Erzsébetváros, 1993 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1993-09-27 / 7. szám
■ ÖNKORMÁNYZATI HÍREK ír HELYREIGAZÍTÁS- a központi szociális segélyben részesülők;- a rokkantjáradékosok, fent felsoroltak házastársa, élettársa és gyermekeik, valamint- az I. és II. csoportba tartozó rokkant- nyugdíjasok;- az emelt családi pótlékban részesülők és- a gyermek- és ifjúságvédelmi intézetekben elhelyezett kiskorúak. b.) Méltányosságból annak adható köz- gyógyellátási igazolvány, akinek családjában az egy fó're eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének másfélszeresét (jelenleg 9000.- Ft.), és gyógyszerköltsége meghaladja jövedelmének 10 százalékát. A gyógyszerkiadás havi költségét a háziorvosnak kell igazolnia. Az Erzsébetváros 1993. évi 5. számának mellékletében ismertettük a kerületben bevezetett új rendszerű szociális ellátás formáit. A melléklet 3. oldalán található 8. pont a közgyógyellátási igazolványra való jogosultság feltételeit tévesen tartalmazta. A 8. pont helyesen: 8. Közgyógyellátási igazolvány Az igazolványra való jogosultság két fajtáját különböztetjük meg: a.) Alanyi jogon az alábbiakban felsorolt személyek kapnak közgyógyellátásra jogosító igazolványt:- a rendszeres szociális segélyben része- süló'k;- a hadigondozottak;- a katonai családi segélyben részesülők;- ■ ■■ ■ ■ Válaszol ■ a családjogász i | címmel állandó rovatot terve- S zünk indítani lapunkban, i amelyben a lakosságot érdek- i lő szociálpolitikai, gyermekvé■ delmi és gyámügyi kérdésekül re válaszolnak az adott terüle- i; tek szakemberei, megvilágítva az ügyek jogszabályi hátterét. Eligazítással szolgálnak az elintézés módjában is. Várjuk leveleiket a szer- | kesztó'ség címére: | 1082 Bp. Üllői út 54/56. Ummmmmmmmm--J Budapest VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzatának 17/1993. (IX. 13.) sz. rendelete Az Önkormányzati tulajdonban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének átmeneti szabályozásáról. Erzsébetváros Önkormányzatának Képviselőtestülete az ön- kormányzati tulajdonban való ésszerű és jogszerű gazdálkodás érdekében a nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének szabályait a vállalkozások segítése és ösztönzése, a helyiségek jogszerű bérlői érdekeinek törvényes biztosítása céljából átmeneti jelleggel - figyelemmel az Alkotmánybíróság 29/1993. (V.6.) AB határozatában foglaltakra - kívánja szabályozni a törvény eltérő rendelkezéséig. Az önkormányzati rendelet megalkotására az Alkotmány 44/A. §. a.) pontjában, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv) 1. §. (9) bekezdésében foglaltai? végrehajtására, az állami tulajdonban álló házingatlanok elidegenítésének szabályozásról szóló 32/1969. (IX.30.) Korm. sz. rendelet (R), valamint a végrehajtására készült 16/1969. (IX.30.) ÉVM-MÉM-PM. sz. együttes rendelet (Vhr.) rendelkezéseire figyelemmel került sor. !•§• (1) Az állam tulajdonából a helyi önkormányzat tulajdonába került nem lakás céljára szolgáló helyiségek e rendelet alapján a korlátozottan forgalom- képes törzsvagyon körébe tartoznak, kivéve az alábbi felsorolt útvonalak házaiban lévő helyiségeket, amelyek a forgalomképtelen törzsvagyon körében maradnak: Károly krt. Madách tér, Madách Imre út, Rákóczi út, Erzsébet krt., Baross tér, Thököly út, Király utca és a Madách sétány szervezési területe. Ide értendők az illető útvonalak sarokházaiban lévő helyiségek, függetlenül attól, hogy azok hova nyílnak. 2- §■ (1) Az 1. §. (1) bek. hatálya alá tartozó vagyontárgyak körül a bérlő kérésére a társasházakban lévő, az ingatlannyilvántartásba önálló albetétként bejegyzett (önálló ingatlanként te- lekkönyvezett) nem lakás céljára szolgáló helyiségek a magánszemélyek és a nem állami szervek részére elidegenít- hetők. (2) A bérlők a törvény eltérő rendelkezéséig, de legkésőbb 1993. október 30-ig kezdeményezhetik a tulajdonosnál a nem lakás céljára szolgáló helyiségek megvételét. A rendelet egyértelműen rögzíti, csak azok a bérlők élhetnek vásárlási jogukkal, akiknek igazoltan nincs bérleti díj tartozásuk és jogvitájuk a bérbeadóval. A rendelet lehetőséget kíván biztosítani a társasházakban lakók számára azzal, hogy a használaton kívüli, önálló al- betéten lévő, pályáztatásra alkalmatlan helyiségek vételárát a forgalmi érték 25 %-ában határozza meg. 4- §• A vételár eltérő meghatározása mellett a rendelet a Vhr. 10. § 7. bekezdésében foglalt lehetőséggel élve arra is módot kíván nyújtani, hogy a kívülállók esetében a vételár azonossága esetén a közcélú szolgáltatásokat nyújtó vevő előnyben részesülhessen. Mivel ez a rendelet a kerület vagyonának jelentős részét érinti, ezért feltétlen szükséges, hogy az elidegenítés lebonyolításának minden lépése csak a Gazdasági Bizottság egyetértésével történhessen, ezzel biztosítva a Képviselő-testület kontrollját a folyamat felett. INDOKOLÁS Budapest VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzatának 17/ (folytatás az 6. oldalon) 1993/7. SZÁM ERZSÉBETVÁROS 3
