Erzsébetváros, 1993 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1993 / 3. szám
Helytörténet 3. A régi (11,63 négyzetkilométer nagyságú) és az új (2,10 négyzetkilométer nagyságú) Erzsébetváros nyugati oldalát, a mai Rákóczi út és Király utca közé eső részt a Belvárostól a régi pesti Országút (Landstrasse) választotta el. Ez 1874-ben III. Károly királyról a Károly körút nevet kapta. Ma is ez a neve, de volt már Károly király út, Népkörút, Somogyi Béla út, Tanács körút. A mai VEI. kerületet északon a Lövölde térig a Király utca, onnan pedig a Városligeti fasor határolja. A Király utca Mitter- mayer Tóbiás Antal házáról kezdetben a Mittermayer Gasse elnevezést kapta, majd 1804-ben Königgasse a Nagymező utcáig, innen a Lövölde térig Lerchenfeld (Pacsirtamező). 1860-ban az egész - napjainkban is - Király utca az elején megnyitott „Angol király" kocsmáról kapta a nevét. 1951-től a rendszerváltozásig Majakovszkij utca volt. A Lövölde tér neve onnan ered, hogy amikor a Lövész utcai (mai Királyi Pál utca) pesti „polgári lövőhely"-et az 1838-as árvíz romba döntötte, annak pontos mását a mai Lövölde tér délkeleti sarkán építették fel 1840-ben. A tér nevét 1874-ben az 1890- ig működött lövöldéről kapta. Az 1850 előtt német nevű Stadtwäldchen Allee magyar neve ma is Városligeti fasor. Két alkalommal változtatták meg a nevét: 1920-ban Vilma holland királynőről Vilma királynő útnak, 1951-ben Gorkij fasornak nevezték el. A kerület keleti határa a Dózsa György út 1945-ben kapta mai nevét. Régi neve Aréna út, mert az 1850. évi térképen ott áll az István út sarkán az Aréna épülete. 1874- ben „a régi Aréna út elnevezés a Kerepesi út és Lehel utca közötti szakaszra fenntartatott". A továbbiakban - a déli oldalról - a Verseny utca, a Thököly út, a Baross tér és a Rákóczi út határolja a mai Erzsébetvárost. A Verseny utca névtelen utca volt 1879-ig, amikor is a Fővárosi Közmunkák Tanácsa (a továbbiakban FKT) kiadott hivatalos utca-elnevezési térképe ennek a volt lóversenypálya-tér felé vezető útnak ezt a nevet adta. A XVIII. század végén még Hatvani országútnak nevezett, 1804-ben Kere- pescherstrasse, 1850-től Kerepesi út régi nevét az FKT 1874-ben fenntartotta, 1906- ban kapta a Rákóczi út elnevezést, abból az alkalomból, hogy II. Rákóczi Ferencnek addig Rodostóban nyugvó hamvait a nemzet 1906 őszén országos ünnepség keretében hazahozva, a hamvakat hozó díszmenet ezen az útvonalon vonult a Bazilikához. A Thököly út német neve 1850-ben Csömörerstrasse, 1866-ban Csömöri út. Az FKT 1874-ben régi nevét fenntartotta, 1906- tól azonban a Csömöri útnak a Baross tér és a Hajtsár út közé eső szakasza - ugyancsak Rákóczi és száműzött társai hamvainak ünnepélyes hazahozatala emlékére — lett Thököly út. A Rákóczi és a Thököly út közé eső Baross tér nevét 1902-ben kapta Baross Gáborról, a „vasminiszterről", aki államosította és fellendítette a magyar vasútat, a Vaskapu szabályozásával pedig naggyá tette a dunai hajózást. A tér egyik oldala a VIII., a másik a VII. kerülethez tartozik. Az 1871. évi XLII. t.c. határozta el a Nagykörút építését. A Sugár út mellett ez a XIX. század második legnagyobb város- építési alkotása volt. A kerületünkre jutó 764 méter hosszú és 45 méter széles Erzsébet körút (amelyet a Fővárosi Tanács VB a Teréz körúttal egyesítve, 1950. október 17- én tartott ülésén Lenin körútnak nevezett el), az alatta húzódó főgyűjtőcsatornával és késő eklektikus épületeivel elválasztja a belső és a középső Erzsébetvárost. A kerület belsejében kelet-nyugati irányban húzódó utcák közül a három leghosz- szabb a Dob, a Wesselényi és a Dohány utca. Az egyik legrégibb pesti utca, a Dob utca német neve az 1804-1827 közötti évekében Drei Frommelgasse, 1850-től Három Dob utca, az utcában lévő „Három dobhoz" címzett vendéglőről. Mai nevét 1874- ben, illetve 1889-ben kapta. 1879-től tíz évig ugyanis „a Dob utcának külső része az István tértől Külső Dob utca lett". A Wesselényi utca neve 1850-ben a Síp utcától a Rottenbiller utcáig Aréna út volt, a felső végén állott nyári színkörről. 1872- ben kapta a Wesselényi utca nevet, amelyet az FKT 1874-ben továbbra is fenntartott. 1899-ben az utcának a Dohány és a Síp utca közötti darabját is így nevezik el, miután megszűnt mint zsákutca. 1929 óta a Károly körúttól a Rottenbiller utcáig terjed a Wesselényi Miklósról, az árvízi hajósról elnevezett utca. A Dohány utca 1804-ben Seiten Landstrasse (oldalsó országúinak fordítható), 1817-ben és 1838- ban a Síp utcai dohánygyárról Tabakgasse a Károly körúttól a Síp utcáig, míg a Síp utcától tovább, kelet felé Felbergasse, 1850-től Dohány utca és Fűzfa utca néven szerepel. 1873-tól végig Dohány utca. Az FKT 1874-ben a régi nevét fenntartotta. A Madách Imre út nevét „Az ember tragédiája" írójáról kapta 1938-ban. Előtte - 1934-ben - az FKT-ban az Erzsébetvároson átvezető utat terveztek, amelyet Erzsébet sugárút vagy Erzsébet út néven nyitottak volna meg. A terv azonban nem valósult meg - most készül új változata: a Madách sétány (Erzsébetváros, 1993/1.2. szám). (folytatjuk) dr. Berti Béla A Király utca 47. sz. alatti Pekáry ház. építette Pollack Ágost 1847-48-ban 8 ERZSÉBETVÁROS 1993/3. SZÁM
