Erzsébetváros, 1993 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1993-09-27 / 7. szám
Budapest VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzatának 17/1993. (IX. 13.) sz. rendelete (folytatás a 3. oldalról)_______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________ 1993. (IX. 13.) sz. rendelete az önkormányzati tulajdonban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének átmeneti szabályozásáról Általános indokolás A helyi önkormányzatok megalakulásával összefüggő kiegészítő és átmeneti szabályokról szóló Atv., valamint az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba adásáról szóló Ötv. rendelkezései, az új törvény hatálybalépéséig, az állam tulajdonából az önkormányzatok tulajdonába kerülő nem lakás céljára szolgáló helyiségekre továbbra is az állami tulajdonú helyiségekre vonatkozó rendelkezéseket terjesztette ki és tartotta hatályban. A helyi ön- kormányzatok így az Erzsébetvárosi Önkormányzat is - az új jogszabály hiányából adódó - átmeneti helyzetet úgy igyekezett áthidalni, hogy a helyiségek elidegenítésére "moratóriumot", ideiglenes tilalmat rendelt el, vagy a helyi rendeletalkotás során törekedtek arra, hogy a központi jogi szabályozás hiányát pótolják. Ezek a megoldások azonban nemcsak jogellenesnek bizonyultak, hanem sértették a vállalkozási szabadságot, a bérlők jogos érdekeit. Ezt nemcsak több bírósági ítélet, hanem a lakosság és különböző szervezetek részéről tapasztalható észrevételek is jól jelzik. A Kormány által beterjesztett, az önkormányzatok tulajdonába kerülő bérlakásokra, illetve a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre vonatkozó törvényjavaslatát az Ország- gyűlés elfogdta, azonban a Települési Önkormányzatok Szövetsége alkotmányos jogaival élve az Alkotmánybírósághoz fordult útólagos normakontroll iránti kérelmével. Az Alkotmánybíróság határozata ez idáig még nem született meg, azonban az önkormányzatoknak így lehetőségük maradt átmeneti jelleggel -1993. december 31-ig - rendezni a helyi életviszonyokat a törvény végrehajtására, alkotmányos szabályozási jogkörben. A tervezet - jelenleg még új törvényi szabályozás hiányában - fogalmazza meg a helyiségek elidegenítésének átmeneti szabályait, szem előtt tartva a vállalkozás élénkítését, a tulajdonlást támogató szempontokat. RÉSZLETES INDOKLÁS 1. §-ához A rendelet hatálya az Atv. és az Ötv. rendelkezései szerint nem valamennyi önkormányzati tulajdonra vonatkozik, csak azokra a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre, amelyek az állam tulajdonából kerültek az önkormányzat tulajdonába, így a rendelkezések nem érintik az egyéb módon, például vétellel, felajánlás elfogadásával létrejött önkormányzati tulajdonviszonyokat. Ezért a törzsvagyonra vonatkozó rendelkezéseket elegendő az állami tulajdonból átkerült helyiségekre kiterjeszteni, a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakra vonatkozó feltételekkel. Ez a megoldás összhangban van a hatályos jogi szabályozással és ugyanakkor nem köti meg az önkormányzat kezét a többi helyiség tekintetében, ahol a tulajdonosi alapjogok a rendeletben előírt központi jogi korlátokra építő megoldások nélkül szabadon érvényesíthetők. A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon nevezett körére vonatkozó feltételeket a rendelet tartalmazza. A rendelet a forgalomképtelen törzsvagyon körébe vonja a kú emelt útvonalakon lévő helyiségeket mint az önkormányzat pénzügyi stabilitását biztosító vagyont. 2. §-ához A rendelet a hatályos jogi szabályozással összhangban azt tartalmazza, hogy az elidegenítés kezdeményezése - az átmeneti szabályozásra tekintettel - a bérlők részéről történhet. A bérlők számára a záros, jogvesztő határidő előírása azért indokolt, mert csak ilyen feltételekkel biztosítható, hogy még idén az elidegenítésre való kijelölés kérdésében a Képviselő- testület dönteni tudjon. 3. §-ához A jelenlegi jogi szabályozás lehetőséget ad arra, hogy a Képviselő-testület rendeletben eltérjen az elidegenítés esetén az ingatlanok vételárának megállapítására vonatkozó szabályoktól, a külön jogszabályban foglalt (Vhr.) keretek között. A rendelet - figyelemmel az Alkotmánybíróság 54/1992. (X. 29.) AB határozatában foglaltakra - a gazdálkodás alanyai között nem tesz különbséget a jogszabály keretei között. Ennek alapján, a magán- személyek, magánvállalkozók és a nem állami szervezetek, a gazdálkodó szervek tekintetében nem tesz különbséget ahogyan erre az említett Alkotmánybírósági határozat 1993. szeptember 30-a után nem is ad lehetőséget. (Ez a megoldás épült be a Ptk-nak a gazdálkodó szervekre vonatkozó szabályai közül, ebbe a körbe vonva a törvénytervezetben a magánvállalkozókat is). A rendelet a tulajdonlás ösztönzését, a vállalkozások fel- gyorsulását támogatja azzal, hogy a jogszabályi előírásoktól alacsonyabb vételárat jelöl meg, amennyiben a kifizetés egy öszszegben, készpénzzel történik. 3. §. (1) Ha a helyiséget a bérlő vásárolja meg a vételár a helyi forgalmi érték teljes összegének 50%-a, feltéve, ha az összeget készpénzben és egy összegben egyenlíti ki, és ha igazoltan nincs bérleti díj tartozása és jogvitája a bérbeadóval. (2) A társasházakban, önálló al- betéten lévő, pályáztatásra alkalmatlan, használaton kívüli üres helyiségek a forgalmi érték 25%-val kerülnek eladásra a társasházi közösség részére. 4- §• (1) Ha a helyiséget kívülálló beköltözhető állapotban vásárolja meg, a vételár a helyi forgalmi érték teljes összege, illetve a nyilvános módon meghirdetett pályázat során elért ennél magasabb összeg. Az azonos vételi ajánlatot tevők között azt kell előnyben részesíteni, aki a helyiséget ipari, szolgáltató, vagy szociális célra kívánja igénybe venni. (2) Az elidegenítés lebonyolítását a Polgármesteri Hivatal a Gazdasági Bizottság egyetértésével végzi. 5. §. Ez a rendelet 1993. szeptember 10. napján lép hatályba. Budapest, 1993. szeptember 9. Faragó János sk. polgármester dr. Ungar László sk. mb. jegyző INGYEN! A NAPLEMENTE ALAPÍTVÁNY október hónap folyamán hagyma, burgonya, zöldség akciót szervez a 10 000 forint alatti jövedelmű nyugdíjasok részére. Az utalványok - melyek az ingyenes átvételre jogosítanak - átvehetők a Naplemente Alapítvány székhelyén: Budapest, VII. Bethlen Gábor utca 8. 1993. október 4-től 7-ig naponta 14.00-től 16.00 óráig Naplemente Alapítvány b u:
