyagát kiadtam két teljesen független szakértőnek, akik véleménye hétfőn - i 1 érkezett meg. Aznap volt a má­sodik rendkívüli testületi ülés. A beérkezett szakértői vélemények Ismeretében - bár elviekben egyetért a helyiséggazdálkodás! knnrpprlnvnl íamtJvet a Gazda- ságl Bizottság az érdekvédelmi szeryezéMrkpi pgyTTff~^Oakín*M k), és egyik sarkalatos pontja, hogy az önkormányzat érdeké­ben a vagyont egy külső cégnek kell kezelnie - az rt. tervezetét a képviselő-testület átdolgozásra visszaadta, Tölgyesi Miklós al­polgármesternek." > > > Tölgyesi Miklós alpolgánnester „Aközvagyon értékének meg-_ őrzése és minél nagyobb Jőve* deTmezőségének biztosítása kö: //•fedek, csakúgy, mint a befolyó pénz elköltésének minél hafeko- nvaStTés ellenőrzött módja Ez a közérdek került mára válságos helyzetbe a következők miatt: 1. Az önkormányzat meglévő helyiségbérleti szerződései álta­lában alacsony, nem-placl bér­leti díjakat tartalmaznak, ame­lyek ráadásul nem követik az inflációt, így lehet, hogy a terve­zett évi körülbelül 850 millió fo­rint bevétel az 1991. évi bevétel­nek reálértékében csak körülbe­lül 60 százaléka. 2. Az ERIK Vállalat a jelentős számú nem fizető helyiségbérlő miatt az évi 850 millió forintból Idén csak körülbelül 600 millió forintot képes beszedni, ha a dolgok nem változnak. 3. Régi probléma, hogy a be­szedett pénz nem kerül be az önkormányzat költségvetésébe, hanem azzal az ERIK Vállalat gyakorlatilag szabadon rendel­kezik és ezt szabadon költi el. Ezeket a problémákat egy kü­lönálló úgynevezett vagyonkeze­lő szervezet felállításával szeret­nénk megoldani, mivel erre sem a Polgármesteri Hivatal, sem az ERIK Vállalat Irodái, sem a ket­tő Jelenlegi kombinációja nem látszanak alkalmasnak. További szempont, hogy a bérlők Is szí­vesebben állnak kapcsolatban egy rugalmas, a piaci gondolko­dásra hajlamos szervezettel, mint a bürokráciával. A vagyon­kezelő feladata lenne a helyiség­és lakásbérleti szerződések megkötése, a bérleti díjak be­szedése, az egyéb bérbeadási kötelezettségek teljesítése, a Jó gazda gazdaságával. Ezen felül a tervezet a lakaselidegenítés és * a rendelet szerinti szűk kör­ben * a helyiségeladás feladatá­val Is a társaságot bízná meg. A vagyonkezelő Jutalék felszámítá­sával, valamennyi bevételét az Önkormányzat költségvetésébe utalja át, vagyis az önkormány­zat pénzének elköltésére nincs felhatalmazva (szemben az ERIK Vállalattal.) Az eddigiekből látszik, hogy a társaságba nem mentődik át va­f yon, mivel vagyont az alaptő­én kívül egyáltalán nem kap. Értelmetlen gyanusítgatások jelentek meg azzal kapcsolat­ban, hogy az önkormányzat mellett külső cég, az EURO- HAND Is részt venne az alapí­tásban, szakmai tudást és pénz­ügyi kapcsolatrendszert hozva az új társaságba. Ez önmagá­ban semmilyen veszélyt nem je­lenthet, mivel bevitt vagyon hiá­nyában a társaság belső össze­tétele mintegy, az önkormány­zat vagyonával megbízásos ala­pon, a szerződés áltál megsza­bott módon és keretek között gazdálkodik, és számol el. Az Erzsébetváros következő számában összeállítást közlök arról, hogy más kerületek Illetve a ml önkormányzatunk, milyen gazdasági társaságok alapításá­ban vett részt. KI fog derülni, hogy a most létrehozandó va­gyonkezelő társaságban Javasolt 80 százalékos többségi tulajdoni arány és a 100 százalékos igaz­gatósági arány a szokottnál jó­val erősebb kontrollt biztosít az önkormányzat számára. Egy utolsó megjegyzés azzal az ellenvetéssel kapcsolatban, hogy elkéstünk a dolgokkal és etikátlan Ilyen döntéseket hozni. A gazdálkodás új alapokra he­lyezésével csak annyira késtünk el, amennyire az új lakástör­vény meghozatala késlekedett: a teljes szöveg csak ez év április 1-vel lépett hatályba. A pénz­ügyi válság nem tűri a megoldás halogatását. Nincs korán, de annyira késő sincs, hogy ölbe tegyük a ke­zünket.” >>> Faragó János polgánnester: „Ez az egész história június 16-a körül kezdődött. Négyna­pos hivatalos kiküldetésen vol­tam Llchtenstelnben. Csütör­töktől vasárnapig. Ezalatt Töl­gyesi Miklós alpolgármester összehívta a képviselő-testüle­tet, ami alapvetően törvénysér­tő, hiszen az Önkormányzati Törvény szerint azt csak a pol­gármester hívhatja össze, tartós távolléte esetén pedig az általá­nos helyettes, aki dr. Pollnszky Márta. Ennek a 23-1 testületi ülésnek az anyagában egy egyszemélyes vagyonkezelő részvénytársaság megalapítása is szerepelt. Tulaj­donképpen az egyszemélyes részvénytársaság létrehozatalá­nak