Erzsébetváros, 1993 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1993-08-03 / 5. szám
A kerület középső részén - az Erzsébet körűt és a Rottenbiller utca között - a jobbára zsellérek lakta területen a belső erzsébetvárosinál később alakult ki a dűlőutakból az utcahálózat. A kelet-nyugati irányú utcák közül napjainkban a Csengery és a Rottenbiller utca közé eső Jósika utca német neve 1838-ban Winkelgasse, a Rózsa utcától a Rottenbiller utcáig. Mai nevét 1878-79-ben kapta. Jósika Miklós (1794-1865) regényíró, a szabadságharc alatt a Honvédelmi Bizottmány tagja. Az emigrációban a sajtóügynökséget irányító Központi Iroda megszervezője volt. A Barcsai/ utca nevét 1878-ban kapta a régi magyar Barcsay-családról. Tagjai közül jelentősebb B. Ákos (1619-1661) erdélyi fejedelmi helytartó, majd fejedelem B. Ábrahám (1742-1806) költő, a testőrírók egyike. (A Barcsay családnév egyébként „i" végződéssel is előfordul.) A rövid Hutyra Ferenc utca neve 1878-79- ben Amazon utca volt; mai nevét 1939-ben kapta Hutyra Ferencről (1860-1934), aki az Állatorvosi Főiskola rektora volt. Az ugyancsak rövid hái;om utca közül a Munkás utca 1872-ben, a Tivadar utca 1896-ban, a 15 méter széles Barát utca pedig 1937-ben kapta nevét. Mindhárom utcanév eredete ismeretlen. Nem így a Péterfy Sándor utcáé, amelyet a Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1875-ben az Alsóerdősortól a Rottenbiller utcáig Óvoda utcának nevezett el, bizonyára egy, akkor az utcában volt óvodáról. Szabályozás folytán az utcát a Garay térig meghosszabbították, sőt, ezt megelőzően az Óvoda utca az akkori Arára útig terjedt. 1914-ben az Óvoda utca a Garay térig Péterfy és még ugyanebben az évben Péterfy Sándor utca nevet kapta. Péterfy Sándor (1841-1913) neves pedagógiai író, az Eötvös Alap megteremtője volt. A kerület középső részét észak-déli irányban átszelő utcák közül a Hársfa utca a Király utcától a Rákóczi útig vezet. Német neve 1838-ban a Kerepesi úttól a Dohány utcáig Gablergasse, a Dob utcától a Király utcáig Lindengasse. 1866-ban - szabályozás kapcsán - a Dob és a Dohány utca közötti rész az Új Hársfa utca nevet kapta. A Gabler utca nevét egy jómódú pesti iparoscsaládtól nyerte. 1874-ben a Dob és a Király utca közötti szakasz visszakapta régi nevét. Még ugyanabban Sz évben az Új Hársfa utcát is Hársfa utcának nevezeték el. 1879-ben a volt Gabler utcára is kiterjesztették a Hársfa utca elnevezést. A szomszédos VI. kerületből a Csengery, a Vörösmarty, az Izabella és a Rózsa utcák áthúzódnak kerületünkbe. A Csengery utca német neve Rákosgrabengasse, majd Rákosárok utca (a régi Lerchenfelden). A Podma- niczky és a Király utca között a ligetnél egy árok húzódott, ezt nevezték így és erről az utcát. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1874ben a régi nevét fenntartotta. Mai nevét 1882- ben kapta. Csengery Antal (1822-1880) történettudós, író és publicista, Pest és Buda egyesítésének szószólója volt. A Vörösmarty utca nevét 1872-ben kapta, Vörösmarty Mihályról (1800-1855), a reformkor egyik legnagyobb költőjéről, a Szózat szerzőjéről. Az Izabella utca nevét ugyancsak 1872-ben kapta Zápólyái János király feleségéről, a lengyel királyleányról (1519-1559). A Rózsa utca 1838-ban Drei Rosengasse a Király utcától a Podma- niczky utcáig és Winkelgasse a Király utcától a Szegényház tér felé. 1850-től az egész utca Rózsa utca lett. 1945-től a rendszerváltozásig Rózsa Ferenc utca volt. A Rózsa utca végében levő Rózsák terének német neve 1858-ban Wiehmarkt, 1873-tól Baromvásár. 1878-ban a Szegényház tér nevet kapta (a térre nézett a szegényház, a mai Korányi Kórház). A Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1932- ben, Árpádházi Szent Erzsébet halálának 700. évfordulója alkalmából - a szent szobrának felállításával egyidejűleg - Rózsák terének nevezte el. Az Erzsébetváros középső részében még két térrel találkozunk: az Izabella utca végében levő Hevesi Sándor térrel és a rövid Almássy utca melletti Almássy térrel. A Hevesi Sándor tér névtelen kis terület volt, amely régi nevét - Izabella tér - 1900-ban kapta. Mai névadója Hevesi Sándor (1873- 1939) dramaturg, a Thália Társulat egyik alapítója, az Operaház, majd a Nemzeti Színház főrendezője, később igazgatója. Az Almássy tér helyén háztömb volt,-nevét 1879ben kapta. Az Almássy-féle telkek között nyitott Almássy utca nevét 1884-ben arról a családról kapta, amelynek érdemes tagja volt Almássy Pál (1818-1883), az első népképviseleti országgyűlés alelnöke, aki 1849. április 14-én Debrecenben házelnökként kihirdette a Függetlenségi Nyilatkozatot. A Rákóczi útról nyíló utcák közül az Osvát utca a Barcsay utcáig, a Szövetség utca a Hevesi Sándor térig, az Alsóerdősor az Izabella utcáig, a Huszár utca a Péterfy Sándor utcáig terjed. Az Osvát utca, a régi Miksa utca német neve 1850-ben Neuegasse, 1870-ben a Kerepesi úttól a Dob utcáig Miksa utca. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1874-ben a régi nevét fenntartotta, majd „szabályozás folytán a Dob utca és a Barcsay utca közti útszakasz e néven megnyílt". A Miksa utca nevét Miksa mexikói császárról (1832-1867), Ferenc József öccséről kapta. Az Osvát utca nevével Osvát Ernő kritikus, írónak (1878-1929), a Nyugat szerkesztőjének állít emléket. A Szövetség utca német neve 1830-ban Allianzgase, 1850-től a Kerepesi út és a Dob utca közötti szakasz Szövetség utca. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1874-ben a régi nevet fenntartotta; 1900-ban az utca vége az Izabella tér nevet kapta. Az utcát az 1815-ben létrejött Szent Szövetségről nevezték el. Az Alsóerdosor német neve 1817-ben és 1838-ban Wald-Zeile, 1866-ban magyar neve Erdősor, mert a Városliget beültetett területe miatt az utcában csak egy házsor volt. 1874- ben az Alsóerdősor nevet kapta. A Huszár utca 1879-ben kapta nevét. A név eredete ismeretlen. (folytatjuk) Dr. Berti Béla A Fővárosi Villamos Vasút székhaza a századfordulón 8 ERZSÉBETVÁROS 1993/5. SZÁM Helytörténet UTAK - UTCÁK - TEREK 5.
