Erzsébetváros, 1993 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1993-10-18 / 8. szám
K Royal Ragyszálloda Nagykörútnak az Erzsébetvárosra eső részén, az Erzsébet körúton épült fel közel száz éve a kerület két olyan monumentális létesítménye, minta Royal Nagyszállodaésa New York-palota. Napjainkban mind a kettő lakattal lezárva várja sorsának jövőbeni alakulását. A Sugárút (a későbbi és mai Andrássy út) és a Nagykörút kiépítése továbbá az 1885-ös első országos kiállítás, amelynek százezernél is több külföldi látogatója volt, arra ösztönözte az 1894-ben alakult Royal Nagyszálló Részvénytársaságot, hogy a fejlődő főváros művészeti és szórakozási központját nem a Belvárosban, a pesti városmagban, hanem a sűrűn lakott VI. és VII. kerületben kell kialakítani. Az 1884. évi XVlll. t.c. többek között a Nagykorú t létesítését biztosítja. Addig (1872- 1883) csupán 23 ház épült a Nagykörúton, azonbana törvénynyújtotta sokkedvezmény és a gazdasági fellendülés, után 1884 és 1890 között, újabb 106 bérház épült. A részvény- társaság 1894-ben a még sok beépítésre váró telek közül a Nagykörút legjobb helyén, a nagyforgalmú Király utca közvetlen közelében, a 31 és félezer négyzetméternyi, a Hársfa utcáig terjedő telket megvásárolta. Ezen a főváros kellős közepére eső telken - a mai Erzsébet körút 49. sz. alatt - épült fel a nagyszabású hangverseny- és bálteremmel kapcsolt, első osztályú elegáns szálloda, Közép-Európa addigi legnagyobb, a mai értelembe vett szálloda-kombinátja. & A tervezésre és az építkezési munkálatok irányítására 1894-ben az akkor még kevéssé ismert Ray Dezső mérnök kapott megbízást, aki a zürichi műegyetemen szerzett diploma t és Párizsban építőművészeti tanulmányokat folytatott. (Ő volt egyébként a LukácsGyógy- fürdő szállodájának átalakítója, 1924-ben, iszapfürdőjének tervezője). Az 1895-ben megtartott bokrétaünnepély után egy évvel a Millenium évében - ez volt egyébként a kikötés is - 1896. április 30-án megnyílt a Monarchia legnagyobb szállodaüzeme. A szállodát és vendéglátóhelyeit (éttermei, kávéháza, pálmakertje, cukrászdája, éjjeli mulatója), valamint üzletsorait, nem utolsó sorban a propaganda hatására, a kiállításra érkezők közül sokan keresték fel és a Royalbanszálltakmeg. A mindig „teltházat" jelentő szállodában előre kellett szobát rendelni. ■n k ' égy hónappal azután, hogy a Lumiére fivérek Párizs egyik nagy kávéházának pincehelyiségében nyilvános mozielőadást tartottak, magyarországi megbízottjuk - Eugéne Dupont - engedélyt kapott az újonnan megnyílt Royal szálló kávéházának különtermében az első filmek vetítésére. A közönség az 50 krajcáros belépődíj ellenére- ez nem kis pénz volt akkor - tódult az előadásra, hogy lássa a mozit, az elsötétített teremben a vászonra vetített új francia csodát, egy teljes éven át, hetenként változó műsorral. Közvetlenül a nagyszálloda megnyitása után a Nagykörút még üres háztelkei beépülnek, „Royal" néven üzletek, színház, orfeum és egyéb szórakozóhelyek nyílnak, később pedig ahogy a Nagykörút jellege is megváltozott, a Royal Nagyszálloda közönsége is kicserélődött: művészek, írók, festők, színészek, majd filmesek és újságírók, mellettük üzletemberek keresik fel a szállodát és látogatják kávéházát, éttermét. Csupán néhány nevet említünk a szálloda vendégei közül: Krúdy Gyula, aki a beteg Ady Endrének olyan szobát szerzett, amely közvetlenül az utcáról biztosítja a bejárást. Bródy Sándor, aki Hatvány Lajost és Bánffy Miklóst látta vendégül, fia Hunyadi Sándor, Harmat Imre, Fényes László a riporter, Nagy Lajos, Zsolt Béla, az „Erzsébetváros" című színdarab szerzője. A Nyugat és a Vajda János Társaság üléseit több alkalomból a Royalban tartották, a melynek ha ngverseny term e volt a színhelye Szomory Dezső egyfelvonásosának: „Botrány az Ingeborg-koncerten". A Royal külföldi vendégközönsége egyrészt a csoportos idegenforgalomból adódott, másrészt a hang- versenyteremben fellépő művészek is itt találtak szállásra. Saljapintól kezdve Max Reinhardtig, a némafilm sztárjai közül Ásta Nislen és Valdemar Psylander a szálló lakói voltak, a kapu előtt autogrammkérők várták őket. A hangfogó szőnyeggel bevont folyosókat gobelin- és textilművészeti alkotások, a vendégszobákat kerámiák díszítik és félezer értékes kép: Domanovszky Endre, Berény Róbert, Szőnyi István stb. alkotásai. R • *. szálló hangversenyei és báljai az első világháború kitörésével elmaradnak, a nagyterem helyén 1915. október 31-én megnyílik az első ezerszemélyes fővárosi nagymozi: a Royal Apolló. 1944. március 19. után, a második világháború alatt németek tartották megszállva az egész Royalt. 1953-ban már 170 szobát helyreállítottak, de 1956-ban az épület csaknem teljesen kiégett. 1961. augusztus 21-én megnyílt az újjáépített Royal 367 szobával, 601 ággyal, 317 fürdőszobával. Akkor nyolcezer izzólámpa és fénycső világította meg a helyiségeket. A mára erősen leromlott állapotba került szálloda vendégköre főleg külföldiekből állt. A Nagyszálloda homlokzatánálló,a négy évszakot ábrázoló öntöttvas most azt várja: mi lesz veled Royal? F zerkilencszázkilencvenegyőszénazegész Royal-épületegyüttest be kellett zárni, egyrészt azért, mert megőrizni és korszerűsíteni nem érte volna meg, másrészt külföldi vállalkozót erre nem találtak. Később három pályázó a lebontást és újjáépítést javasolta. A nagykörúti külső városkép megmaradt volna, a mozi is, de a bál- és konferenciaterem került volna oda. A hitelt az irodaház bérbeadására és a földszinti üzlethelyiségek finanszírozására adták volna, minthogy a megtérülés ezeken a területeken gyorsabb, mint a szállodánál. 1992. október 20-án megállapodás született az Állami Vagyonügynökség, a Fővárosi Ónkormányzat, a Budapesti Film, és Hungarhotels, a kanadai Sefri cég, valamint a CBC francia szállodakivitelező között a Royal szálloda átépítésének feltételeiről. A Műemlékfelügyelet előírásai szerint kell helyreállítani a modem szálló és irodaépület együttest. A Royal Apollóból ismét báltermet, továbbá öt termes, 1500 fős mozicentrumot építettek volna. A Budapesti Film pályázatot írt ki; ez lett volna az első eset, hogy a külföldi tőke új mozi építésében is részt vesz. A legújabb fejlemény az, hogy új pályázatot ímakki a nagykörúti Royal Szállóra azu tán, hogy a kanadai Sefri cég a magyarországi turizmus visszaesésére és adminisztrációs akadályokra hivatkozva, nem élt vételi lehetőségével. A Sefri céget az Állami Vagyonügynökség perelni fogja. Dr. Berti Béla 1993/8. SZÁM ERZSEBETVAROS 9