nem Is lennék kifejezetten ellene, hiszen egy Ilyen társaság könnyebben tudná kezelni a va­gyont, mint a hivatal különböző Irodái és az ERIK Vállalat, és hangsúlyozom, mint egyszemé­lyes rt. önkormányzati hatás­körben is maradhatna. Moráli­san azonban mégiscsak aggá­lyaim támadtak. Egy Ilyen át­alakítás három-négy hónappal az új önkormányzat felállása előtt etikátlan, annál Is Inkább, mivel egyáltalán nem valószínű, hogy a következő testület ugyanezekből az emberekből fog állni. De ha egyszemélyes rész­vénytársaságról van szó, alapjá­ban véve ha nehezen Is, de ké­sőbb megszüntethető. Aggálya­im elmondása után Tölgyesi úr szünetet kért, majd ezt követően mint egy bűvész a kalapból elő­varázsolt egy kétszemélyes rész­vénytársaságról szóló előterjesz­tést, amelyben az önkormányzat és az ERIK Vállalat vagyonának apportálása szerepelt, s emellett egy számunkra Ismeretlen cég, mint második személy. Amikor rákérdeztünk hogy milyen cég ez, egy képviselő azt válaszolta, ha aláírjuk majd megtudjuk. Furcsának tartottam a szituáci­ót és ellenérzést váltott ki belő­lem. Hiszen egy kétszemélyes rt. Igazgató tanácsába később be­kerülhetnek a Jelenlegi testületi tagok, s kezükben tarthatják a kerület teljes vagyonát. Majd megszületett a testületi határozat, hogy a polgármester azonnal köteles aláírni az alapí­tó okiratot és a szindikátusi szerződést. Én közöltem, hogy csak Jogi szakértőim véleményé­nek kikérése után vagyok haj­landó ezt megtenni. Elküldtem az anyagot. A néhány nap múl­va visszaküldött szakvélemény­ből kiderült, hogy a szerződés nemcsak jogszabály-, de alkot­mánysértő passzusokat is tar­talmaz. (Például az ERIK Válla­lat vagyonát apportként csak" akkor lehet bevinni a rész­vénytársaságba, ha a vállalat megszűnik, vagy átalakításáról döntés születik. Alkotmánysértő a szindikátusi szerződés megfo­galmazásában az, hogy öt évig semmilyen testület semmilyen döntést nem hozhat arra vonat­kozóan, hogy az rt. megszűnjön, és semmilyen formában nem korlátozhatja az testületé az rt munkáját.) A következő testületi ülésen dr. Ungár László Jegyző Is törvé­nyességi észrevételt tett. Koráb­ban erre nem volt módja, hiszen nem kapta meg az anyagot Én még két ügyvédtől kértem véleményt s a junius 30-ai tes­tületi ülésen bejelentettem a Jo­f l szakértők véleményét amire orábban már utaltam. Továbbá közöltem, hogy délután koszo­rúzásra kell mennem. Ezt köve­tően Koromzai Annamária beje­lentette, hogy tanácsnoki beszá­molóját vegyük fel napirendre. Ezt megszavazta a testület. Én elmentem a koszorúzásra és az ülés vezetését átadtam dr. Po­llnszky Mártának. Negyedötre értem vissza. Meg­döbbentem tapasztaltam, hogy a tanácsnoki beszámoló a fe­gyelmimre és felfüggesztésemre Irányuló javaslat. Az volt elle­nem a vád, hogy egyrészt, kés­ve, másrészt nem hajtottam végre a Lakásbizottság határo­zatait. Azaz nem utaltam át 80 millió forintot az ERIK Vállalat­nak a tetők felújítására, másik 40 milliót a pincék víztelenítésé­re. Igaz. Valóban késve utaltam át az összeget, méghozzá azért, mert a lakáseladásokból eddig befolyt pénzösszeget különböző címletekben lekötöttem az egyik bankban. Erre rendeletben tör­tént felhatalmazásom van. Az önkormányzat költségvetési rendelete 191 millió forint ka­matbevételt ír elő. Ezzel tudjuk csak tartani a kiadási oldalun­kat. Ha a kamatok kiesnek, lik­viditási problémája lehet a hiva­talnak. A negyedéves lejáratig Rabb Viktorral, az ERIK Vállalat Igazgatójával megbeszéltem az átütemezést. Később el Is kezd­tük az utalást. Egyetlen olyan tétel volt - egy núsz milliós nagyságrendű -, amit augusz­tustól októberig kellene átutal­ni. A másik vad ellenem, hogy nem írtam alá egy pályázatot. Ezt Is súlyos kötelezettség-sze- gésnek rótták fel. Nem kíván­tam megtagadni a pályázatot de egy két dologgal nem értek egyet. Meg kell hagyni egy pol­gármesternek a mérlegelési Jo­got, hiszen a testület döntéséi­ért ő vállalja a felelősséget. A pályázat most Is Itt fekszik az asztalomon. Felfüggesztésem augusztus 1 - Jével lejár. Nem tartom kizártnak, hogy Ismét találnak okot annak meghosszabbítására. Hiszen amennyiben Tölgyesi Miklós al­polgármester u) előteijesztése csak egy pontban Is sérti a lakos­ság érdekét, én nem írom alá a Vagyonkezelő Rt alapító okiratát." > > > (A fegyelmi bizottság a polgár- mester ellen Indított fegyelmi el­járásról csak a vizsgálat lezárá­sa után ad tájékoztatást) 2 ERZSEBETVAROS 1994/10. szám

Next

/
Oldalképek
Tartalom