Erzsébetváros, 1993 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1993-09-27 / 7. szám
BESZÁMOLÓ A TESTÜLETI ÜLÉSRŐL Erzsébetváros Képviselő-testü- lete több mint kéthónapos nyári szünet után 1993. szeptember 9-én délután tartotta első rendes ülését. Ugyanazon a napon délelőttre rendkívüli ülést hívott össze Faragó János polgármester, ami határozat- képtelenség miatt elmaradt. A rendes ülést Faragó János vezette. Napirend előtt három képviselő szólalt fel: Lipinszky Károly (SZDSZ) kifogásolta, hogy a leendő Madách- sétány építési területén éjszaka is zajos, hangos munkagépekkel dolgoznak, s ez a lakókat - érthető módon - zavarja. Hahn György (MSZDP) a hivatali munka lassúságát, valamint a Polgármesteri Hivatal szétszórt elhelyezkedését kifogásolta. Kifejtette, hogy rendkívül lassítja a munkát az, hogy a Hivatal immár négy helyen dolgozik a kerületben. Bartha Zsuzsa (SZDSZ) egy levelet olvasott fel, melyben köszönetét mondanak az Önkormányzatnak az Almássy tér lakói a téren tevékenykedő őrző-védő szolgálat működtetéséért. Ezt követően ügyrendi szünetet rendelt el a polgármeter, majd hosszantartó vita kezdődött a Károly krt. 3/A. sz. épület sorsának napirendre vételéről. Dr. Polinszky Márta alpolgármester felhívta a képviselők figyelmét arra, hogy a szóban forgó épület napirendre vétele illetve tárgyalása legalább két - a testület által alkotott - határozatot sért. Végül a testület - mintegy egyórás ügyrendi vita után - úgy döntött, hogy tárgyalja az ügyet. A napirend megszavazása után először a szociális rendeletet módosították a képviselők Erre azért volt szükség, mert azok a korábban megállapított összeghatárok, melyek alapján a családok étkezési hozzájárulást kaphattak, rendkívül alacsonynak bizonyultak, s így csak nagyon kevés iskoláskorú óvodás-, és bölcsődés korú gyermek kaphatott támogatást. (Id. a mellékletet) Második napirendi pont a Károly krt. 3/A. sz. épület elidegenítése volt. A ház lakói szép számmal képviseltették magukat az ülésen, s Hahn György (MSZDP) képviselő javaslatára egy lakó kifejtette álláspontját az ügyben. A nagy számban megjelent lakosok ellenére (vagy éppen ezért?) többórás - sokszor parttalan - vita következett. Több képviselő kifogásolta, hogy az illetékes bizottságok valamint a hivatali apparátus véleményét nem ismerheti meg a testület, s a képviselőknek enélkül kell döntést hozni. Mintegy két és fél óra vita után a testület név szerinti szavazással - 15 igen, 9 nem és 5 tartózkodással - elfogadta, hogy az úgynevezett "Gyémántházat" elidegenítésre kijelöli. A szünet után először egy a Köztársasági Megbízott által tett észrevételt tárgyalt meg a testület, majd ezt követően az önkormányzati tulajdonban levő, nem lakás (melléklet) A Étkezési térítési díj kedvezmény 1. Egyedülálló szülő esetén a. ) Egy gyermek b. ) Két gyermek c. ) Három gyermek d. ) Háromnál több gyermek esetén gyermekenként 2. Két szülő (élettárs) esetén a. ) Egy gyermek b. ) Két gyermek c. ) Három gyermek d. ) Háromnál több gyermek esetén gyermekenként az igénybe vett étkezés összegének 100%-a 50%-a szülő jövedelme 14.000.-Ft 15.000.- Ft 19.000.- Ft 20.000.-Ft 23.000.- Ft 1/1989. (1.18.) SZEM-MM-PM. + 4.000.- FT rendelet alapján 19.000.-Ft 21.000.-Ft 24.000.- Ft 25.000.- Ft 26.000.- Ft 1/1989. (1.18.) SZEM-MM-PM. + 4.000.- Ft rendelet alapján Nyílt levél Az 1993. szeptember 9—i testületi ülésre levéltervezetet vittem be, melynek lényege, hogy a már elidegenített házakban nem lakás céljára szolgáló helyiségeket azon bérlők akiknek nincs bérbeadóval szemben tartozásuk, vagy jogvitájuk, és tárgyévben hajlandók megvenni bérleményüket, azok a forgalmi érték 50 százalékáért vehessék meg, készpénzért. Végtelenül sajnálom, hogy a Képviselőtestület a rendelet-tervezetet csak részben fogadta el, mert kivette belőle és forgalomképtelennek nyilvánította az Erzsébet körút, Rákóczi út, Károly körút, Thököly út, Baross tér és a leendő Madách-sétány területét. Ezel diszkriminálta azokat a kereskedőket, akik ebben a vonzáskörzetben bérlik üzlethelyiségeiket. Megítélésem szerint a rendelet ilyen módon való átalakítása törvénysértő és ezért függetlenül attól, hogy az jogerőre emelkedik-e vagy sem, magam részéről nem tudom elfogadni. Úgy ítélem meg, hogy a kerület összes helyiség bérlőjének biztosítsunk vételi lehetőséget. Az a véleményem, miszerint a befolyt összegekből - tekintve, hogy a diszkriminált területeken vannak túlnyomó többségben az eladásra kijelölt épületek - meg lehetne újítani kerületünket és ezzel valamennyi kerületi polgárnak jobb életkörülményeket tudnánk biztosítani. Összességében ezek ellenére megszavaztam a módosított rendeletet, s tettem azért, hogy - bár jelentősen korlátozva - de megkezdjük az üzletek privatizálását a rendszerváltás szellemében. Remélem, hogy a Képviselő- testület belátja, hogy nem lehet kirekesztő határozatokat hozni, és legközelebb módosítja az elfogadott rendeletet. Faragó János polgármester céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről szóló rendelettervezetet vitatott meg és fogadott el. Következő napirendként a Nagydiófa utca 29. számú épület tilalmi listáról szóló levételéről döntöttek a képviselők. Vita alakult ki, melyben több képviselő azt kifogásolta, hogy a rehabilitált házak (a Nagydiófa utca 29. is ilyen) ügyét már korábban tárgyalták, s akkor úgy vélték, hogy együtt kell az összes ilyen ház sorsát vizsgálni. így nem érthető, hogy miért kell egyetlen házzal kivételt tenni. Végül mégis "engedett" a testület, s ezáltal a ház összes lakójának a kívánságát teljesítették Ezután a testület vita nélkül támogatta, hogy a XVI. kér. Napiás tó és környéke védetté nyilváníttas- sék. Utolsó napirendként a testület a Független Kisgazdapárt VII. kér. alapszervezetének azon kezdeményezését tárgyalta, hogy írjanak ki népszavazást a Madách-sétány ügyében. A Képviselőtestület végül úgy döntött, hogy nem írnak ki népszavazást az ügyben. Egyébként az FKgP a következő két kérdést tette volna föl a választópolgároknak: Helyi népszavazásra javasolt kérdések 1. ) Kívánja-e, hogy Erzsébetváros meglévő épületeinek tatarozása és felújítása helyett az eddigi városképet megbontó, a lakosság alapvető életét bizonytalanná tevő Madách sétány valósuljon meg a kerületünkben, ahol üzletközpontok, szórakoztató negyedek, éjszakai lokálok és banki irodaépületek működnének? 2. ) Kívánja-e, hogy Erzsébetváros Önkormányzata a Madách sétányhoz, a Zsinagógához hasonló beruházási, építési, bontási ügyekhez minden esetben, kérés nélkül kikérje helyi népszavazás útján az állampolgárok véleményét? A szeptember 9-én délelőtt elmaradt ülés helyett szeptember lire hívta össze a polgármester a képviselőket, azonban ismételten nem gyűlt össze elegendő képviselő, s így ez az ülés is elmaradt. 2 ERZSEBETVAROS 1993/7. SZÁM
